„Ex has” módszerrel osztják el a kultúrtao helyébe lépő pénzt?

A társasági adóból kultúrára felajánlható támogatás megszüntetése után a kormányzat 37,4 milliárd forintot különített el ennek pótlására. Erre egy hónapja lehet pályázni, az elosztási mechanizmust, valamint a döntés-előkészítő minisztériumi grémium tagjait azonban olyan titokban tartják, hogy még az érintett előadó-művészeti szervezetek, színházak vezetői sem tudnak semmit. A pénz elosztásáért felelős tárca mélyen hallgat.

Február 21-én jelent meg a kormányzati portálon egy egyszerű, egyoldalas közlemény Egyedi igénybejelentés előadó-művészeti többlettámogatásra címmel. A tájékoztatás meglehetősen szűkszavú. Az kiolvasható belőle, hogy már lehet pályázni a színházi szakmában csak kultútao néven emlegetett, egyik pillanatról a másikra elvont támogatás helyébe lépő költségvetési összegre, de a dokumentum a pályázat módszertanáról semmi konkrétumot nem tartalmaz. Ami biztos, hogy az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) honlapján az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszeren (EPER) keresztül lehet jelezni az igényeket, melyeket a beérkezéstől számított 30 napon belül, a zeneművészeti kategóriában a Nemzeti Komolyzenei Stratégia elfogadását követően az Emmi által kijelölt kulturális grémium bírál el.

Mint arról a magyar kultúra napjára készített összeállításunkban beszámoltunk, a kulturális szférában, elsősorban a független (azaz állami, önkormányzati támogatás nélkül működő) színházak esetében óriási pénzügyi bizonytalanságot okozott a kultúrtao elvonása. Ez a rendszer – hasonlóan a sportcélú taóhoz – úgy működött, hogy az adott intézmény, jelen esetben az előadó-művészeti tevékenységet folytató társulat megegyezett az őt támogató vállalkozással, hogy utóbbi a befizetendő társasági adója meghatározott részét a kedvezményezett színház javára irányítja át. Ezt a lehetőséget szüntették meg tavaly év végén, pénzügyi gondokat okozva a már elfogadott költségvetéssel rendelkező társulatoknak.

Teljes bizonytalanság a kulturális tao beszántása után

A független színházak és kőszínházak is nehéz helyzetbe kerültek az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye, közismert nevén a kulturális tao megszüntetésével. Az új pályázati-elosztási rendszernek a keretösszege már ismert, de a mechanizmusáról még semmit nem tudni. A színházak - többek közt - a fellépők gázsiján spórolnak, de az is várható, hogy intézkedés következtében megemelkednek a jegyárak, és jóval kevesebb új produkció fog színpadra kerülni.

Ugyanezen a napon, vagyis január 22-én este L. Simon László egykori kulturális államtitkár, aki azonban jelenleg „csak” az Országgyűlés Kulturális Bizottságának egyik alelnöki tisztét tölti be, az ATV Egyenes beszéd kontra című adásában azt mondta, a minisztériumban már elkészült az új elosztási rendszer, és ő ezt látta is. A műsorvezetők kérésére, miszerint ismertesse az alapelveket, a fideszes képviselő hárított, mondván nem az ő feladata bejelenteni.

Titkos társaság dönt a pénzekről?

Ehhez képest bejelentés egyáltalán nem történt, egyszer csak megjelent a kormányzati portálon a fent említett, szűkszavú dokumentum, melyből nem derülnek ki sem a pályázat tartalmi és formai kellékei, sem az egyes bírálati szempontok, azok súlyszámai, illetve azt sem tudni, a közleményben említett, a minisztérium által kijelölt grémiumba kiket is delegáltak. (Mivel szerkesztőségünk nem érintett szervezet, így nincs is hozzáférésünk a pályázatok benyújtására szolgáló, már említett EPER felületéhez – a szerk.)

