2017. 07. 11. 14:40

Vonáék szófiai látogatásán kiderült, mikor kezdődik a béruniós aláírásgyűjtés

Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Gyöngyösi Márton, a párt országgyűlési képviselője, valamint a béruniós polgári kezdeményezés civil bizottságának elnöke július 10-én Szófiában tárgyalt a projekt bolgár támogatóival, a Belső-makedóniai Forradalmi Szervezettel (VMRO). A találkozón többek között a bérunió témájában rejlő társadalmi és politikai potenciál kiaknázásáról, a két párt közötti együttműködés és a kampány részleteiről esett szó, és ami a legfontosabb: kiderült, mikor ragadhat tollat és klaviatúrát az, aki Magyarországon szeretné aláírásával támogatni, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér járjon az európai polgárok számára.

A két jobbikos politikus mellett az egyeztetésen az egyik bolgár kormánypárt, a VMRO három politikusa vett részt: Angel Dzsambazki EP-képviselő, Julian Angelov országgyűlési képviselő és Mihail Petrov, a párt ifjúsági szervezetének elnöke.

Az unió megváltoztatása stratégiai kérdés

"Hiszünk abban, hogy egy olyan Európát tudunk teremteni, ahol mi, kelet-közép-európai nemzetek is jól érezzük magunkat"

- húzta alá Vona Gábor a két jobboldali párt között folytatott szófiai tárgyaláson, majd hozzátette, hogy a kritikákkal ellentétben ez nem utópia, nem is populizmus - ez részükről stratégiai cél. A pártelnök szerint azonban ahhoz, hogy a nyugat ne csak olcsó munkaerőt és piacot, hanem egyenrangú partnert lásson a keleti tagországokban, a kelet-közép-európai népeknek kell tenniük.

Vona szerinte csak így előzhető meg, hogy az elvándorlás súlyos katasztrófát okozzon az érintett országokban, a helyzetet pedig a következőképp vázolta:

"A mi fiataljaink kivándorolnak, Ázsiából és Afrikából pedig be akarnak vándorolni a mi hazánkba."

Kiemelte, a Jobbik azt szeretné, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson, ehhez pedig egy igazságos Európára van szükség, ami a bérek kérdésén is túlmutat:

"Ha nem hallatjuk a hangunkat, egy olyan Európai Unió marad, ami másoknak jó, nekünk nem."

A VMRO részéről Julian Angelov úgy vélte:

"A kezdeményezés a lehető legjobbkor indult útjára, hiszen az egyenlőtlen bérek miatt országaink elnéptelenednek és gazdaságilag borzasztó helyzetbe kerülnek."

Az országgyűlési képviselő is életbevágó problémának nevezte a keleti tagországok őshonos lakosságának elvándorlását, valamint azt a kérdést, milyen Európai Unió vár a ránk a jövőben, hol lesz a keleti államok helye a rendszerben:

"Németország olcsó munkaerőforrásának és gazdasági beszállítóinak keveréke lesz-e, vagy egy virágzó, prosperáló közösség jön létre az egész kontinensen?"

Mindenki készüljön, már nem kell sokat várni az aláírásgyűjtésre

A találkozón arra is kitértek, hogy a felek milyen stratégia és ütemterv mentén gyűjtsék össze a polgári kezdeményezéshez szükséges szignókat.

Angelov hangsúlyozta: a VMRO-nak komoly tapasztalatai vannak a civil kezdeményezések és aláírásgyűjtések terén, így várhatóan nem okoz majd nekik problémát a Bulgária számára meghatározott minimum tizenkétezer-hétszázötven szignó, sőt, ennél valószínűleg jóval többet fognak felmutatni.

A kormánypárti képviselő hozzátette: várhatóan két olyan szindikátus (munkaügyi jogvédő szervezet - a szerk.) is segíti majd őket a munkában, akikkel korábban más kérdésekben már együttműködtek.

Az aláírás-gyűjtéssel kapcsolatban Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő hangsúlyozta: nem lesz elég a minimális aláírásszámot összegyűjteni, széleskörű társadalmi támogatottságot kell felmutatni a projekt kapcsán, különben az EB lesöpri a kezdeményezést.

Vona Gábor hozzátette:

a Jobbik csak Magyarországon egymillió aláírás összegyűjtését tűzte ki célul, amihez a párt minden erejét megmozgatják majd.

A felek egyaránt fontosnak tartották, hogy közös, összehangolt kampányt folytassanak a béruniós kezdeményezés kapcsán, bár a Jobbik nem kíván beleszólni, hogy melyik szervezet pontosan milyen taktika mentén szólítja majd meg hazája szavazóit. A párt szerint mindenkinek magának kell eldöntenie, hogyan tudja leghatékonyabban közvetíteni a közös üzenetet és hogyan tematizálja a közéletet, de Vona és Gyöngyösi is hangsúlyozta: bármelyik partnerüknek szívesen segítenek.

Gyöngyösi Márton a gyűjtés technikai részleteinek ismertetésekor elárulta:

egy-két héten belül megkezdődhet az elektronikus aláírásgyűjtés, a Jobbik pedig augusztus 20-án kezdi meg a standolást.

Konszenzusok

A két küldöttség Julian Angelov felvetését elfogadva abban is megállapodott, hogy a bulgáriai aláírásgyűjtés elindítása alkalmából szeptember elején egy nagyszabású kampánynyitó eseményt tartanak Szófiában, melyen a Jobbik képviselői is részt vesznek majd.

Megállapodtak továbbá arról is, hogy a VMRO és szakszervezeti szövetségesei is képviseltetni fogják magukat azon a nemzetközi munkavállalói érdekvédelmi konferencián, melyet szeptember 7-re szervez a Jobbik Budapestre. Gyöngyösi Márton ezzel kapcsolatban elmondta: az eseményre olyan szakszervezetek lesznek hivatalosak, melyek deklaráltan támogatják a bérunió koncepcióját, és saját tagságuk körében elkezdenék az aláírásgyűjtést. A találkozón ennek a gyakorlati oldalát vitatnák majd meg, de nemzetközi tapasztalatcseréről és kapcsolatépítésről is szól majd az esemény.

A Jobbik és a VMRO képviselői abban is egyetértettek, hogy az Európai Parlamentben is fontos teendők várnak a két pártra, és annak érdekében, hogy minél több kelet-közép-európai képviselőt a bérunió ügye mellé állítsanak,  a brüsszeli munkát is szorosabbra fűzik majd.

Vona Gábor Facebook-videóban foglalta össze tapasztalatait

Üzenet Szófiából

Milyen Európában szeretnénk élni? Üzenet Szófiából. #berunio

Közzétette: Vona Gábor – 2017. július 10.

„Nem vagyunk rosszabbak, mint a nyugati emberek"

Nyolc kelet-közép-európai ország, Magyarország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Lettország és Észtország képviselői az európai béruniót célzó polgári kezdeményezést indítottak útjára kedden, a budapesti Kempinski szállodában rendezett konferencián. Mihail Petrov, a Bolgár Nemzeti Mozgalom (VMRO BND) ifjúsági tagozatának elnöke a nyilatkozat egyik aláírójaként az Alfahírnek arról beszélt, hogy a kelet-közép-európai emberek nem másodrendű polgárai az Európai Uniónak, és jobb életkörülményeket érdemelnek.