Akkor most Nagy-Britannia kilépett az EU-ból?
A válasz röviden: nem. A tegnapi szavazás épp a kilépési folyamatot hátráltatja, abból a szempontból, hogy elutasította May tervezetét, ami a brit közvéleményben sem az uniópártiak, sem a keményvonalas brexitőrök táborát nem győzte meg - előbbieknek túl kevés, utóbbiaknak túl sok európai köteléket tartalmazott.
Érthető módon egyik csoportnak sem tetszik, hogy országukra azt követően is vonatkoznának az uniós döntések, illetve azt követően is fizetniük kéne a tagdíjat, hogy hivatalosan kivonultak az EU intézményeiből, semmibe sem lenne beleszólásuk, ráadásul a Lisszaboni szerződés alapján nem is lehetne megmondani, hogy merre és hogyan vezetne kiút ebből a helyzetből. Az alsóház lépésével a rendezett kilépés így bizonytalanabbá vált, mint eddig bármikor.
Mi az, hogy rendezett kilépés?
Nagy-Britannia kétféleképpen hagyhatja ott az EU-t: alku szerint, vagy alku nélkül. Előbbi megoldás során egy megállapodásnak kell születnie, ami törvényileg szabályozza az Európai Unióval fennálló további kereskedelmi, diplomáciai és egyéb viszonyt és rendezi a kontinensen élő brit állampolgárok, valamint a szigetországban élő uniós állampolgárok státusát.
Utóbbi megoldás esetén május 29-én Anglia gyakorlatilag unión kívüli országgá válik, ami azt jelenti, hogy az EU ilyen esetben érvényes általános irányelvei válnak irányadóvá vele szemben: megszűnne a kereskedelem vámmentessége, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad mozgása, a brit állampolgárok pedig harmadik országbélinek minősülnének az unió területén.
Tehát a britek rengeteg előnytől esnének el, melyeket egy alku szerinti Brexittel - részben - továbbra is élvezhetnének, arról nem is beszélve, hogy egyik napról a másikra több ezer, Nagy-Britanniára vonatkozó nemzetközi megállapodás és törvény válna érvénytelenné vagy betarthatatlanná.
Mi lesz a következő lépés?
A tegnapi szavazás után gyakorlatilag nem volt olyan fél, akiben ne merült volna föl ez a kérdés. A legvalószínűbbnek a döntés további halogatása tűnik, ami tekintettel arra, hogy Theresa May jelenlegi alkukonstrukciója is 2020-ra tolta volna az igazán húsba vágó kérdések rendezését, további visszalépésként értelmezhető. A miniszterelnök maga is kijelentette tegnap, hogy Nagy-Britanniának így vagy úgy, de az az érdeke, hogy átlendüljön a jelenlegi bizonytalan állapoton, amit szerinte a legújabb döntés csak elodázott.
A helyzetet nehezíti, hogy január 8-án a brit parlament a költségvetési törvény vitájában jóváhagyott egy olyan módosítást, ami egy alku nélküli kilépés esetén zárolná az adók egy részét a kormány elől. Ezzel a lépéssel az alku nélküli Brexit lehetősége előtt akarták eltorlaszolni az utat a politikusok, mert még a kormányzó konzervatívok közül is sokan úgy vélik, hogy az teljes gazdasági katasztrófához vezetne. Azzal viszont, hogy leszavazták a jelenlegi alkut, nem csak a kormányfőt hozták lehetetlen helyzetbe.
May tegnap a voksolás után felvetette a kormánya elleni bizalmatlansági indítvány lehetőségét, amit Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője a kedd esti voksolás után azonnal be is nyújtott, és amiről ma este szavaz az alsóház.
Mint a miniszterelnök fogalmazott, ha a kabinet megkapja a bizalmat, akkor a kormányt kívülről támogató Demokratikus Unionista Párttal (DUP) és a többi parlamenti párttal is tárgyalni akar egy Anglia számára előnyösebb, új alku kidolgozásáról, amit aztán megpróbálhat elfogadtatni Brüsszellel.
Mit szól mindenhez az unió?
