A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke, Buday Pálné a Magyar Időknek elmondta, hogy mivel a 240 ezer forintos bérminimum rengeteg dolgozó számára vonzó lehet, akik már egyébként is kiábrándultak a kereskedelemből, így az egyébként is hiánnyal küzdő ágazatban is el kell érni az átlag bérminimumnál magasabb alapfizetéseket.
Ennek érdekében kezdeményezik a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság összehívását.
„A többi ágazatnak is fel kellene zárkóznia a turizmushoz, különben eltorzul a munkaerőpiac, a már most is jelentős létszámválság pedig több területen fokozódhat. Eddig az ipar és a külföldi munkalehetőségek szívták el a boltokból, áruházakból a szakembereket és már a képzettség nélküli dolgozókat is. Arra is fel kell készülni, hogy – akár rövid átképzés után – jövőre a turizmusban helyezkednek el azok, akikre itt volna szükség”
-mondta a lapnak Budayné.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke, Bubenkó Csaba szerint a multik kizsákmányoló bérpolitikája miatt jutottunk ide, ezért elvárható lenne tőlük, hogy nyereségük terhére vállalják a magasabb bérek fizetését.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a munkaadók nem bírnák kifizetni az ágazati bérminimumot, amivel az Általános Fogyasztási Szövetkezetek vezetője, Zs. Szőke Zoltán is egyetértett és elmondta, hogy az állam bevonása nélkül ezért nem tudnak megállapodni a dolgozókkal.
A kormány még nem reagált a kereskedelmi dolgozók felvetésére.