A döntést bejelentő pénzügyminisztérium közleményében további 19 személyt és 19 vállalatot jelölt meg, akiket, illetve amelyeket felvett a korábban már szankcióval sújtottak listájára. A minisztérium az intézkedés okaként azt jelölte meg, hogy valamilyen módon valamennyien részt vesznek az orosz-ukrán konfliktusban, amely miatt az Egyesült Államok korábban szankciókat vezetett be Oroszország ellen.
A szankciókkal most sújtottak között két orosz kormánytisztviselő, valamint a Krím félszigeten tevékenykedő egy tucat ember és cég is szerepel.
"Mai döntésünk célja, hogy elejét vegyük az Egyesült Államok szankcióit megkerülni szándékozó törekvéseknek" - fogalmazott a pénzügyminisztérium közleménye, amely hangsúlyozza azt is, hogy az amerikai intézkedés illeszkedik az Egyesült Államok külföldi partnereinek intézkedéseihez.
A tárca állásfoglalása szerint a szankciókkal sújtottak körének kibővítése szintén azt jelzi, hogy "Washington elkötelezett az ukrajnai válság diplomáciai megoldása és a Krím félsziget Ukrajnához történő visszatérésének megkönnyítése mellett".
"A jelenlegi amerikai kormányzat elkötelezett az ukrán szuverenitást garantáló diplomáciai folyamat mellett, és addig nem lehet szó a szankciók enyhítéséről, amíg Oroszország nem hajtja végre maradéktalanul a minszki megállapodásban foglalt kötelezettségeit" - fogalmaz Steven Mnuchin pénzügyminiszter a közleményben.
A szankcióval sújtottak egyesült államokbeli vagyonát befagyasztják, amerikai állampolgárok és cégek nem üzletelhetnek velük.
A Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy a szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg Oroszország ki nem vonul Kelet-Ukrajnából.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a washingtoni döntésre reagálva sajnálatát fejezte ki az orosz-amerikai kapcsolatok rendezésének újabb elmulasztott lehetősége miatt, és elmondta: Moszkva nekiállt a válaszlépések kidolgozásához. "Oroszország különböző szinteken, többször is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kormányának Oroszország-politikáját cselekedetei, nem pedig nyilatkozatai alapján fogja értékelni. Nem valamilyen jelzések, utalások, valamely félhivatalos kezdeményezések szerint, hanem szigorúan a tettek alapján" - hangoztatta Rjabkov.
Az orosz külügyminiszter-helyettes kiemelte: az Oroszország elleni büntetőintézkedések kiterjesztése semmiben sem fogja megváltoztatni Moszkva politikáját, a szankciók pedig semmilyen kihatással nem lesznek az orosz állampolgárokra és cégekre.
Az Egyesült Államok 2014 márciusában, a Krím félsziget orosz bekebelezése után hozott szankciókat, amelyek akkor a Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetében lévő tisztségviselőket, üzletembereket és orosz állami vállalatokat érintettek. Az akkori amerikai elnök, Barack Obama rendelete azzal indokolta a lépést, hogy Moszkva ukrajnai szerepvállalása "szokatlan és rendkívüli veszélyt" jelent az amerikai nemzetbiztonságra. 2016 márciusában Obama egy évvel meghosszabbította a szankciók érvényességét. Az amerikai szenátus a múlt héten elsöprő többséggel megszavazta, hogy Donald Trump jelenlegi elnöknek a szankciók bármilyen könnyítését előzetesen jóvá kell hagyatnia a törvényhozással.