A helyzetért az emberek harmada a Fidesz-kormányokat okolja, és nagy többségben (62 százalék) vannak azok, akik szerint a kormány nem tesz meg mindent a szegénység leküzdéséért. A magyarok háromnegyede hónapról hónapra él, és a teljes lakosság 41 százalékát sorolják a szegények közé.
A megkérdezettek szerint a lakosság 41 százaléka szegény.
A mérés szerint a lakosság 37 százaléka egy hónapig sem tudná fizetni a kiadásokat, ha elveszítené a munkáját, 24 százalék pedig erre 1-2 hónapig lenne képes. A magyarok közel kétharmada tehát komoly bajba kerülhet, ha jelentős apadás következik be a bevételeiben. Rendszeresen félretenni ugyanis a lakosság mindössze 8 százaléka tud. A Publicus adatai alapján a magukat szegénynek tartók kétharmada szerint nőtt a szegénység a rendszerváltás óta.
A kutatás szerint a szegénységért hazánkban 36 százalék okolja magukat az embereket. Ennél viszont többen vannak, akik valamilyen módon a kormányzati politikát okolják; 34 százalék ugyanis a Fidesz-kormányokat hibáztatja, további 15 százalék pedig a rossz szociális ellátórendszert, amin szintén az aktuális hatalom tud változtatni. Figyelemre méltó, hogy csupán 8 százalék okolja a rossz gazdasági körülményeket, és a válaszadók 1-1 százaléka látja a probléma gyökerének a rendszerváltás utáni éveket és az MSZP-kormányokat. A helyzetet tehát a kormánynak kellene megoldani, de ebben nem túl eredményesek. A megkérdezettek közel kétharmada (62 százalék) ugyanis nemmel válaszolt, amikor arról kérdezték, hogy vajon a kormány mindent megtesz-e a szegénység leküzdéséért.
Az emberek 44 százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt 10 évben nőtt ennek mértéke, míg 21 százalék szerint nem változott a helyzet. A kép még sötétebb, ha mindezt az elmúlt 5 évre nézzük. Erről az időszakról ugyanis már a megkérdezettek 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy növekedett a szegénység mértéke, és éppen fele annyian gondolják azt, hogy változatlan a helyzet. Még a Fidesz-szavazók is kénytelenek belátni, hogy igenis baj van, csaknem felük nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 5 évben nőtt vagy nem változott a szegénység mértéke. Az ellenzéki pártokat támogatók ennél is markánsabb véleményen vannak. Az MSZP-szavazók 65, míg a Jobbikra voksolók 61 százaléka szerint rosszabb a helyzet.
A válaszok alapján ráadásul a hazai családok negyedének romlott az anyagi helyzete az elmúlt pár évben is. A kormányzat által az utóbbi években felpörgetett, a statisztikákat javító közmunkaprogram sem jelent megoldást, a válaszadók háromnegyede szerint ugyanis ez egyáltalán nem vagy csak kicsit járul hozzá a szegénység leküzdéséhez.