Mikor eljött az idő, hogy mást üssön az óra

Pedig hazánk az elsők között vezette be a korábban csupán egy egy területen kísérleti jelleggel használt nyári időszámítást, ami aztán több évtizednyi kimaradást követően 1980-tól maradt érvényben.

Hogyan kezdődött?

A nyári időszámítás gondolatát Benjamin Franklin amerikai feltaláló és diplomata párizsi nagykövetként indította útjára 1784-ben. A Journal of Paris-nak írt levelében azzal magyarázta elképzelését, hogy az éjszakai bagoly módjára élő franciáknak költséghatékonyabb lenne, ha a Nap szabályai szerint élnének. Még arra is javaslatot tett, hogy hadászati ágyúval keltsék őket minden napfelkeltekor. Franklin ötletét végül nem valósították meg, és majd száz évet kellett várni arra, hogy a politikai palettára valaki ismét felvigye a nyári időszámítás színeit.

David Prerau, a Nap mérete: a nyári időszámítás vitatott története című művében említi a brit William Willettet, aki 1908-ban terjesztette be a parlamentnek az óra előreállításának ötletét a nyári hónapokra vonatkozóan. A javaslat nem ment át, majd az azt követő három évben is mindannyiszor lesöpörték az asztalról Willett elképzelését, aki 1915-ben távozott az élők sorából, így nem érhette meg, hogy egy évre rá a németeknek köszönhetően Anglia is rábólintson a nyári időszámításra.

Az első világháború közepén az energiamegtakarításra hivatkozva Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia vezette be elsőként az óraátállítás rendszerét, amit Nagy-Britannia egy hónapra rá követett, az Egyesült Államok pedig hadba lépésekor szintén átvett.

Teljes zűrzavar az Egyesült Államokban

Woodrow Wilson amerikai elnök a háború befejeztével is meg akarta tartani a rendszert. Olyannyira, hogy kisebb politikai összetűzés is kerekedett belőle. Miután a Kongresszus hatályon kívül helyezte az új időszámítási gyakorlatot, az elnök megvétózta az intézkedést, ám rendhagyó módon a törvényhozás felülírta azt. A lakosság ugyanis utálta az időváltozást, ami összezavarta a farmerek és a városiak közötti kapcsolatot.

A zűrzavar azonban csak azután jött, hogy a második világháborúban ismét bevezetésre került az óraátállítás, amit a háború végén ugyanúgy hatályon kívül helyeztek, de volt olyan település, ami közkívánatra megtartotta, hogy tovább legyen világos a munka után.

Ez ahhoz vezetett, hogy akadt olyan 50 kilométeres buszút, aminek során hétszer változott meg az idő, és az is előfordult, hogy a külváros lakói más időzónában éltek mint a város, ahova dolgozni jártak.

A Kongresszus ezért 1966-ban bevezette a Uniform Time Act-et, amely meghatározta az egységes rendet, azokkal a napokkal együtt, amikor előre, illetve hátra kell állítani az időmérő eszközöket. Azóta háromszor, az 1970-es energiaválság során, valamint az 1980-as években és 2007-ben bővítették a nyári időszámítás hosszát.

Mi sem tudtuk, kell-e vagy sem

1916. április 30-án a világon elsőként valósult meg, hogy egy egész államban átállítsák az órákat. Németországgal együtt az Osztrák-Magyar Monarchiában is 23 óráról éjfélre tekerték át a mutatókat, bevezetve ezzel a nyári időszámítást.

A gróf Tisza István miniszterelnök által aláírt 1916. évi 1363. M. E. rendelet „a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján” az alábbiakat írta elő:

„A magyar szent korona országainak területén jelenleg használatos egységes közép-európai időszámítás 1916. évi május hó 1. napjától kezdve 1916. évi szeptember hó 30. napjáig bezárólag akként módosul, hogy az új időszámítás az eddig általánosan használt egységes középeurópai(sicc!) időszámításhoz képest egy órával (60 perccel) előbbre lesz.”

A háború végével aztán nem volt szükség rá, hogy a világításra fordított energiát megspórolják, így 1919-től megszüntették a rendszert. A második világégésnél aztán szintén előkerült és négy évvel élte túl a háborút. Utána megint jött pár téli időszámítás szerint eltelt év, hogy aztán 1954-ben az esti csúcsidőszakban szükséges villamos energia biztosításának kapacitási nehézségei miatt újra elkezdjék átállítani az órát, ami négy évig ismét használatban maradt, majd a szocializmus idején több évtizedre kikopott. Végül villamosenergia-megtakarítási céllal 1980. április 6-án megint bevezették és egészen napjainkig így maradt, miközben a világ, főként az energiatermelés és felhasználás területén rengeteget változott az elmúlt négy évtizedben.

