Az országgyűlési képviselővel a választásról, kamupártokról, esélyekről, és egy magára hagyott térség problémáiról beszélgettünk.
Somogy megye 2. számú választókerülete a Jobbik egyik legerősebb választókerülete, szavazói koordináció esetén az ellenzék megszerezheti ezt a mandátumot is. Mi lehet a siker kulcsa a kerületben?
Egyértelműen az összefogás, a tudatos választópolgári voksolás lehet a siker kulcsa. Ha a Dél-somogyi emberek is úgy akarják, akkor a Fidesz itteni bástyája is bevehető. Már más médium is kérdezte, hogy mi lehet a megoldás. Most sem tudok mást mondani, mint azt, hogy Dél- és Belső-Somogy halmozottan hátrányos helyzetbe taszított lakóinak is elege van a kormány szociálisan érzéketlen, antidemokratikus és korrupt uralmából. Egy ideig a Jobbik csupán a legerősebb ellenzéki párt és a legerősebb ellenzéki alternatíva volt. Mára azonban világossá vált, hogy a néppárti Jobbik már nem csupán a legerősebb, hanem – túlzás nélkül állíthatom – az egyedüli kormányváltó alternatíva. Ezt felismerve, a lakossági fórumokon is egyre több baloldali polgár biztosít a támogatásáról, hiszen tudják: az Orbán-kormányt leváltani csak úgy lehetséges, ha a legerősebb, egyedül esélyes ellenzéki jelöltet támogatják voksaikkal. A Jobbik Érdekvédelmi Munkacsoportjának vezetőjeként bízhatnak bennem, mert szavazataik nem vesznek el, azok olyan helyre, olyan jelölthöz kerülnek, akik szívén viseli a dolgozó emberek sorsát is.
Karácsony Gergely viszont nemrég azt mondta, Dél-Somogyban is a DK jelöltje a Fidesz igazi kihívója. Ön nemcsak a kampányban, azon kívül is folyamatosan járja a kerületét, érzékeli a közhangulatot, ön szerint a baloldali jelölt meg tudja szólítani a jobbikos szavazókat, vagy pont fordítva, inkább ön fogja begyűjteni az ellenzéki szavazatokat?
Itteni látogatása alkalmával Karigerinek megárthatott az erős somogyi pálinka. Lehet, nem bírta a kaposvári Gyenesei pálinkárium valamelyik díjazott remekét, ezért beszélt butaságokat a sajtótájékoztatóján. Itt már '14-ben is a harmadik helyre szorult a teljes baloldali összefogás. Ráadásul - nem titok - a nagyatádi szocialisták közül sokan nem nézték jó szemmel, hogy barcsi DK-s lesz a térség balos? - én egyébként a DK kapcsán inkább neoliberálist mondanék - jelöltje. Választási kampány van, de azért nem kell hülyének nézni az embereket, ezért Karácsony úr is bölcsebben tenné, ha jobban tisztelné a realitásokat. Persze, van egy meggyőzhetetlen kemény mag, amelyik számára Gyurcsány az isten, de a baloldali értékrenddel bíró polgárok jelentős része nem fogja lenyelni azt a békát, hogy nem szocialista, hanem DK-s jelölt indul a térségben.
Ezt sokszor hallani, de mondják is önnek?
Nagyon sok visszajelzést kaptam tőlük, hogy inkább engem, nem pedig DK-s, a magánéletben egyébként kedves, szerethető riválisomat támogatják, hiszen elsődleges céljuk a kormányváltás, ha pedig egy eleve esélytelen jelöltre adják a voksukat, az hellyel-közzel, de a kukában landol. És még valami. A DK jelöltje '14 őszén már megmérettette magát a barcsi önkormányzati választáson, mint polgármester jelölt. Akkor is a harmadik helyen végzett. Csak a vak nem látja, hogy indulása a fideszes érdekeket segíti. És segítette akkor is. Lehet ezen a megállapításon megsértődni, de a számok, a tények makacs dolgok - hogy egy klasszikus idézzek...
