Jó néhány éve már, hogy a család megpróbált megszabadulni a Fejér Megyei Hírlaptól. Nem volt egyszerű. Telefonálás, levél, személyes bejelentés kellett hozzá, hogy végre megértsék, nem kívánjuk tovább járatni a lapot. Majd pár hónap elteltével ismét megjelent a postaládába, mire újra futhattuk a köröket, hogy értsék meg, lemondtuk és nem, nem akarjuk újra őket olvasni a reggeli kávénk mellé.
Akkoriban még nem volt olyan médiahelyzet, mint manapság és még nem köszöntek vissza propagandaanyagok minden második oldalon, de a színvonal meredek lejtőre került. Az utolsó oldal pedig a sodoku, Garfield és havonta elcsúsztatott horoszkópok szentháromságában zárta az elmúlt napok legfontosabb eseményeit.
A hazai lapok értékesítési adatait hitelesítő szervezet, a Magyar Terjesztés Ellenőrző Szövetség hvg.hu által szemlézett, február elején publikált IV. negyedéves gyorsjelentése szerint nem csak mi láttuk úgy, hogy egyre kevesebb értelme van a megyei lapoknak, ugyanis mint írják, egyenesen menekülnek előlük az olvasók.
4 évvel ez előtt még csaknem félmillió példányban fogytak naponta, 2018 végére már csak 358 ezer volt e lapok összesített értékesítése. Mindeközben a visszaesés üteme is gyorsul:
2016-ban az olvasók 5, 2017-ben 7, tavaly viszont már 11 százaléka pártolt el a megyei lapoktól.
Ennek ellenére legtöbbjüknél az állami hirdetések részaránya 50-60 százalék körüli.
Az országos hetilapoknál is tapasztalható az erős visszaesés. A Magyar Hírlap olvasóinak száma 2010-ről 2014-re csaknem felére csökkent. Akkor nyolcezer eladott példányt tudtak felmutatni naponta, azóta pedig nem közöltek újabb adatokat.
A Népszavának jól jött a Népszabadság megszűnése, hiszen a 2010 óta tartó lejtőről növekedési irányba fordultak. 2018 második negyedévétől már tartósan 21 ezer felett volt az értékesítés volumene.
A Magyar Nemzet, ami a G-napot követően már nem számíthatott állami hirdetésekre, valamint a kormányzat is bojkottot hirdetett ellene nyolc év alatt 50 ezerről 13 ezerre zuhant. A hirdetéseket helyette a Magyar Idők kapta, amit most a G-nap negyedik évfordulóján neveztek át Magyar Nemzetté. Azt azonban, hogy a 75 százaléknyi állami hirdetéssel mekkora eladott példányszámot sikerült produkálnia a magát kormány közeli lapként jellemző újságnak, nem tudhatjuk, ahogy a „konzervatív, keresztény eszméket hirdető” Lokál és Ripost értékesítési adatairól sincsenek adataink.
Az elmúlt nyolc évben a Nemzeti Sport 70 ezerről 30 ezerre, a Blikk 200 ezerről 80 ezerre, míg a Bors 90 ezerről 50 ezer eladott példányszám alá esett.
A hetilapok nagyjából meg tudták tartani olvasótáborukat, amiből a HVG jár az élen 30 ezer eladott példányszámmal.