Nagykároly RMDSZ-es polgármestere megünnepelte a szovjet-román csapatok bevonulását

"Beolvadásból jeles" díjjal tüntették ki.

Az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete, a Minta felháborodásának adott hangot közleményében, mivel sajtóértesülések szerint Kovács Eugen, Nagykároly RMDSZ-es polgármestere október 25-én teljes harci díszben megünnepelte a szovjet-román csapatok bevonulását Nagykárolyba – számol be a szekelyfold.ma.

"Számunkra, erdélyi magyarok számára semmiképp nem lehet ünnep egyetlen olyan esemény sem, amely Erdély Romániához való csatolását hivatott feleleveníteni, hiszen ezen események a beteljesületlen ígéreteket és a változó intenzitású elnyomást jelentik”

-szögezte le közleményében Tőke Ervin, a szervezet elnöke. A szervezet a nagykárolyi polgármester szolgalelkű meghasonulását „Beolvadásból Jeles” díjjal honorálta, mert úgy vélik, hogy megalkuvó magatartásával rossz példát mutat az erdélyi magyar közösség számára.

1940. augusztus 30-án a Bécsben másodjára összeülő német és olasz döntőbírák 43 104 négyzetkilométert, valamint 2,4 millió fős lakosságot juttattak vissza Magyarországnak Románia területéből, ahol még mindig legalább 400 ezer magyar élt. Visszakerült Szatmárnémeti, Nagyvárad, Kolozsvár, Nagykároly és Marosvásárhely, továbbá Máramaros és a Székelyföld. Állítólag a bíráskodás kihirdetésekor Manoilescu román külügyminiszter elájult. A döntés értelmében a román félnek két hete volt teljesen kiüríteni az említett részt, a honvédség pedig 1940. szeptember 5-én lépte át az egykori határt.

A háború elvesztését követően a szovjet-román csapatok visszavonultak Erdélybe, ahol a többségében magyarok által lakott területek Sztálin közbenjárására egy darabig rendelkeztek területi autonómiával, azután azonban változott a szovjet – és a román – politika, így megszüntették azt. Később Ceaușescu a nacionalizmus felerősítése révén próbálta meg az egyre jobban elnyomorodó országban hatalmát fenntartani.

Romániában minden évben ünnepségeket és katonai parádékat tartanak annak az emlékére, hogy 1945. október 25-én a Román Hadsereg bevonult Nagykárolyba és "felszabadította azt a fasizmus rémuralma alól." Nagykároly volt ugyanis az utolsó település az országban, amelyet Gheorghe Avramescu, a Negyedik Román Hadsereg főparancsnoka vezetésével viszafoglaltak a második világháború végén.

Erőss Zsolt emléktáblájának levágásával ünnepelték Erdély megszállásának centenáriumát a román csendőrök?

Ismeretlen tettesek eltüntették Erőss Zsolt hegymászó fekete márványból készült emléktábláját az erdélyi Oltárkő tetején - írja a Magyar Hang. A helyiek azt gyanítják, csendőrök voltak az elkövetők, akik a napokban egy méretes román zászlót állítottak a Hagymás-hegység csúcsára, így emlékeztetve Erdély 1918-as román megszállásának századik évfordulójára.

(Címlapkép: Kovács Eugen a hadsereggel ünnepel a Román Katonaság Napján Nagykárolyban. Fotó: Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal/Facebook)