Fotó: Béli Balázs
2017. 09. 02. 17:38

20. századi traumák, 21. századi megoldások

Beszélgetés a diófák alatt címmel a Magyar Népfőiskolai Társaság szervezésében ült le egy asztal mellé vitatkozni a közélet kérdéseiről Szél Bernadett az LMP társelnöke és Vona Gábor a Jobbik elnöke a Veszprém megyei Kővágóörsön. Az eszmecsere alapját a Hegymenet című kötet adta, amely a tudományos élet elismert szereplőinek tanulmányait tartalmazza. 

A sikeres közélet alapja a kritikai gondolkodás - szögezte le bevezetőjében Szél Bernadett. A politikus kihangsúlyozta, hogy

pártja sokat tesz a politika társadalmi megítélésének változtatásáért, amelynek részévé kell tenni az értelmes, előremutató vitákat is.

Hozzátette: A Hegymenet című kötet egy kiváló alap a közös gondolkodáshoz, az álláspontok ütköztetéséhez. 

Vona Gábor segélykiáltásként jellemezte az említett könyvet. Az, hogy annak megjelenése szinte visszhang nélkül maradt, szerinte jól tükrözi a közélet állapotát. Megjegyezte,

az LMP-t és a Jobbikot nemcsak az köti össze, hogy mindketten 2010-ben kerültek be a parlamentbe, hanem az is, hogy új politikai kultúra megteremtésére törekednek, amelynek szerves részei az érdemi viták. 

A Jobbik elnöke Kéri László polititológust idézte, aki szerint az LMP a rendszerváltás nyerteseinek gyermekeit képviseli, míg a Jobbik ennek a folyamatnak a veszteseit. Vona szerint beszédes, hogy pártjának nagyobb a tábora, mint az ökopárté.

Menekülés a jelenbe

Mindkét pártvezető kiemelte, hogy a hétköznapjainkat a függések uralják. Szél Bernadett szerint

az elitek árulása is hozzájárult ahhoz, hogy a félelem, a bizalmatlanság mellett függőségi rendszer alakult ki. Ezek egyenként is gátló hatásúak, blokkolják a cselekvést, a közös gondolkodást és a szolidaritást. 

Utóbbiról az LMP társelnöke úgy vélekedett, ha kiölik belőlünk, akkor a magyarságunk egy része veszik el. A politikus legfontosabb feladatnak a közösségek újraszövését jelölte meg, illetve azt, hogy az embereket a közélet aktív szereplőivé kell tenni annak érdekében, hogy az országot visszavegyük az elitektől. Hozzátette, a 21. században adott a lehetőség egy jobb minőségű demokrácia megteremtésére. 

“Az értelmiség feladata, hogy megismerve hagyományainkat, traumáinkat képesek legyünk a teendőinket a jövő kihívásainak megfelelően aktualizálni” 

- mondta Vona Gábor. 

A Jobbik elnöke úgy vélte, hogy a magyar társadalomnak nincsenek pozitív élményei a demokráciával kapcsolatban. A rendszerváltozáskor jólétet, európai integrációt, szuverén országot és a társadalmi részvétel szintjének emelkedését várta, de valamennyiben csalódnia kellett az elmúlt 27 évben. 

A magyar közélet egyik kulcskérdése Vona szerint, hogy képes lesz-e átlépni a 21. századba. 

Úgy értékelte, hogy Orbán Viktor a 20. század utolsó miniszterelnöke, aki a Horthy- és a Kádár-rendszer mixtúráját hozta létre és ezeknek a korszakoknak a népboldogító rögeszméit kényszeríti az emberekre. 

Törzsi közösségekre aprózódott a társadalom, törzsi morállal. Aki a törzshöz tartozik, cselekedjen bármit azt megvédik. A 21. század társadalmának az erős középosztályra, a polgárságra kell épülnie. A polgár az - idézte Vona Gábor Pogátsa Zoltán közgazdászt - aki rendelkezik anyagi és intellektuális függetlenséggel, képes önállóan tájékozódni és döntéseket hozni. 

A Jobbik elnöke szerint a jelenlegi kormány, ami felvázolta a polgári Magyarország vízióját és ezt a jelzőt a pártja nevében is viseli, pont a polgári lét két pillérét számolja fel. A magyar társadalmat függőségi helyzetbe kényszerítették, amelyben nincs különbség a tekintetben, hogy az illető a miniszterelnök vállalkozó barátja, Mészáros Lőrinc, vagy éppen egy közmunkás. Mindketten függenek a politikai kurzustól, a kormányfőtől, bármelyikük akár már holnap elveszítheti mindenét.

