A Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő által bemutatott tervezet szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.
A képviselő egyebek mellett kitért arra, hogy Magyarországon korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, valamint romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen.
Kiemelte, nem a menedékkérőkről van szó, hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, s ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni.
"A figyelmeztetések ideje lejárt"
- fogalmazott.
Roberta Metsola néppárti árnyékelőadó hangsúlyozta: nem Magyarországot akarják támadni, és nem lenne szabad, hogy ebből bárki politikai tőkét akarjon kovácsolni, ugyanakkor több olyan pont is van a dokumentumban, amely nem a jogállamiság kérdésével függ össze, ezeket nem kellene belekeverni ebbe az ügybe.
A szociáldemokrata Ana Gomes úgy vélekedett, hogy "átfogó és világos" a jelentés, melyből jól látszik, hogy a magyar helyzet aggasztó és sokat romlott az elmúlt években, az országban "súlyosan sérülnek" az emberi jogok, a jogállamiságot pedig "rendszerszintű veszély fenyegeti". A képviselő érintette többek között a kisebbségi jogokat, a gyülekezési jogot, az egyetemi szabadságot, a korrupciót és a menedékkérők jogait.
Tesznek egy próbát: kizárnák a Fideszt a Néppártból
Pascal Arimont, a belgiumi német ajkú közösség Keresztényszociális Pártjának (CSP) elnöke a Fidesz kizárását fogja kezdeményezni az Európai Néppártból. Szerinte erre azért van szükség, mert Orbán Viktor kormányfő számos alkalommal túllépte a határt - írta az Eurologus. A belga politikus azonban azt is hozzátette, hogy szerinte a Fidesz kizárására nagyon kevés esély van.
Ezzel szemben Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció politikusa szerint alaptalan vádak érik a magyar kormányt. Mint közölte, "minden országnak joga van védenie a szuverenitását", Magyarországot pedig "csak a kulturális különbségek miatt támadják".
Erre reagálva Sophia in 't Veld liberális képviselő kijelentette, hogy a kulturális különbségeket valóban tiszteletben kell tartani, ugyanakkor az EU-ban vannak bizonyos általános alapelvek, amelyeket ugyancsak. Aláhúzta, hogy a magyar kormány "undorító gyűlöletkampányt" folytat, Orbán Viktor miniszterelnök az EU integritását veszélyezteti, az országot pedig ma fel sem vennék az unióba.
A fideszes EP-képviselőkön kívűl csak Morvai Krisztina, a Jobbik által delegált, de a kormánypropaganda hangoztatása miatt épp tegnap visszahívott képviselő vette védelmébe a magyar kormányt.
Visszahívta EP-képviselői tisztségéből Morvai Krisztinát a Jobbik elnöksége
A közleményben emlékeztetnek, hogy Morvai Krisztina a Jobbik listájáról szerzett képviselői mandátumot az Európai Parlamentben. "Régóta intenzív kampányt folytat az őt delegáló párt ellen éppen olyan hazugságokkal és rágalmakkal, amelyeket a Fidesz és propagandasajtója zúdított az elmúlt időszakban a Jobbikra.
A képviselők május 15-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a jelentéstervezethez, amelyhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét.
A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, mely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.
EP: Magyarországon a családpolitikára szűkítették a nemek közti esélyegyenlőséggel foglalkozó politikát
A Maria Noichl szociáldemokrata jelentéstevő által előterjesztett dokumentumban "sajnálatosnak" nevezték a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák"újraértelmezését és leszűkítését a családpolitikára",illetve rámutattak, hogy Magyarországon alacsony a nők aránya a politikai döntéshozói pozíciókban.Mint írták, a külföldről támogatott civil szervezetekről elfogadott jogszabály "aggasztó" hatással van számos létfontosságú nőjogi szervezet jövőbeli működésére.