Az Európai Bizottság minden lehetséges eszközzel fel fog lépni az uniós alapértékek magyarországi védelme érdekében, bizonyos ügyekben még áprilisban döntés várható a következő lépésekről, a testület szerint azonban nem éri rendszerszintű fenyegetés a jogállamiságot Magyarországon - jelentette ki Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
Timmermans arról számolt be, hogy a biztosok kollégiuma Jean-Claude Juncker elnök kezdeményezésére "aktuális magyarországi témákat" vett napirendre a szerdai ülésén, megvizsgálták, hogy a kormány egyes közelmúltbeli intézkedései összhangban állnak-e az uniós joggal. Példaként említette a felsőoktatási törvény előző heti módosítását, a civil szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabályt, a "menedékkérők" fogva tartását lehetővé tévő rendeletet, illetve a cigány gyerekek iskolai szegregációját.
Továbbá bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak a magyar felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban, amely „sokak szerint bezárással fenyegeti” a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU). Mint mondta, azt fogják vizsgálni, hogy a módosítás összhangban áll az uniós alapértékekkel. Szerinte a lépés érinthet uniós jogot, meg kell vizsgálni például, hogy a törvény sérti-e a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. Hozzátette, az objektív, tényeken alapuló vizsgálatot a lehető leghamarabb le akarják zárni.
Meghallgatják Orbánt, de nem számítanak vele harcra
A Magyarországgal szemben jelenleg folyó kötelezettségszegési eljárások kapcsán elmondta, a következő szintre fognak lépni, amennyiben úgy látják, hogy nincs előrelépés. Hozzátette, véleménye szerint megoldást tudnak majd találni a vitás kérdésekre, ha nem, akkor pedig az Európai Unió Bírósága fog dönteni a jelenlegi és az esetleges jövőbeni ügyekben.
A holland biztos időszerűnek nevezte, hogy az Európai Bizottság politikai párbeszédet kezdjen Budapesttel. Kiemelte, hogy a magyar hatóságok a fennálló nézetkülönbségek ellenére eddig mindig nyitottak voltak a párbeszédre és az együttműködésre, és ebben a tekintetben más a helyzet, mint Lengyelország esetében, amely elutasítja a dialógust a jogállamisági kérdésekben. Vagyis a kormány által agyonhangoztatott harcos reotrikára egyáltalán nem számítanak Brüsszelben.
Az alelnök az mondta, hogy Orbán Viktor várhatóan részt fog venni az Európai Parlament április végi plenáris ülésén Brüsszelben, hogy elmondja az álláspontját a Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott aggodalmakról.
Timmermans emellett arról is beszámolt, hogy az Európai Bizottság saját válaszokkal fog előállni a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampányára. Kijelentette, "nagyon világosan" állást fognak foglalni a nemzeti konzultáció kérdéseiben, és azon véleményének is hangot adott, hogy "nem az illiberalizmus a jövőbe vezető út".
Kósa kínosan magyarázkodott
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a hvg.hu-nak lényegében mentegetőzve azt mondta, az állítsuk meg Brüsszelt magyar nyelven „nem jelent többet, mint hogy Brüsszel bizonyos szándékait állítsuk meg”, hiszen ha úgy általában támadnák Brüsszelt, akkor olyanokat írnának a plakátra, hogy „le vele!”, vagy, hogy „elegünk volt Brüsszelből”, de az, hogy „állítsuk meg, nem ezt jelenti”.
A frakcióvezető nem látja reális veszélynek, hogy a Fideszt akár a bizottságot bosszantó nemzeti konzultáció, akár az elmúlt időszak vitatott törvényei, a CEU-ellenes törvény és a civilek átláthatóságát szabályozó jogszabály miatt esetlegesen kizárhatnák az Európai Néppárt frakciójából.