Köztudott, hogy a Balkán országait sem veti föl túlzottan az anyagi jólét, és az itteni embereknek is számtalan kihívással kell szembenézniük, ha megfelelő életszínvonalat akarnak biztosítani maguk és családjuk számára. Milyen gondok sújtják leginkább a bolgár munkavállalókat?
A bolgár munkavállalók szempontjából is kiemelkedően fontos a kezdeményezés lényegét jelentő "egyenlő munkáért egyenlő bért" kérdésköre, de nálunk is komoly demográfiai katasztrófával fenyeget az elvándorlás. Ezt ráadásul még a társadalom egyre gyorsuló elöregedése is tetézi, amivel a közeljövőben fokozottan számolni kell.
Ön szerint a bérunió megvalósulása hogyan segíthet ezeken a problémákon?
Elsősorban azt várjuk a béruniótól, hogy hatására minél több fiatal maradjon Bulgáriában.
"Ez azért létfontosságú, mert a fiatal, képzett és művelt bolgár lakosság a gazdasági és kulturális fejlődésünk záloga."
"Végre egy olyan kérdésről beszélünk Kelet-Közép-Európában, ami nem elválaszt, hanem összeköt"
Hogy áll jelenleg a béruniós kezdeményezés, mikor indul az elektronikus és a papíralapú aláírásgyűjtés Magyarországon, és mennyiben változtatták meg a legerősebb ellenzéki politikai szereplő nemzetközi megítélését a kezdeményezéshez fűződő sikerek? Vona Gáborral, a Jobbik elnökével és Gyöngyösi Mártonnal, a párt országgyűlési képviselőjével a Belső-makedóniai Forradalmi Szervezettel (VMRO) folytatott július 10-ei bulgáriai tárgyalás után beszélgettünk az eddig elért eredményekről és a bérunió jövőbeli kilátásairól.
Ahogy Magyarország esetében is biztosan létezik ez a jelenség, úgy nálunk is gyakori probléma, hogy különféle televíziós műsorokban, internetes portálokon csábítják nyugatra a fiataljainkat, akik sorra kiemelkedő eredményt érnek el a szakmájukban. Ezzel az a fő baj, hogy
"ők a mi fiaink és lányaink, Bulgáriában születtek és nőttek föl, itt tanultak, ezért a legjobb az lenne, ha a saját hazájukban boldogulhatnának".
Érdemes megfigyelni, amikor a jobb élet reményében nyugatra költözött fiatalok haza üzennek mondjuk a Facebookon, a megosztásaikból világosan látszik:
"tulajdonképpen nagyon szívesen hazajönnének, ha emberi egzisztenciát teremthetnének maguknak, mert nagyon szeretik a szülőföldjüket."
De hiába tartják szép és dicső országnak Bulgáriát, ha nem tudnak itt élni és nem tudják eltartani a családjukat.
"Szomorú tény, hogy már minden bolgár családnak legalább egy tanult fiatalja külföldön dolgozik, épp abból a korosztályból, ami a legtöbbet tehetné a hazánkért."
Ha az Európai Unióban tényleg mindenki hasonló bért fog kapni ugyanazért a munkáért, akkor az nagyon sok bolgárnak jelentheti majd a hazatérés lehetőségét, amivel bizonyára élnek is majd.
Hogy tervezik megszólítani akár az itthon maradt, akár a már távozott fiatalokat?
Elsősorban a közösségi médiára koncentrálunk majd. Szerencsére nagyon sok fiatal tagja a szervezetünknek, bár többségük sajnos már kivándorolt.
"Kötelességünk kiharcolni a társadalmi változást" - Nagyinterjú a béruniós bizottság román tagjával
Dragoş Tîrnoveanu, román újságíró, külpolitikai elemző és a béruniós civil bizottság egyik tagja arról nyilatkozott az Alfahírnek, milyen stádiumban van jelenleg az európai polgári kezdeményezés, mi nehezítheti majd az aláírásgyűjtést és tényleg elözönlik-e a keleti tagállamokat a migránsok, ha Európa szerte érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve?
A bolgár köztudatban és a civil szférában mekkora érdeklődés mutatkozik jelenleg a béruniós kezdeményezés iránt? Egyáltalán, tudnak róla az emberek?
A bolgár társadalmat eddig sajnos nem tájékoztatták megfelelően a bérunióról, de a kampányunk célja pont az lesz, hogy a velünk szövetséges civil szervezetekkel minél több embert elérjünk. Azt azért hozzá kell tenni, hogy az elmúlt 10 évben Bulgáriában elég szomorú sorsra jutottak az ilyen kezdeményezések:
"több olyan szervezet is létezik, melyekkel régebben kiváló kapcsolatunk volt, mára azonban nem igazán nevezhetők hitesnek vagy függetlennek, ami nagyban hozzájárult az ilyen ügyek iránti érdektelenség növekedéséhez".
Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a kényszerből kint dolgozó fiatalok körében nagyon sokan támogatnák az elképzelést, és érdeklődnek iránta. De országszerte is jó kapcsolati hálóval rendelkezünk, akár a többi szervezet, akár a lakosság körében, úgyhogy lesz kit mozgósítanunk.
Ön hogy látja, mi lenne a politika felelőssége abban, akár bolgár, akár európai szinten, hogy megvalósuljon a bérunió?
Szerintem a politikának mindenek előtt az egyenlőségre kellene törekednie.
"Afelől semmi kétségem, hogy Bulgáriában sikeres lesz az aláírásgyűjtés, és a bolgár kormány valamilyen formában támogatni fogja a kezdeményezést, abban viszont biztos vagyok, hogy például a német kormánytól hiába várnánk ugyanezt."
Annak ellenére, hogy a politikai erők általában rendelkeznek a megfelelő eszközökkel, európai szinten a gyakorlatban azért számítanunk kell problémákra, holott kohézióra lenne szükség.
Mit üzenne a kényszerből nyugaton dolgozó kelet-európai tömegeknek?
"Legyenek sokkal aktívabbak, fejezzék ki a véleményüket amihez mindenképp ragaszkodjanak és ne fáradjanak bele az igazságtalanságba! Épp erre nyújt most kiváló alkalmat a béruniós kezdeményezés."
Vonáék szófiai látogatásán kiderült, mikor kezdődik a béruniós aláírásgyűjtés
Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Gyöngyösi Márton, a párt országgyűlési képviselője, valamint a béruniós polgári kezdeményezés civil bizottságának elnöke július 10-én Szófiában tárgyalt a projekt bolgár támogatóival, a Belső-makedóniai Forradalmi Szervezettel (VMRO).