2017. 11. 14. 16:45

A fideszes főszerkesztő szerint a Jégkorszak a másságot propagálja

Ön is kedveli az állatmeséket? Jópofának tartja, hogy Micimackó és Malacka a legjobb barátok a világon? Álmából felkeltve is keni-vágja a Vukból Vahur kutya és Márton kakas beszélgetését? Esetleg rajong Dr. Bubóért? Akkor Ön is a multikulti híve. Legalábbis a Fidesz-közeli Demokrata főszerkesztője szerint.

Bencsik András főszerkesztő és a lovagkeresztes Bayer „Taknyukon-és-vérükön-rángatjuk-ki” Zsolt beszélgetett Mészáros Lőrinc tévéjének műsorában. Ahol ismét próbára tették az összeesküvés-elméletekben hívő (vagy épp azokon röhögő) emberek idegrendszerét. Történt ugyanis, hogy a két főfideszes az utóbbi idők egyik legaranyosabb animációs rajzfilmjét találta meg élcelődésük céltáblájaként.

„Van az a filmsorozat, nagyon aranyos animációs filmsorozat, a Jégkorszak. Jégkorszak 1, 2, 3, 4, 5, 6” – vezeti fel Bencsik. Majd így folytatja: „Nagyon jó, de ha belegondolunk, az arról szól, hogy egy-egy állat nem a saját törzsével, a saját fajtájával él együtt, hanem

az elefánt, a tigris, a lajhár, ezek alkotnak, a másság egy életközösséget, és mennyivel jobb nekik így, mint másképpen.

És az embernek így negyven felé felszínre törnek gyermekkori emlékei. Fekete István Tüskevára nemcsak kötelező, de egyik kedvenc olvasmányunk is volt. Hogy a Berek hány állatfaj közös életterét jelenti, arról – gondolom – nem kell külön tudományos értekezést írnunk. De Vuk című regénye, valamint az abból készült rajzfilm már klasszikus állatmese. A Simabőrű tanyáján kedélyesen eldiskurálgat egymással különböző biológiai fajokhoz tartozó Vahur, a rövidszőrű vizsla és Márton, a kakas.

Rajzfilmjeink és meséink tulajdonképpen nem nagyon tesznek különbséget állatmesékben szereplő fajok közt, legfeljebb egy-egy jellegzetességüket karikírozza ki, ahogy azt Romhányi, a rímhányó a Kérem a következőt! (közismert nevén: Dr. Bubó) főcímdalában is megírta.

Ez a rajzfilmsorozat szintén fickándozásra adhatna okot Bencsiknek: a főhős egy bagoly (Dr. Bubó), akinek az asszisztense egy medve (Ursula), aki ráadásul fülig szerelmes a bagolyba! A bagoly legjobb barátja egy sas (Csőrmester), akinek az alkalmazottja egy teknős (Ernő). Ez aztán a multikulti tobzódása! Tilcsákbe!

A Macskafogó című szintén zseniálisan megalkotott állatmesében is tesz utalást von Schwarz Mr. Teufelnek a négy gengszter biológiai besorolására.

– Ezek patkányok!

– Ó, csak nem fajgyűlölő, Mr. Teufel?

Az állatmesékről, mint amilyen például a Jégkorszak is, így fogalmaz a Magyar Néprajzi Lexikon:

Népmeséink egyik műfaji csoportja, melyben az állatok az emberekhez hasonló módon gondolkodnak, beszélnek és cselekszenek anélkül, hogy ezzel az emberszereplőkben, az elmondóban vagy a hallgatókban azt az érzetet keltenék, hogy ők most természetfeletti jelenség tanúi, ellentétben a tündérmesével, melyben az emberi módon beszélő, cselekvő állatok mindig természetfeletti jelenségek.

Állatmeséket, vagyis ahol különféle állatok emberi tulajdonságokkal bírnak, már az ókorban is írtak. Ezópusz állatmeséit La Fontaine és Lessing öntötte újra formába, hazánkba pedig elsősorban Heltai Gáspár és Pesti Gábor révén érkeztek a XVI-XVIII. században.

A posztmodern kori (film)művészetben azonban már nemcsak élőlények viselkedhetnek emberi módon. Gondolok itt arra, hogy a Szörny Rt.-ben szörnyek, a Toy Storyban játékok, a Verdákban pedig már autók (!) vesznek fel emberi tulajdonságokat és mutatnak ki érzelmeket. Mit gondolhat vajon Bencsik arról, hogy Villám McQueen, a Chevrolet sportgumitól napfénytetőig belezúg Sallybe, a Porschéba?

Tehát Bencsik korántsem a Soros-terv korai megnyilvánulását leplezte le a Jégkorszakkal kapcsolatos agymenésében, csupán műveletlenségéről tett tanúbizonyságot. És örüljünk annak, hogy Motkány csillapíthatatlan vonzalmát a makkhoz nem hozta összefüggésbe a homoszexuális propagandával!