Somogy megye déli részét az országos átlagnál is jobban sújtja az elvándorlás, kevés a munkahely, nincsenek nagyobb városok, jelentősebb tranzitforgalom sem érinti a területet. Hogyan lehet fellendíteni a körzetet?
Ugyan a mezőgazdaság gépesítése sokhelyütt feleslegessé tette az élőmunkát, de nem szabad elfelejteni, hogy egy nagyon ritkán lakott régióról beszélünk, ahol a földbőség - ha nem az alapanyagtermelésre, hanem a magas minőségű, akár bio minősítésű, munkaigényes, belterjes kultúrák és élelmiszerek előállítására helyeződne a hangsúly - rengeteg embert tudna eltartani. Hatalmas, kiaknázatlan potenciálok rejlenek az egészségturizmusban is, hiszen valóságos kincs van a talpunk alatt, ahol mégis előfordulhatott az a gyalázat, hogy az ország egyik legjobb gyógyvizét a Rinya patakba eresztették, ahelyett, hogy hasznosították volna. De jobb infrastruktúrával ez a térség is vonzó lenne akár az ipari vállalatok számára is, és ugyan lehet egyes vállalkozók részéről azt panaszolni, hogy már így sincs szakember, de azért azt ne feledjük el hozzátenni, hogy ilyen nyomott bérek mellett senki se csodálkozzon azon, hogy számos jól képzett szakmunkás fiatal inkább a viszonylag közeli Ausztria valamelyik szállodájában takarít, az itteni nyomorúságos bérek három-négyszereséért.
Opre Roma-Cigány Demokrata Néppárt tavasszal "robbant be" ötletével, miszerint négy északkelet-magyarországi megyéből önálló cigány tartományt hoznának létre. A kiszemelt megyék Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Heves. Ősszel a párt Somogy megyei vezetője, Moldoványi János úgy nyilatkozott, hogy ezt akár Dél-Dunántúlon is meg lehet valósítani. Hogyan áll most a cigányság integrációja?
Somogy megye területén igen magas a cigányság arányszáma. A 2011-es népszámlálás során az itt élő 316.000 emberből 16.794 fő vallotta magát cigány/roma/beás nemzetiségűnek. A valós szám ennél azonban jóval nagyobb lehet, az akár az ötvenezret is elérheti. Közülük egyébként csak mintegy 6499-en vallották azt a kérdezőbiztosoknak, hogy családi, baráti körben a cigány nyelvet használják. Így teljesen egyértelmű, hogy ha valahol igaz az a megállapítás, amely szerint a 21-ik század legnagyobb kihívása az integráció ügye, a cigány-magyar együttélés kérdése lesz, akkor az Somogyország.
Ha már Somogy megye. Mi jellemzi a térséget? A zárványok, gettósodó falvak itt is szép számmal találhatóak.
Nyilvánvaló, hogy egy olyan katasztrofálisan rossz társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező térségben, mint amilyen Dél-Somogy is, nehéz helyzetben vannak azok a romák, akik becsületes munkából akarnak tisztességgel megélni. Egy ilyen helyzetben fontos megérteni azt, amiről Pély Tamás, a néhai cigány író-festőművész beszélt. Ő az identitását kettős aranypántként jellemezte. Ezek közül egyiket a cigánysága, másikat pedig a magyarsága jelentette. Szeretném, ha minél kevesebben hajlanának arra, hogy a másodikat a sárba hajítsák. A környéken élő beás cigányok egyébként egyes kutatások szerint ilyen szempontból még a magyar cigányoknál, a romungróknál is jobb integrációs hajlandósággal és mutatókkal rendelkeznek. Ennek örülni kell, erre alapozni lehet. A Jobbik tehát továbbra is baráti jobbot kínál a cigányság azon részének, amelyik felelősen vállalt gyermekeinek jövőjét a munkában és a tanulásban látja, elfogadja a mindenkire nézve kötelező együttélési normákat, s közösen szeretnék építeni a magyarsággal Magyarországot. A többiek viszont sajnos saját magukat rekesztik ki, saját magukat zárják gettóba.
