Such, aki 2012 óta az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója, 2006 és 2010 között vezette a közrádiót. A közszférában szokatlan menedzseri szerződése szerint bruttó 1,8 milliós fizetése nem fix volt: a tényleges összeg attól függött, hogy miként sikerül teljesíteni a rádió üzleti tervét, így akár csökkenhetett is. Elnöksége alatt azonban az addig masszívan veszteséges rádió gazdaságilag stabilizálódott, majd nyereségessé vált.
A rádió pénzügyi stabilizálódása mellett, azzal párhuzamosan nőtt Such fizetése, így 2009 elején 4,3, júliusban már 9,4 millió járt neki. A rádió kuratóriuma azonban ezt már nem volt hajlandó kifizetni. Igen ám, csakhogy a rádiós helyzetének stabilizálása mögött más is volt: a rádió nyereségessé tételét a leépítések mellett ingatlaneladásokkal alapozta meg Such a Jobbik szerint, a távozását megelőzően pedig a párt szerint 162 millió forint jutalmat osztott szét titokban a rádió vezető tisztségviselői és a neki lekötelezett munkatársak között.
Such pert indított, 175 milliót követelt és az elmaradt kamatokat. A Kúria először azt mondta ki jogerősen, hogy érvényes volt a szerződés, tehát Suchnak jár a sikerdíj. A jogos követelés mértéke egy másik per tárgya volt – idén nyáron derült ki, hogy a közmédia 274 millió forintot tartalékolt a célra. Ez a per zárult most le azzal a megállapodással, amit tegnap szentesített a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma - írja a portál.
A megállapodás, melynek értelmében a perköltségeket Suchnak kell állnia, egy titoktartási pontot is tartalmaz: az összegről egyik fél sem nyilatkozik, a közalapítvány nem ad ki róla közleményt. Az Index megkérdezte Such Györgyöt, aki – a titoktartási pontra hivatkozva – nem akart konkrétumokat elárulni, de nem cáfolta az összegre vonatkozó információikat.