A közlemény szerint az utóbbi 48 órában 156 katona szökött át Kolumbiába.
Venezuelában hatalmi harc zajlik Nicolás Maduro hivatalban lévő elnök és az önmagát ideiglenes elnöknek kikiáltó Juan Guaidó, az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott törvényhozás házelnöke között.
A világ kormányai megosztottak Guaidó elismerésében: míg Oroszország mellett Kína és például Törökország is Madurót támogatja, addig az Egyesült Államokkal az élen mintegy ötven állam, köztük számos európai ország is elismerte az ellenzéki politikust ideiglenes venezuelai elnöknek.
A politikai belharc egyik színtere a nemzetközi segélyek küldése és bejuttatása a súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiánnyal küzdő dél-amerikai országba. Guaidó az Egyesült Államok által tett szert segélyszállítmányokra, amelyek a venezuelai-kolumbiai határon vesztegelnek, mivel a Maduróhoz hűséges hadsereg barikádot emelt a Venezuelába vezető határátkelőn. Guaidó február 23-án, szombaton próbálta bevitetni a segélyeket Venezuelába, de a Maduróhoz hű fegyveres erők útját állták a szállítmányoknak. Ennek következményeként összecsapások törtek ki a segélyeket bejuttatni próbáló tüntetők és a fegyveres erők között. Sajtójelentések szerint az összecsapásokban több százan megsebesültek, és legalább négyen meghaltak.
A venezuelai katonák szombaton kezdtek dezertálni. A Maduro-kormányzat aznap lezárta a kolumbiai határt.
Guaidó a meghiúsult humanitárius akciót követően kegyetlenkedéssel vádolta Madurót, aki szerinte "éhezők és betegek szeme láttára égetett el élelmiszert, illetve orvosságot". Azt is bejelentette, hogy hétfőn találkozni készül Bogotában Mike Pence amerikai alelnökkel, hogy egyeztessenek, és minden "lehetőséget nyitva tartsanak" a venezuelai demokrácia helyreállítása érdekében.
"Az ellenzék államcsínye kudarcot vallott" - hangoztatta Maduro, aki Guaidót bohócnak és az amerikai imperializmus dróton rángatott bábujának nevezte.
Itt a vég? Több mint százötven venezuelai katona dezertált
Csak szombat óta.