Rendszerhiba

Az LMP társelnöke szerint a kormány által kommunikált makrogazdasági eredmények ára a megszorítás, a dolgozói szegénység és a vidék leszakadása. 

A nagy ellátórendszerek mindegyikétől pénzt vont el a kormány.

Szél Bernadett hangsúlyozta, minőségi közszolgáltatásokra van szükség, mert egy jól működő oktatási, egészségügyi rendszer lassíthatja a társadalom kettészakadását. A zöld gazdaság beindítását és az energiapolitika újragondolását sürgette. Az oktatási rendszer megújítása, a gazdaság morális züllesztésének megfékezése az első lépések egyike ahhoz, hogy

Magyarország innovációs központ és ne csupán a multinacionális vállalatok összeszerelő-üzemének helyszíne legyen.

A Jobbik elnöke alapvető hibának nevezte, hogy az elmúlt három évtizedben a politika elmulasztotta megjelölni, hogy melyek a gazdaság stratégiai ágazatai. Rámutatott, hogy 

bármilyen változásnak az alapfeltétele a korrupció visszaszorítása. 

Mint mondta, a jelenleg rendelkezésre álló uniós források felhasználását a politikai kapcsolatok és nem a termelékenységi, ésszerűségi kritériumok határozzák meg. A Jobbik kormányra jutása esetén történelmi szerződést kínálna a hazai kis- és középvállalkozásoknak. Ennek eleme lenne az uniós források felhasználásának átalakítása a hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében. 

A digitalizáció, a robotizáció fejlődése Vona Gábor szerint óriási gazdasági lehetőséget rejt, és egy esélyt is arra, hogy a jól képzett magyar munkaerőnek ne kelljen elvándorolnia. A Jobbik béruniós kezdeményezése is ezt a célt szolgálja, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson

- hangsúlyozta.

Repülés a semmibe

Eltérően értékelte a két politikus a kormány családpolitikáját. Szél Bernadett úgy jellemezte: repülés a semmibe. A kormány a harmadik gyermek megszületését támogatja kiemelten, miközben a kutatók egyértelműen igazolták, hogy a második gyermek megszületéséért kellene küzdeni. Ez érintené a társadalom széles rétegét. Az átlag alatt keresők nem tudják kihasználni az adókedvezményt sem. 

Az LMP politikusa a családi pótlék emelését sürgette. Felhívta arra is a figyelmet, hogy

egyszülős családok tömegével vándorolnak külföldre, mert ott biztosítani tudják a megélhetést, a lakhatást, a gyermek napközbeni elhelyezését. 

A Jobbik elnöke szerint a kormánynak vannak jó kezdeményezései a családok támogatásának terén, de ez kevés. Vona Gábor hozzátette, hogy a lakhatás problémájának megoldásában nem volt áttörés, ezért állami bérlakás építési programra van szükség. Emellett családbarát munkahelyeket kell létrehozni. 

A politikus szerint a cigány-magyar együttélés problémáinak feltárását sem szabad tovább halogatni. Szomorúnak nevezte, hogy a cigányság helyzete és kilátásai jobbak voltak 1990-ben, mint napjainkban. 

“A cigányság felemelése hiteles vezetőket igényel, akik elmondják és képviselik, hogy az integráció nem csupán jogokkal, hanem kötelezettségekkel is jár” 

- fogalmazott a Jobbik elnöke, aki kitérve a migráció kérdésére megjegyezte, elutasítják a kvótákat és azt az álláspontot is, amely szerint csak Orbán Viktor tudja megvédeni Magyarországot. Hozzátette: a kormány nem megoldani, hanem fenntartani akarja a migráció problémáját, amivel a kormány elkerüli, hogy beszélnie kelljen az egészségügy, az oktatás problémáiról. 

Az elvándorlás kérdéséről megjegyezte, hogy a bérunió egy törekvés, hogy lassítsák az ország kiürülését azáltal, hogy a magyar béreket felzárkóztassák a nyugatiakhoz.

A fiatalokat haza kell hívni - mondta - , de szembe kell nézni azzal, hogy nem fogunk tudni mindenkit hazahozni. 

