A CEU és az MTA elleni támadások az ország versenyképességét befolyásolják

 A CEU egy talonban tartott kártya Orbán Viktor zsebében, ami más célok elérésében segítheti. A Magyar Hang interjút készített Enyedi Zsolttal, a CEU rektorhelyettesével.

„Erdélyinek lenni nem rossz dolog, a Figyelő listáján pedig megtisztelő a társaság”

- reagált az erdélyi származású Enyedi Zsolt arra, hogyan fogadta a hírt, hogy felkerült a Figyelő Soros-listájára A spekuláns emberei című cikkben. A rektorhelyettes azt is hozzátette, nagyon meghatotta, hogy Erdélyből is nagy a támogatottsága a CEU-nak.

Arról is beszélt, hogy nagyjából tizenötezer diákjuk volt az évek során, nyolcvan százalékuk külföldi, akik hazatérve kormányzatban, netán fontos nemzetközi szervezetekben, vagy éppen sikeres üzleti vállalkozásoknál kaptak munkát.

„Az ő számukra Magyarország a CEU-t jelenti. Jó élményekkel tértek haza, és nekik most azt üzeni a kormány, hogy válasszatok: vagy az egyetem, vagy Magyarország"

- mondta a Magyar Hangnak.

Enyedi Zsolt szerint hiba ellenséggé tenni őket, miközben egy jól használható erőforrás is lehetnének az ország számára, hiszen „ők szívesen emlékeznek a Budapesten töltött évekre”.

Arról csak durva becslések vannak, hogy a CEU összességében mennyivel járult hozzá a nemzetgazdasághoz, de nemzetközi kutatási alapból 10 milliárd forint körüli összeget hozott az intézmény Magyarországra, és ilyen nagyságrendű a költségvetéshez való hozzájárulásuk. Enyedi Zsolt azt is megjegyezte, a kormányelithez tartozó Garancsi István cége is kapott megbízásokat épületeik felújítására és átalakítására.

A rektorhelyettes szerint létezik olyan gyanú, hogy a kormány arra vár: a CEU magától menjen el az országból. Hiába teljesítették az állam által elvárt feltételeket, érthetetlen okokból egyre távolabb kerül a már régen elkészült nemzetközi egyezmény aláírása, pedig tavaly nyár végén közös megegyezés alapján létrejött egy szöveg New York állam hatósága (ott van a CEU telephelye) és a magyar kormány között.

„Talán egy talonban tartott kártya vagyunk a miniszterelnök zsebében – arra számíthat, ha időben húzza elő, az segíthet más célok elérésében”

- vélekedett Enyedi Zsolt arról, hogy miért nincs még mindig kormányzati döntés a CEU-ügyben.

A Magyar Hang interjújában az is szóba került: nem véletlen, hogy az új amerikai nagykövet, David Cornstein első útja a CEU-hoz vezetett Budapesten.

„Ez a kérdés most láthatóan fontos a magyar-amerikai kapcsolatokban, minél tovább halogatják a döntést, annál nagyobb kárt okoznak az országnak”

- mondta Enyedi Zsolt.

A CEU-botrány kirobbanása óta sokat gondolkozott azon, hogy ők miben hibáztak az elmúlt években, ugyanakkor a lényeget illetően nem lát hibát. Azt azonban sajnálja, hogy hagyták azt a nézetet elterjedni, hogy méregdrága egyetem a CEU, pedig rengeteg diák kap náluk ösztöndíjat. Továbbá nem hangsúlyozták eléggé a magyar egyetemi életbe való beágyazottságukat, illetve nem kaptak nyilvánosságot azok a programjaik, amelyek Magyarországhoz kötődnek, miközben a sajtóban csak a genderügyben írt tanulmányok futottak nagyot.

A CEU és a Magyar Tudományos Akadémia betámadása kapcsán Enyedi Zsolt elmondta: ahol nem tudományos szempontok alapján dőlnek el azok a kérdések, hogy egy egyetem megmaradhat-e az országban, vagy éppen ki és mit kutathat, az az ország leszakad a versenyben.

„Nem azt akarom mondani, hogy a politikus mindig rosszul döntene akadémiai kérdésekben, de erős a gyanú, hogy az ideológiai alapon, netán baráti vállalkozásokat, preferálva meghozott döntések rendszere nem fog beválni”

- fogalmazott a CEU rektorhelyettese.