A szabadságpárti megkérdőjelezi az Európai Parlament (EP) által a héten elfogadott Sargentini-jelentés érvényességét, ezért arra kérte Karin Kneissl külügyminisztert, hogy kérje ki az ügyben az Európai Unió Tanácsa jogi szolgálatának véleményét - közölte vasárnap Strache hivatala.
A jogállamisággal foglalkozó jelentést szerdán 448 EP-képviselő támogatta, 197 ellenezte, és 48 képviselő tartózkodott. Az uniós szerződések értelmében az összes EP-képviselő többsége mellett a leadott szavazatok kétharmadára van szükség az indítvány elfogadásához, az EP jogértelmezése szerint viszont csak az igen és a nem szavazatok számítanak leadott szavazatnak, a tartózkodás nem. Ha a tartózkodást leadott szavazatnak tekintik, akkor 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett az EP nem tudja elfogadni a jelentést, a tartózkodások nélkül viszont igen.
Ausztria jelenleg az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.
"Nagy megértéssel vagyok a magyar érvelés iránt"
- tudatta közleményben a jobboldali Osztrák Szabadságpárthoz tartozó Strache.
"Miután a 7. cikk szerinti eljárást elindító parlamenti határozat jogállása nem világos, a külügyminiszter, velem való egyeztetést követően, arra kérte az EU Tanácsának jogi szolgálatát, hogy világosan foglaljon állást az előtt, hogy a tanács foglalkozik az üggyel"
- teszi hozzá az alkancellár.
Strache egyúttal sajnálatát fejezte ki, mert úgy véli, hogy a Magyarország elleni eljárással tovább mélyülne a Kelet- és Nyugat-Európa közötti szakadék, ahelyett, hogy megértéssel át lehetne hidalni.
"A kelet-európai országok, mint Magyarország, amelyek a Szovjetunió uralma alatt szenvedtek, és sok áldozat árán vívták ki és nyerték el mai szabadságukat és a demokráciát, nem akarnak újabb gyámkodást vagy külső irányítást, ezúttal Brüsszel részéről"
- fogalmazott a jobboldali politikus.
Az uniós szerződés értelmében - ha a parlament elfogadta a határozatot - az eljárás következő szakaszában az uniós tanácsnak kell foglalkoznia a kérdéssel, és meg kell állapítania, hogy valóban fennáll-e Magyarországon az uniós alapértékek súlyos megsértésének világos veszélye. Ehhez négyötödös többségre lenne szükség a tagállamok kormányait tömörítő testületben. Ezt megelőzően az érintett államot mindenképpen meghallgatják az ügyben, és ajánlásokat is megfogalmazhatnak számára.
A Die Presse szerint egy napokban tartott zárt Fidesz-frakcióülésen Orbán Viktor „megbízhatatlan labancnak” nevezte Sebastian Kurz osztrák kancellárt, mert korábban a Sargentini-jelentés elfogadása mellett foglalt állást, illetve azt is mondta, hogy ha az Európai Parlament elfogadja, akkor a Fideszt ki kell zárni az Európai Néppártból. Az Alfahír kérdésére strasbourgi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor a szavazás után azt mondta: az osztrákokkal sógorok vagyunk, bonyolult a kapcsolatunk velük, de nem minősíti a kancellár szavait, „elfogadjuk azt”. Hozzátette: „Azt kapjuk, amire számítottunk.” Pénteken a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott, hogy megértőbb az osztrák kancellárral, „ő fiatal ember, aki beleesik egy ilyen zűrös, zavaros, rengeteg összefüggéssel bíró vitába”.
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
A Die Presse szerint Orbán „megbízhatatlan labancnak" nevezte az osztrák kancellárt
Mint arról az Alfahíren beszámoltunk - az eddigi kiegyensúlyozott magyar-osztrák kapcsolatok ellenére - a Sargentini-jelentés szavazása előtt Sebastian Kurz a dokumentum elfogadása mellett állt ki az osztrák közmédia honlapjának adott interjújában. Azt is hozzátette: ha tényleg elindul az eljárás, akkor ki kell zárni a Fideszt az Európai Néppártban.