Hogy lesz Magyarországon okos egészségügy? Most még nem tudni, de ne aggódjunk, nemsokára az lesz

illusztráció

Bizonyos szempontból egy szakadék választ el minket az okos egészségügytől, másrészt pedig az IT rendkívüli fejlődése egyre közelebb hozza számunkra a szektor digitalizációját. Lassan valóban csak rajtunk fog állni, akarjuk, illetve elfogadjuk-e az új technológiákat, alkalmazásokat, illetve az ezt törvényszerűen kísérő szemléletváltást, amely az egyén felelősségét sokkal hangsúlyosabbá teszi.

Egy friss, magyar egészségügyi startup cég, a Bene Studio szervezett a közelmúltban egy szakmai konferenciát, "Okos egészségügy: Merre tovább?" címmel. A beszélgetésben a házigazda Bene Bálint alapító-ügyvezetőn kívül Péteri János egészségbiztosítási szakértő, valamint Bibok György (orvosigazgató, 77 Elektronika Kft.) vett részt - az összejövetel célja pedig nem volt más, mint az egészségügy területének a technológiával való okosabbá tétele, legalábbis annak módjának felvázolása.

A folyamat nem új keletű, ugyanakkor az utóbbi időben olyan gyökeres változásnak lehettünk a szemtanúi, amelyben már egyre inkább érdekeltek a tradicionális vállalatok, az állami szereplők és sok fiatal cég is azt látja, hogy érdemes az átállásban részt venni.

Igaz, ehhez idő kell - és talán nem is meglepő módon, de elsősorban a betegek és az orvosok részéről tapasztalni lemaradást.

Egy olyan forrás- és munkaerő-hiányos ágazatban, mint amilyen a magyar egészségügy is, és amelyben évente 6000 lábat vágnak le a cukorbetegség okozta betegségekkel kapcsolatban, mindenképpen szükséges, hogy minél hamarabb megvalósuljanak a "virtuális magánkórházak". (Egyébként a 77 Elektronika Kft. olyan szoftvert fejlesztett ki, amely nem pusztán méri a cukorszintet, de az adatokat feldolgozza és kockázatelemzést is végez - vajon melyik lenne kifizetődőbb a társadalombiztosítás számára, a csonkolásos műtétek, vagy az okos eszközök finanszírozása?).

A digitalizáció, a távügyelet abban is segíthet a közfinanszírozónak, hogy ezzel leveszik a vízit időket a szűkös kapacitású szakrendelések válláról.

Az okos egészségügy egyik alapfeltétele a digitális kommunikációs csatornák (telefon, internet, stb.) elérhetősége - itt az egyik komoly szakadék, ami elválaszt minket ettől a lehetőségtől.

Gondot jelent a társadalom motivációs állapota is: és ennek csak az egyik része, hogy az embereknek szándékában áll-e megtanulni, megismerni ezeket az applikációkat – másrészt egy tudatos egészségmegőrzést, felkészültséget is feltételez a szemléletváltás.

Ugyanakkor az egészségügyben dolgozók részéről is elengedhetetlen a változás.

Egy magyarországi felmérés kimutatta, hogy a hazai orvosok körében 42 százalékos a digitális analfabetizmus!

Ahogy az a konferencián is elhangzott, muszáj lemászni nekik is az elefántcsonttoronyból.

A finanszírozás oldaláról tekintve, jó azt is tudni, a MABISZ adatai alapján a legnagyobb hazánkban működő egészségügyi biztosítók évi 30-40 százalékos forgalomnövekedést realizálnak - a magánbiztosítás már egyáltalán nem csak a gazdagok bulija Magyarországon.

Persze azt sem felejthetjük el, hogy az okos egészségügy még hihetetlenül messzinek tűnik a Borsod megyei Lyukóvölgyből, és egyelőre talán az is kevés ezektől a startup cégektől, ha csodát csinálnak, ugyanakkor sokatmondó az az a tény, hogy a hazai fejlesztésű vizeletüledék-vizsgáló készüléket 92 országban tudták értékesíteni, és ez a forgalom 83 százalékát jelentette. Vannak nagyon jó példák, de ezek csak nemzetközi perspektívákból életképesek egyelőre.

Milyen helyzetben vannak a magyar startup cégek? Mi kell ahhoz, hogy kitörhessenek? - kérdeztük Bene Bálintot.

Egy startup elindulását a lelkesedés mellett az segítheti, ha az abban résztvevő tapasztalt szakembereknek van legalább egy, vagy több ötlete, amiket megvalósítanának. A hosszútávú fenntarthatósághoz azonban elengedhetetlen, hogy a tevékenység stabil lábakon álljon. Sok olyan strartup van, amely nagyon kockázatos terepen mozog, lehet, hogy ők lesznek az új Facebook, de az is lehet, hogy csődbe mennek. Egészségügyi startupként abban látjuk a kulcsot, hogy partnerekkel együtt dolgozunk, akik már régóta és stabilan jelen vannak a piacon.

Az egészségügy kockázatos terep?

Az egészségügy fokozottan kockázatos terep, mert sokkal több mindenre kell figyelni, mint egy kommunikációs alkalmazásnál. Nem elég egy jó megoldást alkalmazni, rengeteg szabályozásnak is meg kell felelni, illetve rengeteg szervezet érdekeit kell figyelembe venni. Kezdve az egészségügy finanszírozás különböző típusú forrásaival, csatornáival, a magán- és állami biztosítókkal, de ott vannak még az orvosok, az intézmények és a betegek is. Sokkal könnyebb belefutni egy olyan akadályba, amely egy egészségügyi startupot elbuktat, ezért dolgozunk stratup-studió modellben. Több stabil partnerrel indítunk el egy-egy új alkalmazást, okos eszközt, és mivel több ilyen termékkel dolgozunk, a tapasztalatokat fel tudjuk használni, és attól sem kell tartanunk, hogy csak egyetlen esélyünk van arra, hogy vagy azonnal világhírűek leszünk, vagy csődbe megyünk. Tudásunkat lépésről-lépésre használjuk fel.

És akkor az 1660 milliárd forintos kérdés: mikor lesz Magyarországon okos egészségügy?

Bizonyos helyzetekben, közösségekben már most is megvalósult. Fontos ezeket kiemelni, támogatni, népszerűsíteni, hogy digitalizáció minél szélesebb körben el tudjon terjedni. Az biztos, hogy ez egy hosszú és lassú folyamat, és mire eljutunk oda, hogy csakúgy mint a gáz-és a villanyszolgáltatás esetében, a digitális egészségügy is egy közszolgáltatás legyen, az még egy évtizedes kérdés.

Ez egy felhívás az állami döntéshozók irányába?

Eljárt már az idő afelett, hogy egyetlen szerveződést, mondjuk az államot tegyük felelőssé az egészségi állapotunkért. Úgy gondolom, hogy az egyének, közösségek is felelősek az egészségi állapotukért. Ezek az alkalmazások abban is segíthetnek, hogy egészségtudatosabbak legyünk. S, ha ezeket a kezdeményezéseket egy állami környezet támogatja, az gyorsítani tudja az átállás folyamatát. De nem a másiktól kell ezt elvárni, hanem mindenkinek a saját területén kell ehhez hozzátenni. Én mint beteg, felelősséggel és a lehető legtöbb információ beszerzésével, technológiai felkészültséggel állok hozzá a gyógyulásomhoz. Mint egészségügyi magánvállalkozás pedig olyan applikációt szolgáltatok, amely megoldásként szolgál.