Utólag egyeztetett a minisztérium az autisták szervezetével az otthonápolás ügyében

Ha valaki azt mondaná, hogy az ellenzéknek nincsenek ügyei, nincsen víziója, az nagyon is téved. Az más kérdés, hogy a Fidesz sokszor hogyan fogja ki a szelet a beindulni látszó hajók vitorláiból. Saját ügyeivé téve azokat, vagy a minél gyorsabb elhallgattatás végett sokszor átgondolatlan, félvállról vett megoldásokat ajánlva.

Utóbbi érvényesült a tavalyi évben nagy port kavart otthonápolási díj ügyében is. A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület egyre szaporodó demonstrációi és az egyre nagyobb szimpátiát maguk mögött tudó ellenzéki szereplők kiállása is arra kényszerítette a kormánypártot, hogy lépjen valamit az ügyben.

Érdekes egyébként, hogy miközben állítólag a főállású anyaság intézményén gondolkodtak, az nem fordult meg a fejükben, hogy a beteg hozzátartozójukat ápolók idejét is munkaként, pénzbeli elismerésben részesítsék, az addig szinte csak alamizsnának tekinthető ápolási díj és kiemelt ápolási díj helyett.

Felháborító, hogy a kormány mennyire magukra hagyja az otthonápolókat

Péntek délután az Emmi szociális ügyekért felelős belvárosi államtitkárságától a Kossuth térre vonult több mint száz tüntető azért, hogy a kormány jövőévi költségvetésébe írjanak be emelést az otthonápolási díjakra. A magyar állam ugyanis még a romániai támogatásoknak is csak a felét adja, az osztrákhoz képest pedig csak tizedét.

Végül úgy jelentette be a kormányzat a támogatás megemelését, mint a világ legtermészetesebb dolgát, ami már rég ott szerepelt az elképzeléseik között és természetesen semmi köze nem volt a népakarathoz. Ez annyiban talán stimmel is, hogy a népakarattal így sem teljesen sikerült találkoznia az intézkedésnek, ugyanis a minimálbértől azért jóval elmaradó százezer forintos támogatást, az úgynevezett GYOD-ot is csak a családtagjaikat otthon ápolók harmadát kitevő, a beteg gyermeküket ápoló szülők igényelhetik, és közülük sem mindenki.

Az év második felében egy pontozási rendszert hoztak létre, ami arra hivatott, hogy megmutassa ki jogosult a támogatásra és ki nem. A gyors intézkedéseknek (ami a kormány kommunikációja szerint ugyebár nem is jött számukra olyan hirtelen) foghíjas eredmény lett a vége, amire Ungár Péter LMP-s képviselő hívta fel a figyelmet, miután rengeteg aggódó levelet kapott, főként autista gyermekek szüleitől, akik többsége kiesik a támogatási keretből. A pontrendszer kialakításakor ugyanis nem vették figyelembe, hogy ennek az idegi fejlődési rendellenességnek számos olyan formája van, ami miatt a szülői állandó felügyelet elengedhetetlen, de mégsem okoz olyan drasztikus változásokat, amiket a pontrendszer megkövetel a díj folyósításához.

A problémafelvetést persze a kormány azonnal támadásnak minősítette és ellehetetlenítette a normális párbeszédet a témában. Az EMMI illetékes államtitkára, Fülöp Attila politikai hisztériakeltésnek titulálta, hogy a képviselő a hozzá érkezett panaszok alapján kérdést mert feltenni a tárcának. Az pedig már csak a magyar viszonyokat jellemzi, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke, Kovács Ágnes is Ungárt kezdte ekézni. Hogy ennek ahhoz van-e köze, hogy az elnökasszony nyílt levele pontosan ugyanazokat a szófordulatokat tartalmazta, mint a Fidesz sajtóközleménye vagy ahhoz, hogy tudják, ha az ellenzék valami mellett kiáll, akkor a kormány márcsak daccból sem hajlandó annak teljesítésére, nem tudni. Ahogyan azt sem, hogy a GYOD igényléséhez szükséges pontrendszert milyen szakmai felmérések és egyeztetések előzték meg.

Pedig Ungár erre is kíváncsi lett volna, ahogy azt is megkérdezte az illetékes minisztertől, „tervezi-e a kormány kiterjeszteni a gyermekek otthon ápolási díját az egyéb hozzátartozójukat gondozók számára is”.  Számításai szerint húszmilliárd forint kellene ahhoz, hogy mind az ötvenezer otthon ápolásban érintett család megkaphassa a százezerforintos GYOD összegét (viszonyításképp, a most bejelentett hétpontos családvédelmi akciótervben foglaltakra évi 15 milliárdot különít el a kormányzat).

Rétvári Bence államtitkártól azonban nem kapott érdemi választ a képviselő, azt viszont megtudta, hogy még 10 évig biztosan nem derül ki, milyen hatástanulmányok, szakmai előkészítő egyeztetések előzték meg GYOD bevezetését, ugyanis azokat a minisztérium a fent említett időre titkosította.

