Az ügyészség honlapja szerint így nézett ki az egyelőre nem jogerős ítéletnél tartó ügy:
A vádirat lényege szerint egy Csongrád megyei szálló felújítására irányuló projekt kapcsán a beruházó cég vállalkozási szerződést kötött a kiírt pályázatot elnyert kivitelező céggel. A beruházásra a felek 2010 júliusában 2,7 milliárd forint összegben kötöttek vállalkozási szerződést, melyet két hónappal később 3,5 milliárd forintra módosítottak. A felek között közvetítőként egy harmadik cég járt el, amelyet a beruházás elnyerése kapcsán a vállalkozói díj 10 százaléka illette meg megbízási díjként (mintegy bruttó 441 millió forint).
A vád szerint a vállalkozói díj (és ezzel együtt a közvetítő cég megbízási díja) megemelése kapcsán a közvetítő cég részéről eljáró vádlottak arra hivatkoztak, hogy a finanszírozó hitelintézet felemelte az önrészt, amihez a beruházónak további több százmillió forintra van szüksége, ezt az összeget pedig részben a közvetítőnek járó megbízási díjból fedeznék.
A valóságban azonban a hitelintézetekkel folytatott tárgyalások kezdeti szakaszban megrekedtek, önrész megemeléséről nem volt szó, a beruházó nem rendelkezett az előleg összegével sem.
A vádlottak – egymás tevékenységéről tudva – mind a megbízási szerződések megkötését, illetve az azok későbbi kiegészítéseit megelőző tárgyalások során és azt követően folyamatosan megtévesztették a kivitelező cég képviselőit a projekt megvalósíthatóságát érintő alapvető elemek – így a szükséges tervek, engedélyek rendelkezésre állása, munkaterület előkészítettsége, a finanszírozás biztosíthatósága, valamint a befektetett tőke megtérülését biztosító hasznosítási módok vonatkozásában.
A megbízási díjat faktorálási keretszerződés és engedményezési szerződések útján a sértett kivitelező cég kifizette.
A Fővárosi Főügyészség vádemelése eredményes volt; a lefolytatott bizonyítás alapján a Fővárosi Törvényszék a 2018. január 11-ei tárgyaláson – az ügyészi indítványnak megfelelőn – a vádlottakat bűnösnek mondta ki: I. rendű vádlottat (a beruházó részéről) különösen jelentős kárt okozó csalás bűntettének kísérletében, míg II. rendű és III. rendű vádlottakat (közvetítő cég részéről) különösen nagy kárt okozó csalás bűntettében.
Ezért a bíróság I. rendű és II. rendű vádlottat 2-2 év börtönbüntetésre, III. rendű vádlottat 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte. A büntetés végrehajtását a bíróság valamennyi vádlott vonatkozásában 5 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság polgári jogi igény címén a vádlottakat a sértett javára mintegy 440 millió forint megfizetésére kötelezte.
Érdekes momentum, hogy Tarjányi elítéléséről a kormánypárti Pesti Srácok értesült először, miközben azt is tudjuk, hogy a biztonságpolitikai szakember legújabb színre lépése megegyezik az akkori szocialista miniszterelnök-jelölt, Botka László megbuktatásával.