Iskolások magyar és ukrán zászlókkal fogadják Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét a kárpátaljai Salánkon 2016. december 15-én. MTI Fotó: Nemes János
2017. 09. 14. 12:01

Eljött ez is! Annyit ér Brüsszelnek a kárpátaljai magyarok ügye, mint egy afrikai törzsi viszály

Eddig megdöbbentő volt a csend, most viszont lehangoló a brüsszeli válasz: az Európai Bizottság nem lép semmit a kárpátaljai magyarságot jogfosztó nyelvtörvénnyel szemben. A folyamatos szabadságharcos, valójában csak dekadens, a belpolitikai céloknak alávetett külképviselet munkája kezd beérni.

Bár több mint egy hete fogadták el az ukrán nyelvtörvényt, eddig mégsem foglalkozott vele az Európai Bizottság, holott Kárpátalján a százötvenezer magyar mellett több mint harmincezer román is él, akik számára az anyanyelvi oktatás megszűnik, amint hatályba lép az államnyelvet garantáló és erősítő szabályozás.

Persze, a törvény kimondatlan célja, hogy az orosz nyelvet kiszorítsa az ukrán közigazgatásból, ugyanakkor lehetne olyan módosítást is eszközölni benne (és ez egy ukrán javaslat), hogy az az EU-tagországok Ukrajna területén élő egyetlen nemzetiségi kisebbségének a nyelvére se vonatkozzon.

De ez nem merül fel sem Kijevben, sem pedig Brüsszelben - és úgy tűnik, az Orbán-kormány sem képes elérni, hogy a tagállamok kiálljanak mellettünk, illetőleg a kárpátaljai magyar közösségért.

A Bizottság ezt a választ küldte a Magyar Nemzetnek, amit a lap egyébként szó szerinti fordításban közölt:

– Akár hányszor kapcsolatba léptünk az ukrán hatóságokkal, mindig hangsúlyoztuk, hogy a vonatkozó jogszabályoknak összhangban kell lenniük az Ukrajna által aláírt nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, különösen az Európa Tanács nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezménye és A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája tekintetében.

– A Velencei Bizottság korábbi véleményei szerint az ukrán nyelv államnyelvi szerepe és a kisebbségi és regionális nyelvek védelmének szükségessége között gondos egyensúlyra kell törekedni.

– Miközben mi is alaposan megvizsgáljuk az oktatási reformról szóló új kerettörvényt és az oktatás nyelvére vonatkozó rendelkezéseket, elsősorban az Európa Tanács illetékes szerveinek a feladata azok értékelése - a fent említett egyensúly megvalósulásának vonatkozásában is.

– Kapcsolatban fogunk maradni az ukrán hatóságokkal és a nemzetközi szervezetekkel.

Mintha - és ezzel nem megsértve egyetlen nép méltóságát sem -, de egy távoli afrikai törzsi viszály kapcsán foglalna állást Brüsszel, amikor ennyire szenvtelenül, érzéketlenül nyilatkozik meg a kárpátaljai magyar közösségről.

Pedig ez igenis Európa belügye!

Pedig Magyarországot a fideszes körökben "világpolitikai tényezőnek" tartott Orbán Viktor képviseli Európában - hát, most megint kaphatunk egy kis ízelítőt abból, mennyit is ér a pávatánc.

A veszély

"A 2017. szeptember 5-én Ukrajna Legfelső Tanácsa által elfogadott, oktatásról szóló törvény 7. cikkelye ellentétes az ország alkotmányával, semmibe veszi Ukrajna nemzetközi vállalásait, megfosztva a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, felgyorsítva ezzel az asszimilációs folyamatokat, ami alapjaiban veszélyezteti azok megmaradását" - figyelmeztetett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség.