Utólag egyeztetett a minisztérium az autisták szervezetével az otthonápolás ügyében

Ha valaki azt mondaná, hogy az ellenzéknek nincsenek ügyei, nincsen víziója, az nagyon is téved. Az más kérdés, hogy a Fidesz sokszor hogyan fogja ki a szelet a beindulni látszó hajók vitorláiból. Saját ügyeivé téve azokat, vagy a minél gyorsabb elhallgattatás végett sokszor átgondolatlan, félvállról vett megoldásokat ajánlva.

Utóbbi érvényesült a tavalyi évben nagy port kavart otthonápolási díj ügyében is. A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület egyre szaporodó demonstrációi és az egyre nagyobb szimpátiát maguk mögött tudó ellenzéki szereplők kiállása is arra kényszerítette a kormánypártot, hogy lépjen valamit az ügyben.

Érdekes egyébként, hogy miközben állítólag a főállású anyaság intézményén gondolkodtak, az nem fordult meg a fejükben, hogy a beteg hozzátartozójukat ápolók idejét is munkaként, pénzbeli elismerésben részesítsék, az addig szinte csak alamizsnának tekinthető ápolási díj és kiemelt ápolási díj helyett.

Felháborító, hogy a kormány mennyire magukra hagyja az otthonápolókat

Péntek délután az Emmi szociális ügyekért felelős belvárosi államtitkárságától a Kossuth térre vonult több mint száz tüntető azért, hogy a kormány jövőévi költségvetésébe írjanak be emelést az otthonápolási díjakra. A magyar állam ugyanis még a romániai támogatásoknak is csak a felét adja, az osztrákhoz képest pedig csak tizedét.

Végül úgy jelentette be a kormányzat a támogatás megemelését, mint a világ legtermészetesebb dolgát, ami már rég ott szerepelt az elképzeléseik között és természetesen semmi köze nem volt a népakarathoz. Ez annyiban talán stimmel is, hogy a népakarattal így sem teljesen sikerült találkoznia az intézkedésnek, ugyanis a minimálbértől azért jóval elmaradó százezer forintos támogatást, az úgynevezett GYOD-ot is csak a családtagjaikat otthon ápolók harmadát kitevő, a beteg gyermeküket ápoló szülők igényelhetik, és közülük sem mindenki.

Az év második felében egy pontozási rendszert hoztak létre, ami arra hivatott, hogy megmutassa ki jogosult a támogatásra és ki nem. A gyors intézkedéseknek (ami a kormány kommunikációja szerint ugyebár nem is jött számukra olyan hirtelen) foghíjas eredmény lett a vége, amire Ungár Péter LMP-s képviselő hívta fel a figyelmet, miután rengeteg aggódó levelet kapott, főként autista gyermekek szüleitől, akik többsége kiesik a támogatási keretből. A pontrendszer kialakításakor ugyanis nem vették figyelembe, hogy ennek az idegi fejlődési rendellenességnek számos olyan formája van, ami miatt a szülői állandó felügyelet elengedhetetlen, de mégsem okoz olyan drasztikus változásokat, amiket a pontrendszer megkövetel a díj folyósításához.

A problémafelvetést persze a kormány azonnal támadásnak minősítette és ellehetetlenítette a normális párbeszédet a témában. Az EMMI illetékes államtitkára, Fülöp Attila politikai hisztériakeltésnek titulálta, hogy a képviselő a hozzá érkezett panaszok alapján kérdést mert feltenni a tárcának. Az pedig már csak a magyar viszonyokat jellemzi, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke, Kovács Ágnes is Ungárt kezdte ekézni. Hogy ennek ahhoz van-e köze, hogy az elnökasszony nyílt levele pontosan ugyanazokat a szófordulatokat tartalmazta, mint a Fidesz sajtóközleménye vagy ahhoz, hogy tudják, ha az ellenzék valami mellett kiáll, akkor a kormány márcsak daccból sem hajlandó annak teljesítésére, nem tudni. Ahogyan azt sem, hogy a GYOD igényléséhez szükséges pontrendszert milyen szakmai felmérések és egyeztetések előzték meg.