Lapunk így a leginkább érintett csoporthoz fordult, hogy kiderítsük velük folytatott-e szakmai egyeztetést a kormány a GYOD vagy a pontrendszer bevezetése előtt. Az Autisták Országos Szövetségétől erre a kérdésünkre nem kaptunk választ, de azt megtudtuk, hogy január végén sikerült tárgyalniuk az ügyben Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárral. A találkozó során az AOSZ egy az autista gyermekek szüleinek körében végzett felmérés és szakértői állásfoglalás értelmében az alábbi területek áttekintésre tett javaslatot:

– úgy tapasztalták, hogy a GYOD-dal, a pontrendszerrel és az ápolási díjjal kapcsolatban számos félelem és tévhit jelent meg, amelyekre a növekvő sajtófigyelem is ráerősített. Ezek tisztázása és eloszlatása céljából az AOSZ javaslatot tett egy átfogó és közérthető nyelvezetű minisztériumi tájékoztató elkészítésére, amely részletesen bemutatja az intézkedés célját és a jogosultsági feltételeket. A tájékoztató elkészítését az AOSZ konkrét hozzájuk beérkezett kérdésekkel segíti.

– a további egyeztetések eredményessége érdekében több konkrét javaslatot tettek a jogosultsági feltételekkel kapcsolatban annak érdekében, hogy az autista gyermekek családjai is egyenlő eséllyel vehessék igénybe a támogatást. Arra kérik a családokat, hogy amennyiben úgy érzik, hogy az igénylés, vagy a felülvizsgálat során jogsérelem érte őket, vagy hátrányos helyzetbe kerültek, keressék fel őket.

A felmérés arra is jó volt, hogy ismét felhívta a szervezet figyelmét, hogy az autista gyermekek számára a többségi iskolákban az integráció feltételeit meg kell teremteni, mégpedig oly módon, hogy az minden földrajzi helyszínen egyenlő eséllyel elérhető legyen a gyermekeknek. Továbbá a felnőtt autista személyek számára autizmus-specifikus támogatást biztosító szociális szolgáltatások létrehozásának ösztönzésére is szükség van.

Az AOSZ törekvése, hogy mindkét fejlesztési igény megjelenjen az Országos Fogyatékosságügyi Program következő 3 éves időszakának intézkedései között. Az EMMI jelenleg áttekinti a javaslatokat és további egyeztetéseket ígért a szervezetnek, de ha a szabályozáson nem változtatnának és a GYOD-ból nem is részesülnek ezen családok, a programnak köszönhetően talán jobb feltételek állnak majd rendelkezésére a szülőknek, hogy munkába állhassanak. Talán…

Nem érdekelte a kormánypárti politikusokat sem az otthonápolás, sem Rogán Antal kötvénybiznisze

A Varju László (DK) vezette testület egyébként két meghallgatást tervezett a mai napra. Az országgyűlési képviselők egyrészt tájékoztatást vártak volna Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkártól a gyermekek otthongondozási díjának bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokról, illetve annak költségvetési hatásairól. Másrészt Varga Mihály pénzügyminisztert, Pintér Sándor belügyminisztert, Barcza György Jánost, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.

 

sss
2019. április 19. | 13:03
Mészáros Lőrinc, oligarcha, közpénz
sss
2019. április 19. | 08:22
golgota, nagypéntek, kereszt
sss
2019. április 19. | 13:03
Mészáros Lőrinc, oligarcha, közpénz
sss
2019. április 19. | 08:22
golgota, nagypéntek, kereszt
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Dobos Zoltán
1
sss
2019. április 19. | 13:03
Előzetesen 19 milliárd forintra becsülték a „VTT Felső-Tisza árvízvédelmi rendszerének kiépítése Tisza-Túr tározó” elnevezésű projektet, a nyertes ajánlat végül épphogy alatta maradt a 26 milliárdnak.
sss
2019. április 19. | 11:34
1
sss
2019. április 19. | 08:49
2018-ban a bankok 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, ennek hetven százalékát használt lakásra fordították. Az év során folyósított összesen 823 milliárd forintnyi lakáskölcsönből 596 milliárd ment erre az ingatlantípusra.
1
sss
2019. április 19. | 13:03
Előzetesen 19 milliárd forintra becsülték a „VTT Felső-Tisza árvízvédelmi rendszerének kiépítése Tisza-Túr tározó” elnevezésű projektet, a nyertes ajánlat végül épphogy alatta maradt a 26 milliárdnak.
1
sss
2019. április 19. | 08:49
2018-ban a bankok 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, ennek hetven százalékát használt lakásra fordították. Az év során folyósított összesen 823 milliárd forintnyi lakáskölcsönből 596 milliárd ment erre az ingatlantípusra.
1
2019. április 18. | 17:45
A Független Diákparlament képviselője szerint a legégetőbb probléma a fiatalok számára az, hogy nincs jövőkép idehaza.
1
sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
sss
2019. április 19. | 08:49
2018-ban a bankok 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, ennek hetven százalékát használt lakásra fordították. Az év során folyósított összesen 823 milliárd forintnyi lakáskölcsönből 596 milliárd ment erre az ingatlantípusra.
2019. április 18. | 17:45
A Független Diákparlament képviselője szerint a legégetőbb probléma a fiatalok számára az, hogy nincs jövőkép idehaza.
sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.