MTI Fotó: Máthé Zoltán
2018. 05. 15. 21:28

A tudományban és a civilekben bízik a leendő agrárminiszter

Nagy István miniszterjelölt nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte a hazai élelmiszer-biztonság megerősítését. A környezetvédelmi államtitkárságot is magában foglaló agrártárca várományosa a tudományban és a civilekben bízik.

Kedden hallgatta meg az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága Nagy Istvánt, a negyedik Orbán-kormány földművelésügyi miniszterjelöltjét. Mivel Orbán Viktor 2018-ban sem tartotta fontosnak, hogy legyen önálló zöld minisztérium, így a különböző részfeladatok a következő 4 évben is különböző tárcák felügyelete alá tartoznak. Az újonnan megalakuló környezetvédelmi államtitkárság például Nagy István alá kerül majd.

Természetesen, nemcsak emiatt fontos meghallgatni a fenntarthatósággal foglalkozó parlamenti testületnek a földművelésügyi minisztert, hiszen a klímaváltozás már most is közvetlenül érinti a magyar mezőgazdaságot, így muszáj átállni egyfajta alkalmazkodó-jellegű gazdálkodásra.

Mindenesetre Nagy István tervei szerint az agrártárca zöld tárcaként fog működni. Másrészt szerinte a környezetvédelem képviselete megfelelő szinten van az államtitkárságon.

Egyébként több konkrét elképzeléssel érkezett. Tovább erősítik a nemzeti parki igazgatásokat (ennek lesz egy 10 éves kerete), új lendületet adnak a lakóépületek azbesztmentesítésének, építési/bontási hulladékokra vonatkozó rendeletet alkotnak meg, fejlesztik a levegőtisztaság-védelmi szabályozást, tervezik a zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek szabályozásának megújítását, a génmegőrző intézmények fejlesztését, valamint az elképzelések szerint megalkotják a tájvédelmet szabályozó első magyarországi jogszabályt is. De jut erőforrás a barlangok feltérképezésére is. Sőt, ígérete szerint szigorítani fogják az állatvédelmi törvényt is.

Megismételte a már korábban is hangoztatott adatot: a jelenlegi EU-s ciklusban hazánk 60 milliárd forintot költ környezet- és természetvédelemre.

Új, ám visszatérő motívum viszont, hogy Nagy István a civilekkel való együttműködés fontosságot hangsúlyozta, illetve a civilszervezetek munkáját dicsérte. Például a hulladékgyűjtő Te Szedd! akció kapcsán elismerte: "nincs olyan minisztériumi apparátus, amely ezt a civil kezdeményezést ki tudná váltani".

A szemléletváltozás érdekében nem szabad lemondani a fiatalokról, fontos az oktatás, "mert nélkülük az akarat csak szándék marad". A közoktatásban készült felmérésekből az jön le, hogy a fiatalok szerint "a tehén lila színű, a csirke kültakarója pedig a nejlonzacskó" - magyarázta.

Nagy István ígéretet tett arra is, hogy szeptembertőlbeszüntetik a méhgyilkos csávázószerek, a neonikotinoidok használatát, mert megtalálták a szer kiváltóját. A glifozát tartalmú totális gyomirtószerek alkalmazását azonban nem korlátozzák, ugyanakkor az engedélyeket felülvizsgálják.

A glifozát és GMO-k kapcsán is a tudományos eredményekre hivatkozott a politikus. Megfogalmazása szerint ugyanis az agrártárcánál ezentúl mindig a tudományt fogják képviselni. A GMO-k esetében ez azt jelenti, hogy Magyarország továbbra is fenntartja a moratóriumot, sőt kiterjesztené azt az állati takarmányokra is, másrészt viszont vagy nem akart, vagy pedig nem tudott válaszolni az új génkezelési technológiákra vonatkozó kérdésekre (a génszerkesztésről jelenleg is zajlik a vita az Európai Unióban, hogy az vajon GMO-nak minősül-e).

A kérdések nagyjából az elhangzottakra vonatkoztak (bár a fideszes Bencsik János felvetése az üzemszabályozási törvényről a levegőben maradt...), új témát Kepli Lajos dobott be, ő a kármentesítés helyzetéről érdeklődött. A bizottság jobbikos alelnöke emlékeztetett, hogy a veszélyes hulladéktelepek fel lettek korábban mérve, mégsem történt érdemi változás.

Nagy István nem tért ki a kérdés elől, elismerte, „nincs az a költségvetési forrás, ami egyik napról a másikra megszüntetné ezt a helyzetet”, és abban is nehézséget látnak, hogy megtudják, egy-egy szennyezőforrásért kit terhel a felelősség. A miniszterjelölt a veszélyforrások felmérésére egy sorrend felállítását javasolta, hozzátéve, hogy 2010-2017 között összesen 110,9 milliárd forintot költött a kormány környezeti kármentesítésre. "De ha megoldunk egy helyzetet, másnap megjelenik kettő új" - zárta le a témát Nagy István.

Kepli Lajos az ülést követően lapunknak úgy értékelt, hogy bizalommal viseltetik Nagy István kinevezése iránt, az előző ciklusban államtitkárként is együtt lehetett vele működni, egyben sajnálkozását is kifejezte, amiért a Jobbik által szorgalmazott önálló zöld tárcára nemet mondott a Fidesz.

Elmondta azt is a legerősebb ellenzéki párt szakpolitikusa, hogy kármentesítés nem pusztán pénz kérdése, a kormánynak és a törvényhozásnak a kötelessége, hogy Magyarországon végre érvényesüljön a szennyező fizet elve.

Nagy István kinevezését egyébként 7 igen és 2 tartózkodás mellett támogatta a testület