Kim Hoelmer rovarszakértő csapatával már 2005-ben Ázsiába utazott, hogy felkutassa a hazánkban is elterjedt ázsiai márványpoloska (Halyomorpha halys) természetes ellenségét. A rovar ugyanis nemcsak az embereknek okoz kellemetlenséget, hanem a mezőgazdaságnak is hatalmas károkat okoz.
Meg is találta a szamurájdarazsat (Trissolcus japonicus), mely egy fullánk nélküli, szezámmagnál is kisebb rovar, és úgy küzd a poloska ellen, hogy saját petéit a poloska petéibe helyezi, vagyis a fejlődő szamurájdarázs-lárva felfalja a poloska utódait – számol be a sciencemag.org-ra hivatkozva a Magyar Mezőgazdaság. Hoelmerék több törzset is vittek az USA-beli Marylandbe, hogy karantén alatt megvizsgálják, alkalmas-e növényvédelemre a faj. Ugyanis ha a szamurájdarázs nemcsak a poloskát fertőzi meg saját lárváival, hanem az őshonos fajokat is, akkor semmit nem ér az egész.
2014-ben azonban Hoelmest felhívta Elijah Talamas, a gainesvillei Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat Floridai Osztályának taxonómusa, hogy szamurájdarazsat talált az államban, és a genetikai vizsgálatok megerősítették, azok nem a karanténban tartott törzsekből származnak, hanem spontán jelentek meg az Egyesült Államokban.
A szaklap szerint ez megkérdőjelezi a rovarok kutatásával és szabadon engedésével kapcsolatos jogi szabályozást, és megzavarja a tudósok és törvényhozók munkáját is. Ugyanis már elbírálás alatt volt a szamurájdarázs elengedésére benyújtott kérelem is. A kis rovar azonban erről nem tudott, és saját magától települt az államokba. Hogy hogyan kerültek oda, azt egyelőre a tudósok sem tudják. Elképzelhető, hogy fertőzött poloskapeték érkeztek a vízi úton szállított növények levelein, amiből az új kontinensre érkezve keltek ki a darazsak, de akár felnőtt állatok is átkerülhettek Amerikába potyautasként. A szamurájdarázs 2014-es spontán felbukkanása óta 10 amerikai tagállamban jelent meg, és a tudósok legalább 10 különböző törzsüket azonosították.
Az agrárportál kiemeli, az eddigi tanulmányok alapján a jelölt nagyon ígéretes. Ugyan a laboratóriumi vizsgálatok során a szamurájdarázs őshonos fajokat is megfertőzött, de erősen kötődik a márványpoloskához. Egy kísérlet során ugyanis sárga színű ragadós lapokat helyeztek ki egy New Jersey-i barackültetvényben, melyekre csalinak poloska-petecsomókat tettek. A nyári ellenőrzéskor azt találták, hogy a darazsak nagyjából egyenletesen oszlottak el a barackfák és a közeli erdők között (ahol a poloska természetes közege van), ami azt jelenti, hogy a szamurájdarázs megfelelően képes kontroll alatt tartani a kártevőt. A csapat tervei szerint hamarosan azt is megvizsgálja, hogyan terjednek a darazsak más kultúrákban, nevezetesen a szójababban.