A téli kormányellenes tüntetéseket több száz rendőr biztosította a fővárosban, Áder János palotáját az egyik demonstráció alatt több mint 120 egyenruhás zárta élőlánc mögé. A rabszolgatörvény ellen demonstrálók rendszeresen oda is vetették a kérdést a rendőröknek, hogy „Hogy tetszik a túlóra?”, pedig valójában a túlmunka jelenti ma az egyetlen esélyt arra, hogy ezek az emberek néha napján értelmesnek tűnő bért kapjanak a hónap elején.
Nem is véletlen, hogy a rendőri állomány heves tiltakozásba kezdett annak hallatán, hogy a kormány eltörölné a túlórák kifizetése vagy szabadnapra cserélésének szabad megválasztási jogát, hiszen ezzel a rendőrök elvesztették volna a bérük egy értékes részét. A módosítást végül 2022-ig kitolták, így egyelőre megmaradt a lehetőség a bérek teljes kifizetésére ahelyett, hogy az egyébként is létszámhiánnyal küzdő rendőrség állományát kényszerből jelentős számú pihenőnapra írják ki.
A rendőri állomány folyamatos csökkenése ráadásul egyre nagyobb ütemű lesz, mert a rendészeti szakgimnáziumokba alig jelentkeznek diákok.
Az idei felvételi időszak február 18-án zárult le, és a négy képzési hely (Adyligeti-, Miskolci-, Szegedi- és Körmendi szakgimnázium) a napokban összesíti a jelentkezők számát. A várakozások szerint azonban folytatódik a csökkenő tendencia, aminek tavalyi eredményéről a Népszava nemrég azt írta, Miskolcra 2010-ben még 2618-an jelentkeztek, de 2018-ban már csak 640-en, tehát ebben az esetben több mint 75 százalékos visszaesésről van szó. Ugyanez a szám Körmenden 765-ről 328-ra csökkent, Adyligetben pedig 1439-ről 501-re. A szegedi számok nem ismertek, de vélhetően nincs nagy eltérés a többihez képest, mert tavaly 151 végzős diákjuk volt.
A helyzet tehát valóban drasztikus, a rendőri pálya egyáltalán nem számít már vonzónak, és ennek egyértelműen az alacsony bérezés, valamint a létszámhiány miatti túlterheltség az oka.
Az Alfahír megkeresésére Gál Sándor, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) Tanintézeti Tagozatának ügyvivője megerősítette, hogy valóban évekre visszanyúló folyamat a rendőri képzéseken résztvevők számának csökkenése, mára pedig annyira elfajult a helyzet, hogy
„az utánpótlás veszélybe került, ennyire kevés diákkal nem fogják tudni pótolni azt az állományt, ami jobb esetben eléri a nyugdíjkorhatárt, vagy más okból elhagyja a pályát.”
A szakértő szerint a diákok távolmaradásának legfőbb oka egyértelműen az alacsony fizetés, ma ugyanis egy kezdő rendőr 130 ezer forintot keres, amit szinte bárhol meg lehet kapni, így olyan helyeken is, ahol nem diktálnak ennyire feszített tempót, nincs ennyi túlóra, és nyugodtabb a légkör is.
A szakszervezeti ügyvivő azt firtató a kérdésünkre, hogy a kormányzati kommunikáció szerint az elmúlt években 50 százalékos béremelés történt a rendőrségnél, azt mondta, vannak ugyan jól mutató kiragadott példák, de az 50 százalék is egy átlag.
„Egy kezdő járőr, egy fiatalember, aki most kezdi az életét, és családot alapítana, az 130 ezer forintból nem fog családot alapítani”
– foglalta össze a probléma lényegét.
Gál Sándor szerint az sem mindegy, hogy valaki vidéki rendőrőrsön dolgozik, vagy mondjuk a Készenléti Rendőrségnél van, mert a fizetések a rendszeren belül is eltérőek. Megjegyezte, hogy bár nem vitatja a honvédek érdemeit, szerinte az sem igazán korrekt, hogy a rendőrök illetményalapja alacsonyabb az övéknél, hiszen míg a rendőrök az utcán napi szinten vállalnak „teljes kontaktot” az állampolgárokkal, addig a katonaságnál –békeidő lévén- csak a folyamatos felkészülés a feladat.
Ez a generáció már nem hisz el semmit
Az ügyvivő úgy látja, mára generációs különbségek is szerepet játszanak a munkaerőhiányban, a mai fiatalokat ugyanis nem lehet ígéretekkel a rendőrséghez csábítani. Mint fogalmazott, ők már mások,
„legtöbbjük nyelveket beszél, és nem hisznek olyan szinten az ígéretekben, mint az elődeik. A fiatalokat nem lehet ígéretekkel a pályán tartani. Nekik egyszer lehet ígérni, és ha azt nem kapják meg, lépnek tovább. Nem fognak várni a csodára, és nem is annyira röghöz kötöttek, mint a régiek.”
Ráadásul hiába látható, hogy egyre kevesebb az iskolai jelentkezők száma, még az sem vehető garanciának, hogy végül mennyien iratkoznak be.
A végzősök előtt ugyanis megnyílik a munkaerőpiac, és a rendőrségtől várható 130 ezer forint helyett tárt karokkal várják őket olyan magáncégek, akiknek szükségük van a pszichésen és fizikálisan is felkészített emberekre, legyen szó fegyveres őrségről, de még az új paksi atomerőműhöz is sokan adnak be pályázatot jelentősen magasabb fizetésekért.
„Van aki be tudja vállalni, hogy visszafizeti a kétéves képzés költségét és el sem kezdi a pályát, míg vannak akik addig maradnak, amíg a képzési költségeket le nem szolgálják, és aztán szerelnek le” – mondta Gál.
Fekete Zsuzsanna, a Zsaruellátó Egyesület szóvivője az Alfahírnek szintén megerősítette, hogy a rendőröktől kapott adatok alapján drasztikusan visszaesett a rendőri pálya iránti érdeklődés, ő viszont összetettebbnek látja ezt a kérdést.
Szerinte elsősorban a társadalmi megbecsültség hiánya az oka annak, hogy a fiataloknak kevésbé vonzó a rendőri pálya, és ennek része az is, hogy a hírekben, újságokban szinte kizárólag negatív kontextusban jelennek meg a rendőrök, kiemelve a vélt vagy valós hibákat, míg a sikereknek nincs akkora hírértékük.
„Valljuk meg, senki sem szeret vesztes csapathoz tartozni.”
De Fekete Zsuzsanna szerint is komoly problémaként jelenik meg, hogy a bérek az emelés ellenére sem versenyképesek, hiszen –mutatott rá- a mai fizetések már a rendőrök lakhatását sem fedezik kellőképpen.
A rendőrök ma azt láthatják, hogy a korábban társadalmilag kevésbé megbecsült hiányszakmákban, például az építőiparban négyszer(!) annyit kereshetnek, mint egyenruhásként.
A létszámhiány pedig egy öngerjesztő folyamat – jegyezte meg, rámutatva, hogy ha a meglévő feladatokat fele annyi ember kénytelen elvégezni mint amennyire szükség lenne, akkor a megnövekedett teher újabb leszerelésekhez vezethet.
A rendőri utánpótlásról és a bérezés körüli problémákról érdeklődtünk az ORFK-nál és a Belügyminisztériumnál is, de cikkünk megjelenéséig egyiktől sem kaptunk választ.
(Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd)