A sikeres közélet alapja a kritikai gondolkodás - szögezte le bevezetőjében Szél Bernadett. A politikus kihangsúlyozta, hogy
pártja sokat tesz a politika társadalmi megítélésének változtatásáért, amelynek részévé kell tenni az értelmes, előremutató vitákat is.
Hozzátette: A Hegymenet című kötet egy kiváló alap a közös gondolkodáshoz, az álláspontok ütköztetéséhez.
Vona Gábor segélykiáltásként jellemezte az említett könyvet. Az, hogy annak megjelenése szinte visszhang nélkül maradt, szerinte jól tükrözi a közélet állapotát. Megjegyezte,
az LMP-t és a Jobbikot nemcsak az köti össze, hogy mindketten 2010-ben kerültek be a parlamentbe, hanem az is, hogy új politikai kultúra megteremtésére törekednek, amelynek szerves részei az érdemi viták.
A Jobbik elnöke Kéri László polititológust idézte, aki szerint az LMP a rendszerváltás nyerteseinek gyermekeit képviseli, míg a Jobbik ennek a folyamatnak a veszteseit. Vona szerint beszédes, hogy pártjának nagyobb a tábora, mint az ökopárté.
Menekülés a jelenbe
Mindkét pártvezető kiemelte, hogy a hétköznapjainkat a függések uralják. Szél Bernadett szerint
az elitek árulása is hozzájárult ahhoz, hogy a félelem, a bizalmatlanság mellett függőségi rendszer alakult ki. Ezek egyenként is gátló hatásúak, blokkolják a cselekvést, a közös gondolkodást és a szolidaritást.
Utóbbiról az LMP társelnöke úgy vélekedett, ha kiölik belőlünk, akkor a magyarságunk egy része veszik el. A politikus legfontosabb feladatnak a közösségek újraszövését jelölte meg, illetve azt, hogy az embereket a közélet aktív szereplőivé kell tenni annak érdekében, hogy az országot visszavegyük az elitektől. Hozzátette, a 21. században adott a lehetőség egy jobb minőségű demokrácia megteremtésére.
“Az értelmiség feladata, hogy megismerve hagyományainkat, traumáinkat képesek legyünk a teendőinket a jövő kihívásainak megfelelően aktualizálni”
- mondta Vona Gábor.
A Jobbik elnöke úgy vélte, hogy a magyar társadalomnak nincsenek pozitív élményei a demokráciával kapcsolatban. A rendszerváltozáskor jólétet, európai integrációt, szuverén országot és a társadalmi részvétel szintjének emelkedését várta, de valamennyiben csalódnia kellett az elmúlt 27 évben.
A magyar közélet egyik kulcskérdése Vona szerint, hogy képes lesz-e átlépni a 21. századba.
Úgy értékelte, hogy Orbán Viktor a 20. század utolsó miniszterelnöke, aki a Horthy- és a Kádár-rendszer mixtúráját hozta létre és ezeknek a korszakoknak a népboldogító rögeszméit kényszeríti az emberekre.
Törzsi közösségekre aprózódott a társadalom, törzsi morállal. Aki a törzshöz tartozik, cselekedjen bármit azt megvédik. A 21. század társadalmának az erős középosztályra, a polgárságra kell épülnie. A polgár az - idézte Vona Gábor Pogátsa Zoltán közgazdászt - aki rendelkezik anyagi és intellektuális függetlenséggel, képes önállóan tájékozódni és döntéseket hozni.
A Jobbik elnöke szerint a jelenlegi kormány, ami felvázolta a polgári Magyarország vízióját és ezt a jelzőt a pártja nevében is viseli, pont a polgári lét két pillérét számolja fel. A magyar társadalmat függőségi helyzetbe kényszerítették, amelyben nincs különbség a tekintetben, hogy az illető a miniszterelnök vállalkozó barátja, Mészáros Lőrinc, vagy éppen egy közmunkás. Mindketten függenek a politikai kurzustól, a kormányfőtől, bármelyikük akár már holnap elveszítheti mindenét.
Rendszerhiba
Az LMP társelnöke szerint a kormány által kommunikált makrogazdasági eredmények ára a megszorítás, a dolgozói szegénység és a vidék leszakadása.
