Több ezer kínai tudós szivárgott be a nyugati rendszerekbe

Becslések szerint 2500, a kínai hadsereg által kiválasztott tudóst és mérnököt küldtek titokban külföldre tanulni és dolgozni az elmúlt évtizedben.

Az MTI a canberrai székhelyű Ausztráliai Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) hétfőn közzétett tanulmányára hivatkozik, mely szerint a visszatérő kutatók a Kínai Néphadsereg (PLA) kötelékében dolgoznak tovább.

A tanulmány szerint Kína elsősorban az Egyesült Államokba, Nagy-Britanniába, Kanadába, Ausztráliába, Németországba, Svédországba és Szingapúrba küldi a szakembereit. Ezek az országok nem számítanak Peking szövetségeseinek, inkább vetélytársai a hírszerzés terén.

A hadsereg egyik fontos programjában részt vevő hazatérő tudós munkáját egy kínai katonai újság így jellemezte:

"külföldi országokban begyűjteni a virágport, és Kínában elkészíteni a mézet"

- áll a tanulmányban.

A kutatás szerzője, Alex Joske szerint a nyugati éberséget megkerülő kínai katonai és tudományos tevékenység veszélyt jelent a nyugati stratégiai fejlődésre.

A külföldre küldött tudósok eltitkolták katonai kötődésüket, és olyan területeken kutattak, mint a hiperszonikus rakéták és a navigációs technológia, amelyekhez hagyományos csereprogramok keretében nem jutottak volna hozzá. Olyan intézményekben kutathattak, mint a németországi Duisburg-Essen Egyetem, az amerikai Harvard, valamint a nagy-britanniai oxfordi és cambridge-i egyetem.

Az ASPI azt javasolja a kormányoknak, hogy korlátozzák kényes technológiák átadását nem szövetséges katonáknak és figyeljenek jobban a vízumok kiadásánál.