A hatóság 2016-os adatok alapján állapította meg a 220,5 kilogrammos fejenkénti adagot, amely összesen 18,16 millió tonna hulladékot jelent. Ráadásul hiába a nagy környezetvédelmi divat, valójában ez a mennyiség 0,05 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A szemétbe került csomagolóanyagok fejenkénti mennyisége átlag 167,3 kilogramm Európában. A mennyiség csaknem fele, 47 százaléka írható magánemberek számlájára.
A környezetvédők számára a helyzet világos. "Túl sok csomagolóanyagot használunk el, ez egy szomorú csúcspozíció Európában" - mondta Maria Krautzberger, a környezetvédelmi szövetségi hatóság (UBA) elnöke.
Mint kifejtette, a szemét a szükségtelen és a szükségtelenül nagy anyagigényű csomagolások nélkülözésével csökkenthető.
"Nőtt a felhasznált üveg és alumíniumcsomagolás mennyisége, ami arra enged következtetni, hogy ez helyettesíti a műanyagot" - közölte az UBA. Az üveg és alumínium előállítása azonban nagyon energiaigényes. "A műanyag más csomagolóanyaggal való helyettesítése nem mindig átgondolt ökológiai szempontból" - véli Krautzberger.
Rolf Buschmann újrahasznosítási szakértő kifejtette: az üveg ökológiai szempontból csak a regionális forgalomban és a visszaválthatósági rendszerben egyenértékű, vagy jobb a műanyagnál.
A németországi csomagolóanyag-szemét több mint 70 százalékát 2016-ban újrahasznosították Az arányok azonban eltérőek:
- az üveg 85,5 százalékát,
- az alumínium 87,9 százalékát,
- a papír és karton 88,7 százalékát,
- az acél 92,1 százalékát,
- de a műanyagnak csak 49,7 százalékát,
- és a fa mindössze 26 százalékát hasznosították újra.
A helyzeten minden bizonnyal sokat segítene, ha a fogyasztási szokások átállnának kimérős rendszerre, amihez a vásárlók maguk viszik az üzletbe a tárolókat. Ez azonban néhány kisebb, direkt erre szakosodott üzleten kívül a kényelmetlensége miatt egyáltalán nem terjedt el.
Itthon már 2013-ban volt szó az akkori Vidékfejlesztési Minisztériumnál arról, hogy magas betétdíjakat tegyenek szinte valamennyi palackra, a tervek szerint még egy sörösdoboz is 30 forintba került volna a jelenlegi 2 vagy 2,5 forint helyett. A visszaváltást ösztönző lépés azonban elmaradt, miközben a borosüvegek visszaváltási árát is levitték 10 forintra, így ma már azt sem viszi vissza senki. Tehát látható, hogy a fejlődés megkérdőjelezhetetlen.