Tusványos „szellemi síkon” a magyar politika kiszabadulása – mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádiónak péntek reggel a helyszínen. A kormányfő szerint a politika a napi ügyekkel foglalkozik, tehát belezár a napi ügyek világába, ezért jó dolog kiszabadulni belőle. Úgy vélte, a szabadegyetemen lehet beszélni arról, mi lesz holnap, 2030-ban, 2040-ben, 2050-ben. Orbán Viktor úgy érzi,
a helyszínen intellektuális pezsgést, energiát kapnak.
A kormányfő felidézte, tavaly a magyar nagystratégiát vázolta fel, idén pedig szombati beszédében ennek néhány fontosabb elemét is be tudja mutatni.
A miniszterelnök leszögezte, „határai az államnak vannak, a nemzetnek nincsenek”. Felidézte, a trianoni döntés után a határon kívül maradt a magyar népesség egyharmada, de magyarként nemcsak a magyarországi, hanem a határon túl élő magyarokkal is kell foglalkozni.
Emlékeztetett, a rendszerváltás idején nagy viták voltak a magyar politikában, hogy nemzetben gondolkodjunk-e, és ezt leginkább az SZDSZ ellenezte. (A Fidesz Orbán Viktor ügyvivő vezetésével ekkor az SZDSZ ifjúsági pártjaként tevékenykedett – A szerk.)
A miniszterelnök a határokon átívelő együttműködés sikereire utalva felidézte: van kettős állampolgárság, gazdaságfejlesztési programok, Romániával 13 milliárd euró a kereskedelmi forgalom. Emellett oktatási és kulturális intézményeket segítünk, a határon túl 2-300 ezer fiatal tanul magyarul, iskolákat, bölcsődék újítottunk fel, az autópályák pedig már a határig húzódnak, hamarosan Szatmárnémetinél és Békés vármegyében is elérik a határt a magyar gyorsforgalmi utak.
Az új román miniszterelnökkel, Ilie Bolojannal tartott találkozójára utalva a kormányfő azt mondta,
jó pozícióból indult a tárgyalás,
mert a magyar uniós elnökség alatt bevették Romániát is a schengeni övezetbe, amit közös sikerként könyvelt el. Román kollégájáról Orbán úgy vélekedett, nagyváradi polgármester volt, „nehézsúlyú”, ami fontos, mert keleti szomszédunknak komoly gazdasági kihívásokkal kell megküzdeni. Mint fogalmazott, a helyzet „olyan, mint a Gyurcsány-rendszer végén Magyarországon”. Ám szerinte Bolojan vezetésével Romániának jó esélye van arra, hogy leküzdjék a nehézségeket.
A beszélgetésben természetesen megint szóba került Ukrajna. Orbán Viktor emlékeztetett, egy éve Kijevben járt és tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel, akit megpróbált meggyőzni arról, hogy a háborút elvesztették vagy pillanatok alatt elvesztik. A magyar kormányfő szerint
az ukránok egy éve kedvezőbb helyzetben voltak, jobb pozícióból tudtak volna tűzszünetet vagy békét kötni az oroszokkal.
Orbán Viktor azt mondta, „Brüsszel erőlteti Ukrajna uniós tagságát”, azonban – tette hozzá – mi Ukrajna szomszédai vagyunk, nekünk az ukrán tagság elfogadhatatlan. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy ezzel felvennénk a háborút az EU-ba, háború lenne Európában. Azt is vélelmezte, hogy ekkor meghalnának magyarok, és elvinnék a fiataljainkat katonának.
„Magyarország pusztulásával fenyegető politikát nem támogatunk, mert magyarok vagyunk”
– mondta.
Orbán Viktor közölte, ajánlatuk van Ukrajna számára, ez pedig
egy rendezett együttműködés Ukrajna és az EU között,
ami a helyzet függvényében változtatható, akár fel is mondható, ellentétben az uniós tagsággal.
A kormányfő azt mondta, az unió költségvetésének 20-25 százaléka menne Ukrajnába, ez az éves magyar nyugdíj tizennyolcszorosa – szólta az idős hallgatókhoz. Egy másik összehasonlításában úgy számolt, hét év alatt 360-370 milliárd eurót kapna Ukrajna, miközben a magyar GDP éves szinten 200 milliárd euró. Orbán Viktor szerint ennek elvileg ennek minden európai ember a vesztese, míg az ukrajnai
nagy európai és amerikai cégek a nyertesei, mert ők hazavinnék ezt a pénzt.
Úgy vélte, a legnagyobb vesztesek az európai gazdák, mert ők egyrészt piacot vesztenek, másrészt Ukrajnában könnyebb a gazdálkodás, ugyanis az unióban több a szabályozás.
Arra a felvetésre, hogy az agrártámogatásokat a jogállamisághoz kötnék, Orbán Viktor úgy válaszolt, ez „politikai furkósbot”. Szerinte a jogállamiság legnagyobb megsértője a Bizottság és Brüsszel, ezt a lehetőséget pedig „politikai zsarolási eszköznek” nevezte.
A Kneecap kitiltásáról, melyet a műsorvezető „antiszemitizmusról és terrorizmus támogatásáról ismert zenekar” jelzőkkel illetett, a miniszterelnök azt mondta, a szervezők hibája a meghívás.
„A rohadt pénz ennyire fontos?”
– kérdezte. Hozzátette, Magyarország szabad ország, a béke szigete, ahol senkit nem bánthatnak, még verbálisan sem. Szerinte már minden ilyen megszólalás a magyarországi választásokról szól nyolc hónappal a szavazás előtt. Úgy gondolja, a showbiznisz nagyobb része beáll a liberális, baloldali pártok mögé, pénzt is kapnak érte, de ez Amerikában sem jött be és Magyarországon sem jön be.