A magyar gyakorlat alapján minden elfogott illegális bevándorlót, aki fellebbez a kiutasítás ellen, tranzitzónába visznek addig, míg a menedékkérelmükről jogerős döntés nem születik. Ugyanakkor ezek az emberek Szerbia felől érkeznek, arról pedig már régen határozatot hozott a magyar kormány, hogy Szerbia biztonságos harmadik országnak számít, ahonnan „nem lehet menekülni”. A bíróság szerint azonban nem elég az, hogy a magyar kormány így gondolja.
2015. szeptember 15-én, tehát azon a napon, amikor a röszkei határzárat is megtámadták a migránsok, a rendőrök tranzitzónába vittek két bangladesi férfit. A „zárás” ugyanakkor idézőjeles lehet, mert a migránsok Szerbia felé bármikor elhagyhatják a tranzitzónát, és a magyar kormány érvelése szerint emiatt nem is lehet őrizetbevételről beszélni.
Mivel Strasbourg szerint ez így is őrizetbevételnek számít, amit tilt a nemzetközi jog, a Helsinki Bizottság által képviselt két migránsnak az Emberi Jogi Bíróság
fejenként 18 705 eurót, azaz kb. 5,8 millió forint kártérítést és perköltséget ítélt meg.
A Helsinki Bizottság honlapján azt írja, a két bangladesi menedékkérőnek nem volt lehetősége hatékony jogorvoslatra, őrizetbevételük jogalap nélküli volt, illetve az is jogsértő volt, hogy 23 nap után végül Szerbiába áttoloncolták őket. Ellátásukkal egyébként nem volt gond.
Ami viszont fontos, hogy ez alapján az Országgyűlésben múlthét kedden elfogadott új menekültügyi törvény sem fog megfelelni az Uniónak, hiszen az eleve a tranzitzónákra épít, ami az EJEB szerint jogsértő gyakorlatot jelent. A Helsinki Bizottság ezért Áder János újraválasztott államfőt arra kéri, ne írja alá a törvényt, egyben figyelmeztetnek:
a mostani per alapján minden tranzitzónás menekült ugyanilyen pert indíthat, ami nagyon sokba fog kerülni a magyar államnak.