Az ellenzéki politikus pozitívumok között hangsúlyozta, hogy a Jobbik támogatja a kormány különféle külhoni magyar megmaradást segítő programjait, a megemelt költségvetési támogatásokat, a Határtalanul! program működésének javulását, a magyar közigazgatás külhoni teljesítményét, vagy azt, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények között immár olyan iskolák is ott lehetnek, mint a Jobbik által kiválósága okán korábban számos alkalommal javasolt Beregszászi Magyar Gimnázium vagy a técsői református líceum.
A Jobbik mindig is támogatta a szomszédos államokkal való jó viszony kialakítását, ennek feltételéül azonban a külhoni magyar közösségek autonómiáját és államalkotó szerepének elismerését várják el. Kifogásolta, hogy Ukrajna a magyar kormány számos gesztusa ellenére továbbra is a magyar közösséget fenyegető jogszabályokat hoz, vagy ilyen tervezeteket helyez kilátásba, ezért ideje lenne végre a határozottabb kormányzati fellépésnek irányukba. Semjén Zsolt egyetértett felvetésemmel, szerinte is az lenne helyes, ha a magyarság (és más ukrajnai nemzeti közösségek ellen) ellen hozott kijevi intézkedéssorozat miatt a jövőben a magyar kormány sem csak Ukrajna feltétlen támogatását hangoztatná, hanem felemeli a szavát a Kárpátalján tapasztalható magyarellenes fellépések és a kijevi törvényhozás nemzetiségellenes jogszabályalkotása ellen is.
Szávay számára azonban meglepő módon a miniszterelnök-helyettes nem volt hajlandó tudomást venni arról, hogy Szerbia a nagy magyar-szerb megbékélés és a Délvidékre érkező magyar gazdaságfejlesztési milliárdok (melyek egy része adóként Belgrádba vándorol) ellenére sem hajlandó teljesíteni délvidéki magyarsággal kapcsolatos kötelezettségeit. Ezért Semjén Zsoltnak azt javasolta, hogy figyeljen oda a kormány stratégiai partnerének számító VMSZ-en kívül más délvidéki magyar szervezetek, magánszemélyek véleményére is, például olvassa el Bozóki Antal nemrég közreadott árnyékjelentését is. Ha pedig már Délvidéknél járunk, azt is elmondta, hogy nem volt szerencsés a kormánynak ennyire direkt beavatkozni a szerb elnökválasztásba, Semjén szerint azonban magyar támogatás nélkül Vučić nem nyerte volna meg már az első fordulót is, és "nekünk érdekünk Vučić győzelme". Azt azonban továbbra is túlzásnak tartja a jobbikos politikus, hogy a VMSZ-elnök Pásztor István és Orbán Viktor miniszterelnök egy helyesírási hibát tartalmazó plakáton szerepeljen Aleksandar Vučić szerb elnökjelölttel. Amikor a bizottsági ülésen bemutatta a plakátot, még L. Simon László volt kulturális államtitkár is ingatta a fejét.
Romániával kapcsolatban ismét felhívta a miniszterelnök-helyettes figyelmét arra, hogy 2018-ra az egész nyugati világot el fogja árasztani a Trianon pozitív mivoltát hangsúlyozó román propaganda, amire a magyar államnak elsősorban az erdélyi magyarság pszichikai védelme érdekében idejében fel kell készülnie. Szávay felvetésére L. Simon László is csatlakozott, Semjén Zsolt azonban válaszában bár igazat adott nekik és a gyulafehérvári ígérvények román fél részéről történő betartását hangsúlyozta, konkrétumokat a felkészülés kapcsán mégsem mondott.
A Jobbik az elmúlt években többször kritizálta a kormány külhoni magyar pártokkal kapcsolatos politikáját. Bár Kárpátalján véget érni látszik a megosztottság, és a két magyar párt együttműködése a legutóbbi önkormányzati választáson meg is hozta a gyümölcsét, de a legerősebb ellenzéki párt sajnálattal vegyes felháborodással szemléli az egyedüli autonomista Erdélyi Magyar Néppárt tenni akaró tagságának lassú reményvesztését a Fidesz-RMDSZ kiegyezés után. Semjén Zsolt erre mindössze annyit válaszolt, hogy elfogadhatatlannak tartja Tőkés László vagy Toró T. Tibor nyilatkozatait, amiben arra hívták fel figyelmet, hogy indokolatlan az a vészharangkongatás, mely szerint ha nincs meg a romániai magyar pártok összefogása, akkor kiesik a parlamentből az RMDSZ. Szerinte igenis mindenkinek össze kell fognia, aki nem ezt teszi, az veszélyezteti helyben a magyar nemzeti érdeket. Szávay reményét fejezte ki, hogy mindez nem az EMNP-nek szánt üzenet, miszerint vagy beálltok a sorba, vagy nem támogatunk többé benneteket.