A nagy ellátórendszerek mindegyikétől pénzt vont el a kormány.
Szél Bernadett hangsúlyozta, minőségi közszolgáltatásokra van szükség, mert egy jól működő oktatási, egészségügyi rendszer lassíthatja a társadalom kettészakadását. A zöld gazdaság beindítását és az energiapolitika újragondolását sürgette. Az oktatási rendszer megújítása, a gazdaság morális züllesztésének megfékezése az első lépések egyike ahhoz, hogy
Magyarország innovációs központ és ne csupán a multinacionális vállalatok összeszerelő-üzemének helyszíne legyen.
A Jobbik elnöke alapvető hibának nevezte, hogy az elmúlt három évtizedben a politika elmulasztotta megjelölni, hogy melyek a gazdaság stratégiai ágazatai. Rámutatott, hogy
bármilyen változásnak az alapfeltétele a korrupció visszaszorítása.
Mint mondta, a jelenleg rendelkezésre álló uniós források felhasználását a politikai kapcsolatok és nem a termelékenységi, ésszerűségi kritériumok határozzák meg. A Jobbik kormányra jutása esetén történelmi szerződést kínálna a hazai kis- és középvállalkozásoknak. Ennek eleme lenne az uniós források felhasználásának átalakítása a hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében.
A digitalizáció, a robotizáció fejlődése Vona Gábor szerint óriási gazdasági lehetőséget rejt, és egy esélyt is arra, hogy a jól képzett magyar munkaerőnek ne kelljen elvándorolnia. A Jobbik béruniós kezdeményezése is ezt a célt szolgálja, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson
- hangsúlyozta.
Repülés a semmibe
Eltérően értékelte a két politikus a kormány családpolitikáját. Szél Bernadett úgy jellemezte: repülés a semmibe. A kormány a harmadik gyermek megszületését támogatja kiemelten, miközben a kutatók egyértelműen igazolták, hogy a második gyermek megszületéséért kellene küzdeni. Ez érintené a társadalom széles rétegét. Az átlag alatt keresők nem tudják kihasználni az adókedvezményt sem.
Az LMP politikusa a családi pótlék emelését sürgette. Felhívta arra is a figyelmet, hogy
egyszülős családok tömegével vándorolnak külföldre, mert ott biztosítani tudják a megélhetést, a lakhatást, a gyermek napközbeni elhelyezését.
A Jobbik elnöke szerint a kormánynak vannak jó kezdeményezései a családok támogatásának terén, de ez kevés. Vona Gábor hozzátette, hogy a lakhatás problémájának megoldásában nem volt áttörés, ezért állami bérlakás építési programra van szükség. Emellett családbarát munkahelyeket kell létrehozni.
A politikus szerint a cigány-magyar együttélés problémáinak feltárását sem szabad tovább halogatni. Szomorúnak nevezte, hogy a cigányság helyzete és kilátásai jobbak voltak 1990-ben, mint napjainkban.
“A cigányság felemelése hiteles vezetőket igényel, akik elmondják és képviselik, hogy az integráció nem csupán jogokkal, hanem kötelezettségekkel is jár”
- fogalmazott a Jobbik elnöke, aki kitérve a migráció kérdésére megjegyezte, elutasítják a kvótákat és azt az álláspontot is, amely szerint csak Orbán Viktor tudja megvédeni Magyarországot. Hozzátette: a kormány nem megoldani, hanem fenntartani akarja a migráció problémáját, amivel a kormány elkerüli, hogy beszélnie kelljen az egészségügy, az oktatás problémáiról.
Az elvándorlás kérdéséről megjegyezte, hogy a bérunió egy törekvés, hogy lassítsák az ország kiürülését azáltal, hogy a magyar béreket felzárkóztassák a nyugatiakhoz.
A fiatalokat haza kell hívni - mondta - , de szembe kell nézni azzal, hogy nem fogunk tudni mindenkit hazahozni.
Vona Gábor szerint ezért diaszpóra-stratégiát kell készíteni, hogy az elvándorolt honfitársaink ne veszítsék el identitásukat.
