A Népszava arról számolt be, hogy hiába a hajléktalanság kvázi betiltását célzó kormányzati rendelkezés, a közterületen való életvitelszerű tartózkodás törvényi tiltásától
nem nőtt a hajléktalanszállókra beköltözők száma.
A Menhely Alapítvány igazgatója, Aknai Zoltán a lapnak elmondta, hogy az országban összesen 4550 férőhely van az éjjeli menedékhelyeken (ha az átmeneti szállásokat is nézzük, akkor nagyjából 11 ezer), ezekből október 14-én mindössze 2712-t foglaltak el a rászorulók. November 8-ára ez a szám 3392-re ugrott, ám ez a növekedés eddig is létező trendekkel igazolható:
az enyhe ősz miatt a hajléktalanok csak később veszik igénybe az éjjeli szállókat, tavaly is ilyenkor nőtt a menhelyek forgalma (ráadásul nagyobb mértékben, mint most).
A hajléktalanságot büntető rendelet hatása a fővárosban sem látszik: az itteni férőhelyeken november 2-án 1366-an voltak, ami nyolccal kevesebb, mint a 2017-es adat.
Aknai Zoltán a Népszavának azt is megjegyezte: biztosan vannak olyanok, akik a rendőrségi eljárás helyett inkább a szállókat választják, viszont
a hajléktalanok egy jelentékeny része a kevésbé frekventált közterületeken igyekszik meghúzni magát.
Bár aki nap mint nap megfordul a budapesti aluljárókban, az tisztában van vele, hogy sehonnan nem tűntek el tartósan az utcán élő szerencsétlenek, legfeljebb akkor válnak kámforrá, ha egyenruhásokat látnak közeledni.
A Magyar Vöröskereszt úgy tájékoztatta a lapot, hogy a október 15-e óta ők sem tapasztalják, hogy többen vennék igénybe a hajléktalanszállókat, mint eddig. A segélyszervezet ennek okát is tudni véli:
a hajléktalanok egy része a belpesti kerületekből kihurcolkodott a külső városrészekbe, ahol nem olyan szigorú az ellenőrzés, viszont a szociális munkások is nehezebben akadnak rájuk.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1688 férőhelye a Népszava szerint jelenleg 76 százalékos kihasználtsággal működik.
Kommentár nélkül: a fideszes bulvárlap mai címlapja
(null)