Tibisay Lucena, a Nemzeti Választási Tanács elnöke úgy tudja, hogy 8 089 320 ember, azaz a választópolgárok 41,53 százaléka ment el voksolni vasárnap.
Ez a szám több mint kétszerese az ellenzék és a független szakértők becsléseinek, akik 2-3 millió szavazóról beszéltek. Egy közvélemény-kutató intézet megjegyezte: 2,6 millió kormányzati alkalmazott dolgozik Venezuelában, akikre nyomást gyakorolhattak annak érdekében, hogy elmenjenek választani.
"Ha nem lenne olyan tragikus, (.) ha nem jelentene még mélyebb válságot, a választási tanács adata akár meg is nevettethetne minket"
- írta a Twitteren Freddy Guevara ellenzéki vezető.
Az ellenzék szerint 2,5 millió szavazó járult az urnákhoz, míg a Torino Capital nevű befeketetési bank felmérést készített, mely szerint 3,6 millióan szavaztak.
Angelo Alvaro ellenzéki képviselő elmondta, ő egész nap megfigyelőként dolgozott a voksoláson, s egyszerűen lehetetlennek és elképzelhetetlennek tartja, hogy a választási hatóságok állítása igaz legyen.
"Pofátlan hazugság. Lehetetlen. Totális csalás"
- reagált a politikus az állítólagos részvételi adatokra.
Független szakértők szerint a voksolás megkérdőjelezhető; a hatóságok ugyanis nem jelölték oldhatatlan tintával azokat, akik már szavaztak, és a választásra jogosultak bárhol szavazhattak, így elvben adott volt a lehetőség arra, hogy egy ember többször is szavazzon, nemzetközi megfigyelők pedig alig voltak.
A Reuters brit hírügynökségnek venezuelai állami vállalatok dolgozói úgy nyilatkoztak, hogy megfenyegették őket, hogy elveszítik állásukat, ha nem támogatják Madurót, másokat segélymegvonással vettek rá a szavazásra. Egy venezuelai származású újságíró pedig a Twitteren azt tette szóvá, hogy öt éve meghalt nagyapja szerepel a választási névjegyzékben.
A venezuelai választási hatóságok adatai eddig általában véve megbízhatóak és pontosak voltak. A mostani bejelentés olaj a tűzre a Nicolás Maduro elnök hívei és ellenzéke között kettészakadó, politikai és gazdasági válság sújtotta országban.
Peru, Argentína, Kanada, Spanyolország, Costa Rica, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Mexikó is közölte, hogy nem ismerik el a választás eredményét. Kolumbia és Peru leszögezte, hogy az alkotmányozó gyűlés nem lehet legitim.
Maduro pártja 5500 kormánypárti jelöltet indított az 545 fős alkotmányozó gyűlésbe, amelynek az lesz a feladata, hogy újraírja az ország alkotmányát. Az elnök szombaton azt mondta, a gyűlésnek "bármi mást túlszárnyaló" hatalma lesz. Vasárnap pedig arról beszélt, hogy az alkotmányozó gyűléssel "a harc új korszaka" köszönt be.
A dél-amerikai országban április óta folyamatosak a tiltakozások, az összecsapásokban már legalább 125-en meghaltak, több mint kétezren pedig megsebesültek. Csak vasárnap 10 ember vesztette életét az utcákon a caracasi főügyészség információi szerint, miközben az ellenzék egyik vezéralakja, Henrique Capriles hétfőre és szerdára is utcára hívta híveit.
A USA közleménye leszögezte: a hétfőn Maduro elnök ellen bevezetett szankciók illeszkednek a múlt héten a venezuelai kormány és több vezető caracasi politikus ellen elrendelt szankciókhoz. A hétfőn elrendelt szankciók értelmében Washington befagyasztja Maduro elnök valamennyi esetleges amerikai vagyonát, valamint megtilt a venezuelai elnökkel folytatandó minden kereskedelmi kapcsolatot.
A közlemény leszögezi: a szankciókat egy nappal az után fogadták el, hogy Venezuelában alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat tartottak, amelyek
"törvénytelenül aláássák a demokratikusan megválasztott nemzetgyűlés alkotmányos szerepét, újraírják az alkotmányt és önkényuralmi rendszert erőltetnek a venezuelai népre".
A közlemény kiemelte azt is, hogy Maduro elnök annak ellenére tartott alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat, hogy azt a venezuelaiak és a világ demokratikus kormányzatai is elítélték, és "diktátornak" nevezte a venezuelai elnököt, aki ismételten megsértette az emberi jogokat, amikor erőszakot alkalmazott a tüntetők ellen.
A szankciókat bejelentő közlemény leszögezi azt is, hogy "a széleskörű emberi jogi visszaélések mellett a Maduro-rezsim rosszul irányította a gazdaságot, és rendszerszintű korrupció jellemzi".
Ugyanakkor a szankciók - amelyeknek meghozatalakor a pénzügyminisztérium konzultált a külügyi tárcával is - nem érintik a venezuelai olajipart, amely az ország fő bevételi forrása.
A Fehér Ház sajtótájékoztatóján megjelent Mnuchin és McMaster nem kívánt arról szólni, hogy vajon várhatók-e további szakciók is. "Az elnök nem reklámozza előre a döntéseit" - fogalmazott Steve Mnuchin, de hozzátete, hogy eképzelhető további szankciók bevezetése az alkotmányozó gyűlés tagjai ellen. Amikor az egyik újságíró arról faggatta, hogy miért nem érintik a szankciók a venezuelai olajipart, azzal válaszolt: "minden megoldás az asztalon van".