Szerdán több európai vezető is jelezte, hogy kockázatosnak tartanának egy rendezetlen Brexitet. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is sajnálkozásukat fejezték ki a keddi döntés miatt,
ám ennek ellenére az Európai Bizottság folytatja a felkészülést a brit kilépésre, semmit sem tárgyalnak újra.
Sebastian Kurz, osztrák kancellár a leghatározottabban kijelentette, hogy újratárgyalásról és új alkuról szó sem lehet. A francia politika is az alku nélküli távozás kockázataira figyelmeztetett, ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök szerint május utánra fog halasztódni a döntés. A kormányzó olasz Öt Csillag Mozgalom (M5S) szerint viszont tiszteletben kell tartani a britek döntését, a lengyel és a cseh kormánypárt pedig nyitott lenne London új javaslataira. Az unió soros elnöki tisztét betöltő román kabinet pedig higgadtságra int és a 27-ek egységes fellépését szorgalmazza George Ciamba román európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter kedd esti közlése szerint.
"A játszadozások ideje most már lejárt"
- ezt Heiko Maas német külügyminiszter közölte szerdán. Szerinte új tárgyalásokra van szükség Nagy-Britannia és az EU között, és végül megbeszélést kell folytatni az úgynevezett backstop-opcióról, amelynek értelmében szükség esetén egységes vámügyi szabályozás léphet életbe az unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére
Több európai politikai szereplő is felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani döntés az európai parlamenti választásokra is hatással lehet, mivel az új parlament felállásáig nem lenne célszerű, és talán nem is lehetne, döntést hozni egy ilyen nagy horderejű kérdésben.
Lesz új referendum?
Miután lassan ott tart a brit politika, hogy se előre, se hátra nem tudnak lépni a kérdésben, sokadjára felmerült, hogy új referendumot tartsanak a kilépésről (most éppen Sadiq Khan, London polgármestere állt elő az ötlettel). Ennek lehetőségét még a Brexit-kampány kulcsfigurája, Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) éléről és politikai élvonalból azóta távozott, sőt a pártot is elhagyó Nigel Farage is valószínűnek tartja. Sőt, elég erős társadalmi támogatottsága is lenne egy ilyen lépésnek, de a parlamenti pártok többsége a demokrácia megcsúfolásának tartja egy új népszavazás kiírását, mondván, azzal semmibe vennék a polgárok 2016-os akaratát. Theresa May egyébként többször is leszögezte, hogy ő nem ír ki új referendumot.
Mekkora mozgástere maradt a briteknek?
Igazából minden a mai bizalmatlansági szavazáson múlik:
Ha a May-kormány marad, akkor megpróbálkozhat elfogadtatni egy új alkukoncepciót, amit láthatóan sem a brit belpolitikán, sem az EU-n nem fog tudni keresztül verni. Ebben az esetben marad a további időhúzás, és a március 29-ei dátum felülírása.
Ha megbukik a kormány, akkor mindenek előtt a konzervatívoknak két héten belül egy kisebbségi kabinetet kell összetákolniuk, és ha az is elhasal egy újabb bizalmatlansági indítványon - amire a Munkáspárt már most nagyon feni a fogát -, akkor jöhet az új parlamenti választás, aminek kiírását nemrég több ezren követelték Londonban. A kilépést ebben az esetben is el kellene halasztani, mivel előreláthatólag a megszabott határidőig se kormánya, se parlamentje nem lenne az országnak.
Tehát mindkét lehetőség kapcsán a konkrét brit kilépés elhalasztásával kell számolni, aminek megint csak előre nehezen megjósolható következményei lesznek.
A brit parlament alsóháza keresztbe feküdt a Brexit-megállapodásnak
Azzal kapcsolatban egyelőre nincsenek konkrét tervek, mi a következő lépés, egy biztos, hogy a döntés óriási vereséget jelent Theresa May kormányfőnek, aki közölte: holnap folytatják a tervezetről szóló vitát, és ha a parlament bizalmat szavaz neki, folytatja a kilépésről szóló tárgyalást.Az idő szűkösségére tekintettel viszont azt várja a képviselőktől, hogy javaslataik a realitás talaján maradjanak.May hétfőre új javaslatot ígért, egy korábbi módosításra tekintettel erre mindössze három napja van.