A legutóbbi hírek szerint a körzetében 20 jelölt indulhat a választáson, ebből legalább 15 kamupárt jelöltje. Hogyan értékeli ezt a jelenséget, a Fidesz számára billegő körzetről van szó, így talán nem is csoda, hogy ennyire elszaporodtak a korábban semmilyen életjelet nem mutató pártocskák.
A zavarkeltés a hatalmon lévők érdeke. Az, hogy hagyják a választásokat, a "demokrácia ünnepét" ilyen szinten lejáratni, csak ráerősít az apátiára. Oszd meg és uralkodj, legyen zűrzavar, hogy sok választópolgár el se tudjon igazodni - ez az a taktika, amit követnek. A hatalom megtartásának érdekében a kamupártok bohócjelöltjeinek nívójára rángatják le a politikát, arra számítva, hogy egyre több választónak lesz elege az egész szánalmas komédiából, és el sem mennek majd voksolni.
A választókerületben 77 település található, zömmel kis- és aprófalvak. Ezeken a helyeken szinte már csak az önkormányzatiság az egyetlen "életjele" a településeknek. Hogyan érinti ezen településeket a kormánypárt legújabb ötlete?
Az itt élők már amúgy is úgy érzik, hogy magára hagyta őket a központi kormányzat, és csak valamiféle menthetetlen perifériaként tekint rájuk a nagypolitika. A 77 településből 55-nek a lakossága nem éri el az 1000 főt, s ebből 33-ban kevesebben élnek, mint 500 lélek. Amennyiben ezeknek a kistelepüléseknek megszűnik még az a kevés önállósága is, amit eddig meghagytak, akkor nemes egyszerűséggel lehúzhatják a rolót.
„El akarok menni innen, jó messze"
Dél-Somogy és Baranya megye határa, a Barcsi-járás keleti széle. Távol a városoktól, központoktól, aprófalvas környék, hamisítatlan Dél-Dunántúl. Lakócsán vagyunk. Ide már a Stop-Soros táblákból sem jutott, úgy tűnik, már a propagandának sem fontos ez a vidék. Csak egy árva hirdetmény figyelmezteti szerényen a megmaradtakat, tessék szavazni, ha érdekel valakit, ha marad még valaki.
Nagy részüket már az 1971-es Országos Településhálózatfejlesztési Koncepció is szerepkör nélkülinek bélyegezte, tehát lassú halálra ítélte, és egy ilyen lépés egyet jelentene azzal, hogy a szavakban nemzeti kormány a gyakorlatban valósítja meg azt a szélsőliberális felfogást, amely szerint a falu csupán középkori csökevény. Szerintünk meg inkább Csoóri Sándornak van igaza, aki azt mondta, hogy ezt az országot, ezt a nemzetet ezer éven át a falu, a vidék tartotta meg. nekünk minden település egy végvár a megmaradásért vívott harcban, ezért teljességgel elfogadhatatlan minden ilyen vidékgyilkos elgondolás.
Ugyanez igaz az egészségügyre is. Nemcsak a háziorvoshiány sújtja a régiót, de a magasabb szintű ellátás az átlagnál is rosszabb képet mutat, amit jól mutat a megye három kórházának egyre nagyobb adóssága is.
Népegészségügyi mutatóink csapnivalók a térségben. A mortalitás magasabb az országos szintnél, a születések száma pedig alacsonyabb, így példának okáért a csurgói járásban a népességfogyás üteme majd kétszerese az elborzasztó országos átlagnak. Ne feledjük, hogy hazánk egyik legszegényebb válságrégiójáról beszélünk, ahol összefüggő tömböt alkotnak a hátrányos gazdasági-társadalmi jelzőszámok miatt fejlesztendő vagy komplex programmal fejlesztendő járások. A rossz szociális helyzet, az anyagi depriváció, és a társadalmi kohézió hiánya visszahatnak az itt élő emberek egészségügyi állapotára is. A Dél-és Belső-somogyi polgárok korábban halnak és többet betegeskednek, mint az ország szerencsésebb részein élők, nagyon sok településen igen előrehaladott az elöregedés. Ilyen körülmények közepette egyértelmű, még fontosabb kellene, hogy legyen a megelőzés és az alapellátás megerősítése.