Vona Gábor szerint ezért diaszpóra-stratégiát kell készíteni, hogy az elvándorolt honfitársaink ne veszítsék el identitásukat.

Sikeres, boldog emberek kellenek

A nagy ellátórendszerek helyzetét tekintve nem volt lényeges eltérés a két politikus diagnózisa között. Szél Bernadett úgy vélte, 

a Fidesz gyakorlatilag bevezettte a fizatős egészségügyet. 

Az ökopárt társelnöke azt ígérte, hogy pártja kormányon megduplázná az ágazatban dolgozók bérét. Az oktatásba minden 100 költségvetésben lévő forintból 20 forintot fektetnének be, emellett

visszafordítanák az Orbán-kormány centralizációs törekvéseit. 

A Jobbik elnöke szerint az oktatáspolitikának azt az alapvető kérdést kell tisztáznia, hogy milyen felnőttet szeretnének faragni gyermekekből.

Vona Gábor szerint sikeres, boldog embereket kellene az oktatáspolitikának nevelnie. A sikeressé válás képességét kell átadni az új generációknak. 

Az angol nyelv és az informatika jelenti a 21. században a versenyképes tudást és a tanulás képessége

- hangsúlyozta. 

A Jobbik az egészségügyi rendszer válságát a háziorvosi rendszer megerősítésével, a prevenciós programok kiterjesztésével orvosolná. A pártelnök szerint a szakemberek elvándorlását lassíthatná, ha fejlesztenénk az egészségturizmust. A gyógyulni vágyó módosabb nyugati emberek hazánkban kaphatnák meg magyar orvosoktól és egészségügyi szakemberektől az ellátást. Az így befolyó pénzből pedig a hazai ellátórendszert lehetne fejleszteni.

A medve nem játék!

Az energetika, külpolitika, Paks2 és a határon túli magyarok kérdésében megmutatkoztak az eltérések a két párt álláspontjában. 

Szél Bernadett szerint a kormány az apadófélben lévő uniós forrásokat igyekszik pótolni a paksi bővítéshez szükséges hitellel. Az LMP társelnöke úgy vélte, hogy 

az ország közepén lévő atomerőmű bővítése szembemegy a 21. század megújuló energiára építő törekvéseivel, ráadásul a szuverenitásunkat is csökkenti és biztonságpolitikai kockázatokat is rejt, hogy az oroszoktól érkezhet a beruházáshoz szükséges pénz, a technológia is, miközben lenne más választása is az országnak. 

 

A pártelnök szerint a kormány az alacsony bérek politikáját hirdette meg, a versenyképességet az olcsó, fegyelmezett magyar munkaerőre építi a kormány. Az LMP - emlékeztetett a politikus - kedzeményezte, hogy az uniós tagállamokban a bruttó átlagbér 60 százaléka legyen a minimálbér. Hozzátette, hogy a közszférában az alapilletmények duplázását hajtanák végre, ami szerintük átgyűrűzne a versenyszférába is. 

Vona Gábor szerint szükséges az Unión belül Kelet-Közép-Európa versenyhátrányának csökkentése a béruniós törekvésen keresztül. 

Magyarországnak tanulnia kellene a történelméből. A régió politikáját évtizedek óta három nagyhatalom - Német-, Orosz- és Törökország - befolyásolja, míg távolabbról Kína és az USA. Hazánknak működőképes viszonyra kell ezekkel az államokkal törekednie, miközben a saját szuverenitási és gazdasági törekvéseit megpróbálja érvényesíteni. A medve nem játék - figyelmeztetett a Jobbik elnöke. 

A paksi bővítés kapcsán kifejtette, hogy

a kérdés kapcsán összekeveredtek energetikai kérdések az Oroszországhoz fűződő viszony problematikájával.

A Jobbik elnöke emlékeztetett rá, hogy a megújuló energiák mellett támogatták az atomerőmű bővítését is, de azt elfogadhatatlannak tartották, hogy a kormány titkosította a beruházás szerződését. 

Pakshoz hasonlóan az autonómia kérdésében is a tisztánlátást hangsúlyozta Vona Gábor. A határon túli magyarok törekvései nem sérelempolitikából táplálkoznak. Hibának nevezte, hogy a kormány pártpolitikát exportált a határon túli közösségekbe, ami megosztottá tette őket. 

A pártelnök azt mondta, kormányon támogatni kell ezeknek a közösségeknek a törekvéseit úgy, hogy tiszteletben tartják azok függetlenségét.