Az ülésen elmondta, hogy a Jobbik természetesen a magyar etnikai pártokat támogatja a Kárpát-medencében, e téren nincs ellentét köztük és a kormány között. Azt ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják, hogy a vegyespártiság hazug indokával ne hívja meg a kormány a délvidéki, deklaráltan magyar pártként működő Magyar Mozgalmat (MM) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét (VMDK) a Magyar Állandó Értekezletre, vagy más nemzetpolitikai fórumokra csak azért, mert a VMSZ-t tekinti stratégiai partnerének a régióban. Ugyanez a helyzet Horvátországban, a Magyar Egyesületek Szövetségét (MESZ) is kirekesztik a magyar-magyar párbeszédből, sőt, félő, hogy a kormány egyenesen az ellehetetlenítésükre törekszik. Ezt Potápi Árpád államtitkár tagadta, sőt, esetleges későbbi támogatásukat is kilátásba helyezte. Ennek ellenére Szávay úgy látja, hogy a Fidesz-KDNP egyoldalúan és szűklátókörűen kezel számos külhoni magyar pártot, és egyébként hasznos nemzetpolitikai célokért küzdő, ám ezen pártokhoz közel álló szervezetet is. Ezzel pedig rendkívül káros módon csinál pártpolitikát a nemzetpolitikából. A Jobbik számára 2018-tól minden olyan szervezet stratégiai partner lesz, amely a külhoni magyar közösségek megmaradásán munkálkodik.
Kérdésre Semjén elmondta, hogy Szlovákia tekintetében szerinte rövidesen pozitív változás várható a kettős állampolgárság ügyében.
A Jobbik az elmúlt hetekben többször kifogásolta azt a gyakorlatot, amely által egy nap alatt hoztak jogszabályt a CEU ellehetetlenítése érdekében, majd a külföldről támogatást kapó civil szervezetek következtek, amivel a teljes magyarországi civil szférát megbéníthatják. Kritikájuk egyik legfontosabb pontja az volt, hogy ezáltal a kormány a magyarellenes erők céltáblájává teszi a határon túli magyar egyetemeket és a teljes külhoni civil szférát. Victor Ponta volt román kormányfő és Robert Fico szlovák miniszterelnök már fel is vetette egy, a magyarhoz hasonló jogszabály megalkotását, előbbi a romániai egyetemek, utóbbi a szlovákiai civil szervezetek kapcsán. Semjén szerint azonban e felvetések nem a magyarság ellen, hanem Soros György megállítására fogalmazódtak meg. Szávay ezzel kapcsolatban elmondta, a jobboldali ellenzék attól fél, hogy a végén a szomszédos államok kormányai a választások közeledtével inkább a régi, és még Sorosnál is jobban működő magyarkártyához nyúlnak majd, és a külhoni magyarság ellen használják fel e Magyarországon elfogadott törvényeket.
A külföldön élő magyarok kapcsán kiderült, hogy a kormány végre hajlandó megfogadni a Jobbik sürgetését a diaszpórával kapcsolatban egy stratégia megalkotására, és az annak mentén való cselekvésre. Potápi Árpád elmondta, hogy a kormány elkészített egy diaszpóra stratégiát, amelynek kezdeti lépéseként már folyik a külföldön működő vasárnapi iskolák felmérése. Ez ügyben remélem, hogy mihamarabb eredményt érhetünk el, hiszen ezt a kérdést első alkalommal több mint egy éve felvetette már. A jobbikosok ugyanis külföldi tagjaikon és szimpatizánsaikon keresztül pontosan tudják, hogy milyen nagy közösségmegtartó erőt jelent több ezer kilométerre Magyarországtól egy magyar ház, egy magyar templom magyar lelkipásztorral, vagy akár néhány magyar program, melyen otthoni ízeket kóstolhatnak a messzire, jórészt egyáltalán nem kalandvágyból, hanem korábban politikai, mostanában pedig inkább gazdasági szükségszerűségből kivándorolt magyarok.
A Szász Jenő-féle pénznyelő kamuintézet, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) kapcsán az iránt érdeklődött Szávay István, hogy adott-e a kormánynak bármiféle tanácsot az utóbbi időben stratégiai kérdésekben, és bár az összes feltett kérdése közül egyedüliként erre nem válaszolt senki, Semjén Zsolt fejének ingatása és Potápi Árpád elmosolyodása a jobbikos honatya számára azt jelezte, hogy vélhetően ők is tudják: az NSKI nem sokkal több, mint egy Kövér László haveri köreit kifizető pufferközpont.
A teljes beszámolót ITT olvashatja.