Van aki állít, van aki nem

Az óraátállítás gyakorlata főként Európában (egyedül Izland nem), Amerikában és Ausztráliában terjedt el, míg Afrikában (Egyiptom, Namíbia, Tunézia) és Ázsiában (Oroszország, Örményország, Azerbajdzsán, néha a Közel-Kelet egyes államai) alig használják. Ez annak tudható be, hogy leginkább a mérsékelt övi területeken jár előnyökkel a rendszer adta tovább tartó világosság.

Bár nálunk csak az elmúlt években került ismét napirendre az időszámítások kérdése, világszinten az elmúlt évtized sem volt unalmas e tekintetben. Főként Oroszország keverte meg úgy a lapokat, hogy az egyszerű turista sosem tudhatta odacsöppenése idején éppen mennyit üt az óra. 2011-ben az akkori miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev elrendelte, hogy miután tavasszal átálltak a nyári időszámításra, ősszel már ne nyúljanak az órákhoz. Ezzel gyakorlatilag egy időzónát ugrottak, miközben valójában is egy időzónát ugrottak, így a helyi idő és a zónaidő között már két órányi különbség volt. Ennek köszönhetően Moszkvában karácsony környékén még reggel kilenckor is sötétség honolt. Úgy tűnt hát, hogy ez a verzió nem válik be, ezért 2014-ben ismét Európával tekertek, majd megint nem. Hogy érzékletes legyen a káosz, ez budapesti viszonylatban úgy festett, hogy 2011-ig 2 óra, 2011-2014 között nyáron 2, télen 3, majd 2014 őszétől télen 2, nyáron viszont csak egy óra volt az eltérés Moszkvához képest.

Hazánkban jelenleg az Európai Uniós szabályozás van érvényben, ami Jean-Claud Juncker múlt heti bejelentése szerint hamarosan változhat.

"Miután a válaszoló uniós állampolgárok döntő többsége arra szavazott, hogy töröljék el az évente kétszeri óraátállítást és álljunk át a nyári időszámításra, így teszünk"

- mondta a bizottság elnöke, miután nyilvánosságra hozták annak a szavazásnak az eredményét, amit az Európai Parlament és több tagállam javaslata alapján indítottak el július 4-én. A döntő többség (80%), köztük legnagyobb számban a németek felejtenék el végleg az időszámítások váltakozását.

Ha az Európai Bizottság elfogadja Juncker javaslatát, akkor elmaradnak az óraátállítások, de a tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy mely időszámítást választják, a nyárit vagy a télit, ez ugyanis már a gyakorlatban időzóna-választás kérdése.

Mi a helyzet idehaza?

Hazánkban a jobbikos Kepli Lajos tartja már évek óta napirenden a témát. Az óraátállítás eltörléséről szóló törvényjavaslatát azonban a kormánypártok tavaly áprilisban leszavazták. Emögött természetesen inkább politikai érdek állt, semmint valódi érvek. A jelenlegi uniós helyzetre sem érkezett konkrét válasz a kormány részéről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a pénteki kormányinfón ezzel a semmitmondó válasszal zárta rövidre a témát:

"nincs kialakult kormányzati álláspont az Európai Bizottság elnökének mai javaslatáról, de voltak korábban ennél rosszabb javaslatai is a testületnek."

Azt tehát egyelőre nem tudni Orbán ebben az ügyben is megkíván-e majd harcolni Brüsszellel vagy sem. Ha igen, akkor úgy fest kevés követőre talál majd, mert a magyarok messze a legelutasítóbbak az óraátállítás megtartásával kapcsolatban. Az Európai Bizottság által közzétett adatokból kiderült, hogy az összes tagállam közül Magyarországon volt a második legmagasabb azok aránya (90%), akik az óraállítás eltörlésére szavaztak és közülük a negyedik legnagyobb arányban (86%) vélekedtek negatívan az eddigi állítgatásokról. Ráadásul a Magyar Alvás Szövetség is örvendezett az eltörlés hírének hallatán, bár ők a nyári helyett az eredeti, téli időszámítást tartanák kívánatosnak. Úgy vélik ugyanis, hogy „az alvás és az ébrenlét évezredeken át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár.”

Ezzel szemben az egészség terén a nyári időszámítás megtartására is hoztak már fel érveket, mondván minél tovább van világos, annál többet vannak az emberek a szabadban, ami pozitív élettani hatásokkal jár.

Ami biztos, hogy azok az okok, amik miatt annak idején bevezetésre került a nyári időszámítás mára elavultak vagy sosem volt olyan jelentőségük, mint amit annak tulajdonítottak. A mezőgazdaságban továbbra sem az idő, hanem a Nap szerint dolgoznak, ahogy a városi lámpák is addig égnek, míg sötét van. Az otthoni energiamegtakarítás pedig nem a világos órák számán fog már múlni, hiszen a klímaváltozás eredményezte forró nyarak magukkal vonják a légkondik és ventillátorok állandó használatát, ahogyan a számítógépek, laptopok és xbox-ok sem csak sötétedés után kerülnek elő.