Ezek voltak az ellenzék első reakciói Orbán Viktor beszédére

Orbán Viktor kormányfő vasárnapi évértékelőjét bírálták és a demokrácia állapotát kérték számon az ellenzéki pártok vasárnapi budapesti közös demonstrációjának felszólalói. A távirati iroda összefoglalója:

Jobbik

Jakab Péter, a Jobbik szóvivője, aki egy jelképes bizonyítványt állított ki a kormányfőről, azt mondta, hogy Orbán Viktor erkölcstanból megbukott, mert 2010 óta a miniszterelnök az EU második legszegényebb népévé tette a magyarokat.

Három év alatt tízezer embert "dobott az utcára", a "felcsúti haverját" pedig az ország leggazdagabb emberévé tette - fűzte hozzá. Véleménye szerint a kormányfő történelemből is megbukott, mert királynak gondolja magát, nem tudja, hogy Magyarországon réges-régen megszűnt a királyság.

Az ellenzéket pedig azért bünteti az Állami Számvevőszék, hogy sem az európai parlamenti (EP), sem az önkormányzati választáson ne tudjon kampányolni - jelentette ki, hozzátéve, ezzel a Fidesz választási csalásra készül.

DK

Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció frakciószóvivője azt mondta, Orbán Viktor Magyarország diktátora, Magyarország államformája pedig diktatúra. A politikus emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök azt mondta, amikor az ellenzék keresi az együttműködés lehetőségeit, akkor a kommunisták és a fasiszták találkoznak. Az ellenzéki politikus viszont úgy látta, hogy a "régi kommunisták és a régi nyilasok" a Fideszben vannak.

Az évértékelőből kimaradtak a becsapott devizahitelesek, azok a nyugdíjasok, akik nem kapják meg időben a nyugdíjukat és a továbbtanulni nem tudó fiatalok - jelentette ki.

LMP

Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese azt mondta: Orbán Viktor óriásit hibázott a "rabszolgatörvény" elfogadásával, mert ezzel szembefordult a magyar dolgozókkal. A kormányfő azért jelentett be családpolitikai intézkedéseket, mert rájött, hogy a migránsozással nem tudja megnyerni az EP-választást - mondta a politikus.

A kabinet minden támogatást megadott a multinacionális cégeknek, az ő érdekükben fogadták el a "rabszolgatörvényt" - jelentette ki.

Liberálisok

Bősz Anett, a Liberálisok politikusa azt mondta hallgatóinak, egyedül rajtuk áll, hogy búcsút intsenek Orbán Viktor illiberális államának. Bátorságot és hitet kell önteni azokba, akiket a kormány "megtaposott", újra fel kell építeni a jogállamot és a demokráciát - jelentette ki.

MSZP

Az évértékelő helyszínén fekete lepellel burkolt kordonokra utalva Bangóné Borbély Ildikó szocialista párti parlamenti képviselő kijelentette, "Orbán Viktort a sötétség veszi körül", miközben nem az itt tüntető nép, hanem "talpnyalói" előtt beszél az elmúlt esztendőről.

A kormányfő által elmondottakra reagálva az ellenzéki politikus arról beszélt: a következő nemzedék tagjai csak akkor élhetnek jobban szüleiknél, ha elhagyják a hazájukat, külföldön tanulnak és építenek biztos jövőt maguknak.

Momentum

Nemes Balázs, a Momentum szóvivője szerint "folyamatosan terjed a remény", hiszen "a fővárosban már megbukott a Fidesz rendszere", és Budapestet ebben előbb a megyei jogú városok, majd a kisebb települések követik.

Arra kérte hallgatóságát, hogy miközben a budai Várban tartott demonstráció után az Állami Számvevőszék székháza felé vonulnak, egyperces néma csönddel támogassák a Magyar Tudományos Akadémia dolgozóit, hiszen "Magyarország szellemi jövője" forog most kockán.

Párbeszéd

V. Naszályi Márta, a Párbeszéd fővárosi közgyűlési képviselője kifogásolta a budai Vár átalakítását és a "rabszolgatörvényt", mondván, az előbbi a 75, az utóbbi az 50 évvel ezelőtti viszonyokat hozza vissza.

Akarjuk egy elhazudott múltnak a hamis díszleteit felépíteni a túlmunkára kényszerített magyar dolgozók adóforintjaiból? Akarjuk, hogy egyre több legyen a kordon? Akarjuk, hogy egyre többet kerítsenek el maguknak a közösből? - tette fel a kérdést, amelyre hallgatósága hangos nemmel és fütyüléssel válaszolt.

Függetlenek

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint büszkeségre ad okot, hogy sokféle pártzászló alatt, félelem nélkül fog össze az ellenzék, amikor a szavak után elérkezett a tettek ideje, miközben a hatalmon lévők mindent elkövetnek, hogy féljenek tőlük. Szerinte Orbán Viktor "buta országot akar, lebutított alattvalókkal", ezért űzte el az ország legjobb egyetemét, veri láncra vagy teszi "csak sleppje által megfizethető" magánegyetemmé a többit.

Az Akadémiát "a legnagyobb magyar alapította és a legkisebb magyar akarja sírba tenni" - mondta.

Független képviselőtársa, Hadházy Ákos arról beszélt: azok, akik kiállnak az európai ügyészséghez csatlakozás és az uniós tagság mellett, "nem hazaárulók, hanem hősök".

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
1

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

1
sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet