A közlemény szerint a vasútvonal fejlesztése a 160 kilométer/óra sebesség és az új második vágány eredményeképpen a menetidő jelentős csökkenését és az áruszállítási kapacitás bővülését teszi lehetővé a legkorszerűbb biztonsági feltételek mellett.
A hirdetményt ajánlatkérőként a MÁV Zrt. nevében eljáró Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. adta fel. A részvételi felhívás a gazdasági szereplőknek nyitott, kétszakaszos, tárgyalásos beszerzési eljárást jelöl meg, az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a versenysemlegesség biztosításával - közölték.
A tenderben szereplő műszakilag elvárt cél a 160 kilométer/óra működési sebesség, a jelenlegi vasúti pálya teljes átépítése és a második vágány megépítése, a kölcsönös átjárhatóság érdekében egységes, európai vonatbefolyásoló-rendszer és elektronikus biztosítóberendezés. Az állomásokon a tehervonati fogadóvágányok 750 méter hosszú vonatok közlekedtetésére lesznek alkalmasak.
Budapest és Belgrád között jelenleg körülbelül nyolc órás a vonatút, ez 3,5 órára rövidül. A beszerzési eljárást a tervek szerint a következő egy évben viszik végig. A tervezési és engedélyeztetési folyamatok két évet vehetnek igénybe, az ezt követő kivitelezés további három évet.
A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról a magyar és a kínai kormány 2015-ben, Szucsouban kötött egyezményt.
Mennyibe kerül?
Eredetileg 472 milliárdos költségvetést terveztek a beruházásnak, ez 750 milliárdra nőtt, kamatokkal együtt 949 milliárd forintról van szó. Ilyen költségek mellett erősen kérdéses a megtérülés.
A tender kiírását a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang budapesti látogatására és a 16+1 (Kína+Kelet-Közép-Európa) csúcstalálkozóra időzítették, ahogy az korábban várható volt. A projekt szervesen kapcsolódik Peking elsődleges külpolitikai irányvonalához, amit Egy övezet, egy út, vagy Új Selyemút névvel illetnek és Kína nyugati irányba történő terjeszkedését jelenti.
A Budapest-Belgrád vasútvonal kínai szempontból összefüggésben lehet a pireuszi kikötővel, ami már Peking kezében van. A tengeren érkező árut így gyorsabban szállíthatják Dél-Európából Közép-Európa irányába.
A projektről és a célokról itt írtunk részletesen:
Kína világuralomra tör, Hszi Csin-ping az új nagy elnök
Múlt héten XIX. kongresszusát tartotta a Kínai Kommunista Párt. A világ legnagyobb pártja (90 milliós tagság) 2300 küldött részvételével bebetonozta a hatalomba Hszi Csin-pinget, aki a szabályoknál is hosszabb ideig maradhat az ország élén és olyan példátlan esemény is történt, ami Mao Ce-tung óta egyszer sem. Kína meghódítja a világot?
(címlap: Li Ko-csiang kínai miniszterelnök felszólal a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján a Papp László Budapest Sportarénában 2017. november 27-én. - fotó: MTI / Kovács Tamás)