2017. 12. 28. 12:18

Orbán Viktor tetőcserépen

Balatonmelle alsó, pink Badacsony.

Balatonmelle alsó, felső; Pink Badacsony; Helga és Helmut kommen zu Plattensee – a hatvanadik ikszhez érve sokat visszavett extravaganciájából Bihari Puhl Levente, ez ezekből a festménycímekből is látszik. Régebben kisbalta állt ki egy képéből, egy másikat felfűrészelt és centiméterre árusított, a balatoni nyarat illusztráló, meztelen nős, fröccsöntöttvirágos, kotongumis képét meg éppen szülővárosában, Siófokon cenzúrázta ki a helyi művelődési ház szigorú úrnője. A legnagyobb feltűnést azonban talán azzal keltette nemrég, hogy tetőcserépre festette előbb Orbán Viktort, majd a miniszterelnök felcsúti házát.

Öreg fejére „magyarmániás” lett, úgy érzi, „apostoli küldetése” a magyar értékek mentése a tájfestészet révén – ezzel magyarázza a balatoni festő, hogy miként jutott eszébe Orbánt cserépre pingálni. „Rokon lelkek lehetünk ezzel a magyarmániánkkal (ha másban nem is), s van egy 18. században épült családi házunk a Vas megyei Jánosházán; az ott fellelt 250-300 éves tetőcserepekre festek újabban. Amikor elkészültem Orbán Viktor arcképével, azon gondolkodtam: jó volna személyesen átadni, ha levélben küldeném, amúgy is összetörne. Írtam egy levelet a parlamentbe, kaptam egy időpontot, valaki kijött és átvette. A miniszterelnöktől köszönőlevelet kaptam érte. Ezen felbuzdulva a felcsúti házát is lefestettem (régi parasztház az is, mint a miénk Jánosházán), azt is eljuttattam neki”.

Bihari Puhl Levente festette már falicsempére a korábbi siófoki polgármestert, és büszke arra, hogy először utaztathatta képeit idén a Balaton északi partján (a megyei sajtó azt írta kiállítássorozata nyomán, hogy „a festészet Kodály Zoltánja”), a mostani 60 balatoni fotó-60 festmény (egyébként lányával és fiával közös) tárlatát pedig direkt szülővárosának, Siófoknak állította össze a hatvanadik születésnapja apropóján. Itt csak a „Balatonmelle” látható („Gyerekkori élmény, gyakorta utaztunk vonattal Lellére és én mindig úgy értettem, hogy Balatonmelle”), komoly társadalomkritikát hordozó, „Dél-balatoni nyár a fiatalság hülyítéséről és a jövő nemzedék tönkretevéséről” című alkotását most nem mutatja meg, festményt sem fűrészel már és ezúttal portréit is otthon hagyta (Csukás István, Sinkó László, Rockenbauer Pál, vagy csak egyszerűen A siófoki butikos), ahol ki van írva, hogy Galéria, mégis csak nagy ritkán nyitják rá az ajtót. „Nemigen megy ma a festmény, pár éve nyáron beköltöztem a képeimmel öt hétre az egyik szálloda halljába, de egy se kelt el, igaz, megszámolhattam, hogy néhány száz méteren belül hat kocsma is van – mára annyit változott a világ, hogy abból is csak három maradt...”