Sikeres, boldog emberek kellenek
A nagy ellátórendszerek helyzetét tekintve nem volt lényeges eltérés a két politikus diagnózisa között. Szél Bernadett úgy vélte,
a Fidesz gyakorlatilag bevezettte a fizatős egészségügyet.
Az ökopárt társelnöke azt ígérte, hogy pártja kormányon megduplázná az ágazatban dolgozók bérét. Az oktatásba minden 100 költségvetésben lévő forintból 20 forintot fektetnének be, emellett
visszafordítanák az Orbán-kormány centralizációs törekvéseit.
A Jobbik elnöke szerint az oktatáspolitikának azt az alapvető kérdést kell tisztáznia, hogy milyen felnőttet szeretnének faragni gyermekekből.
Vona Gábor szerint sikeres, boldog embereket kellene az oktatáspolitikának nevelnie. A sikeressé válás képességét kell átadni az új generációknak.
Az angol nyelv és az informatika jelenti a 21. században a versenyképes tudást és a tanulás képessége
- hangsúlyozta.
A Jobbik az egészségügyi rendszer válságát a háziorvosi rendszer megerősítésével, a prevenciós programok kiterjesztésével orvosolná. A pártelnök szerint a szakemberek elvándorlását lassíthatná, ha fejlesztenénk az egészségturizmust. A gyógyulni vágyó módosabb nyugati emberek hazánkban kaphatnák meg magyar orvosoktól és egészségügyi szakemberektől az ellátást. Az így befolyó pénzből pedig a hazai ellátórendszert lehetne fejleszteni.
A medve nem játék!
Az energetika, külpolitika, Paks2 és a határon túli magyarok kérdésében megmutatkoztak az eltérések a két párt álláspontjában.
Szél Bernadett szerint a kormány az apadófélben lévő uniós forrásokat igyekszik pótolni a paksi bővítéshez szükséges hitellel. Az LMP társelnöke úgy vélte, hogy
az ország közepén lévő atomerőmű bővítése szembemegy a 21. század megújuló energiára építő törekvéseivel, ráadásul a szuverenitásunkat is csökkenti és biztonságpolitikai kockázatokat is rejt, hogy az oroszoktól érkezhet a beruházáshoz szükséges pénz, a technológia is, miközben lenne más választása is az országnak.
A pártelnök szerint a kormány az alacsony bérek politikáját hirdette meg, a versenyképességet az olcsó, fegyelmezett magyar munkaerőre építi a kormány. Az LMP - emlékeztetett a politikus - kedzeményezte, hogy az uniós tagállamokban a bruttó átlagbér 60 százaléka legyen a minimálbér. Hozzátette, hogy a közszférában az alapilletmények duplázását hajtanák végre, ami szerintük átgyűrűzne a versenyszférába is.
Vona Gábor szerint szükséges az Unión belül Kelet-Közép-Európa versenyhátrányának csökkentése a béruniós törekvésen keresztül.
Magyarországnak tanulnia kellene a történelméből. A régió politikáját évtizedek óta három nagyhatalom - Német-, Orosz- és Törökország - befolyásolja, míg távolabbról Kína és az USA. Hazánknak működőképes viszonyra kell ezekkel az államokkal törekednie, miközben a saját szuverenitási és gazdasági törekvéseit megpróbálja érvényesíteni. A medve nem játék - figyelmeztetett a Jobbik elnöke.
A paksi bővítés kapcsán kifejtette, hogy
a kérdés kapcsán összekeveredtek energetikai kérdések az Oroszországhoz fűződő viszony problematikájával.
A Jobbik elnöke emlékeztetett rá, hogy a megújuló energiák mellett támogatták az atomerőmű bővítését is, de azt elfogadhatatlannak tartották, hogy a kormány titkosította a beruházás szerződését.
Pakshoz hasonlóan az autonómia kérdésében is a tisztánlátást hangsúlyozta Vona Gábor. A határon túli magyarok törekvései nem sérelempolitikából táplálkoznak. Hibának nevezte, hogy a kormány pártpolitikát exportált a határon túli közösségekbe, ami megosztottá tette őket.
A pártelnök azt mondta, kormányon támogatni kell ezeknek a közösségeknek a törekvéseit úgy, hogy tiszteletben tartják azok függetlenségét.