Pedig Ungár erre is kíváncsi lett volna, ahogy azt is megkérdezte az illetékes minisztertől, „tervezi-e a kormány kiterjeszteni a gyermekek otthon ápolási díját az egyéb hozzátartozójukat gondozók számára is”.  Számításai szerint húszmilliárd forint kellene ahhoz, hogy mind az ötvenezer otthon ápolásban érintett család megkaphassa a százezerforintos GYOD összegét (viszonyításképp, a most bejelentett hétpontos családvédelmi akciótervben foglaltakra évi 15 milliárdot különít el a kormányzat).

Rétvári Bence államtitkártól azonban nem kapott érdemi választ a képviselő, azt viszont megtudta, hogy még 10 évig biztosan nem derül ki, milyen hatástanulmányok, szakmai előkészítő egyeztetések előzték meg GYOD bevezetését, ugyanis azokat a minisztérium a fent említett időre titkosította.

Lapunk így a leginkább érintett csoporthoz fordult, hogy kiderítsük velük folytatott-e szakmai egyeztetést a kormány a GYOD vagy a pontrendszer bevezetése előtt. Az Autisták Országos Szövetségétől erre a kérdésünkre nem kaptunk választ, de azt megtudtuk, hogy január végén sikerült tárgyalniuk az ügyben Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárral. A találkozó során az AOSZ egy az autista gyermekek szüleinek körében végzett felmérés és szakértői állásfoglalás értelmében az alábbi területek áttekintésre tett javaslatot:

– úgy tapasztalták, hogy a GYOD-dal, a pontrendszerrel és az ápolási díjjal kapcsolatban számos félelem és tévhit jelent meg, amelyekre a növekvő sajtófigyelem is ráerősített. Ezek tisztázása és eloszlatása céljából az AOSZ javaslatot tett egy átfogó és közérthető nyelvezetű minisztériumi tájékoztató elkészítésére, amely részletesen bemutatja az intézkedés célját és a jogosultsági feltételeket. A tájékoztató elkészítését az AOSZ konkrét hozzájuk beérkezett kérdésekkel segíti.

– a további egyeztetések eredményessége érdekében több konkrét javaslatot tettek a jogosultsági feltételekkel kapcsolatban annak érdekében, hogy az autista gyermekek családjai is egyenlő eséllyel vehessék igénybe a támogatást. Arra kérik a családokat, hogy amennyiben úgy érzik, hogy az igénylés, vagy a felülvizsgálat során jogsérelem érte őket, vagy hátrányos helyzetbe kerültek, keressék fel őket.

A felmérés arra is jó volt, hogy ismét felhívta a szervezet figyelmét, hogy az autista gyermekek számára a többségi iskolákban az integráció feltételeit meg kell teremteni, mégpedig oly módon, hogy az minden földrajzi helyszínen egyenlő eséllyel elérhető legyen a gyermekeknek. Továbbá a felnőtt autista személyek számára autizmus-specifikus támogatást biztosító szociális szolgáltatások létrehozásának ösztönzésére is szükség van.

Az AOSZ törekvése, hogy mindkét fejlesztési igény megjelenjen az Országos Fogyatékosságügyi Program következő 3 éves időszakának intézkedései között. Az EMMI jelenleg áttekinti a javaslatokat és további egyeztetéseket ígért a szervezetnek, de ha a szabályozáson nem változtatnának és a GYOD-ból nem is részesülnek ezen családok, a programnak köszönhetően talán jobb feltételek állnak majd rendelkezésére a szülőknek, hogy munkába állhassanak. Talán…

Nem érdekelte a kormánypárti politikusokat sem az otthonápolás, sem Rogán Antal kötvénybiznisze

A Varju László (DK) vezette testület egyébként két meghallgatást tervezett a mai napra. Az országgyűlési képviselők egyrészt tájékoztatást vártak volna Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkártól a gyermekek otthongondozási díjának bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokról, illetve annak költségvetési hatásairól. Másrészt Varga Mihály pénzügyminisztert, Pintér Sándor belügyminisztert, Barcza György Jánost, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Nagy Béla Ádám

Friss

A #moszkvater alapító-főszerkesztője szerint Zelenszkij a posztszovjet térség azon generációjához tartozik, amelyik politikai értelemben semmihez sem ért.