A közpénzek felelős elköltése felett – polgári demokráciában megszokott módon, a nyilvánosság erejével – őrködő „őrkutyaként” megpróbáltuk kideríteni, a költségvetésben elkülönített 37,4 milliárd forintot milyen objektív szempontok alapján fogják megítélni az egyes előadó-művészeti szervezeteknek. Első körben a Nemzeti Jogszabálytár segítségével a frissen meghozott jogszabályok között kerestünk. Az Országgyűlés ezzel kapcsolatos törvényt nem fogadott el, és sem a kulturális területért felelős emberierőforrás-miniszter, sem a költségvetésért felelős pénzügyminiszter nem bocsátott ki ilyen tartalmú rendeletet. Más jogi szabályozók között kutatva sem lettünk okosabbak: sem az Emmi, sem a PM nem adott ki határozatot vagy utasítást, melyben a közvélemény számára is átláthatóvá tennék ennek az öt-hat stadionnyi közpénznek az elosztását.

Ezt követően a közleményben megadott telefonszámon érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális államtitkárságán a költségvetési források elosztásának szabályozásáról, ahol azt kérték, kérdéseinket e-mailben küldjük el a minisztérium sajtóosztályára. Kásler Miklós tárcája nem cáfolta rossz tapasztalatainkat: elektronikus leveleinkre többszöri kérés ellenére (legutóbb pénteken küldtünk elektronikus levelet) sem érkezett egy sornyi válasz sem.

Az általunk megkeresett színházi szervezetek, színházvezetők sokkal készségesebbek voltak, igyekeztek segíteni a közvélemény tájékoztatását. Bár – mint válaszaikból kiderül – ők is „vakon repülnek”. Előzetesen többen is csak annyit tudtak, hogy a minisztériumban az előadó-művészeti szervezetekre tíz kategóriát állítottak fel, ezekbe kell magukat besorolniuk. Ezen túlmenően azonban nekik sem volt semmilyen információjuk arról, hogy milyen pályázati szempontokat fognak figyelembe venni.

Csak pár példa:

„Túl sok információm nincs a dologról, de annyit tudok, hogy önmagunkat kellene besorolnunk 10 kategóriából az egyikbe” – mondta kérdésünkre Koltai Judit, a Holdvilág Kamaraszínház vezetője.

Venyige Sándor, a Veres 1 Színház igazgatója arról tájékoztatott, hogy „az EPER rendszerben és az ehhez tartozó útmutatóban röviden össze vannak foglalva a kitöltéssel kapcsolatos tudnivalók. De mindez kevés, rengeteg a kérdőjel.”

Siklósi Gábor, a Figurina Bábszínház vezetője azt nyilatkozta, őt csak a FESZ (Független Előadó-művészeti Szövetség – a szerk.) értesítette, onnan tudja, miként kell regisztrálni, illetve az általuk küldött pályázati felhívásból és az adatlapból szerzett némi ismeretet. „Tehát hivatalból nem kaptam semmiféle értesítést, noha az elmúlt 4-5 évben kaptunk tao támogatást.” Mint fogalmazott, a pályázat kötelező formai és tartalmi elemeit még csak-csak ismeri, érti, de

az elbírálás szempontjait, az egyes bírálati pontszámok súlyát egyáltalán nem ismeri, legfeljebb a megfogalmazásokból sejtheti a kívánt, az elvárt szempontrendszert. „Másfelől nagyon-nagyon sok kérdést kell megválaszolnunk (például az elmúlt év jegybevételét havi bontásban írják elő)”

– tájékoztatott. „Igencsak elkeserítő az a bizalmatlanság, ami az adatlap jelentős részét kitevő, a pályázótól elvárt jogi garanciák követeléséből árad” – tette hozzá Siklósi.

A bizonytalanságokat csökkenthette volna az a workshop, amit a FESZ tartott tagjainak március 8-án. Hogy a színházvezetők ekkor megtudtak-e új részleteket a pályázati rendszerrel kapcsolatban, arról ellentétes válaszokat kaptunk. Imely Zoltán, a Stúdió K Színház ügyvezetője szerint nem sikerült újabb részleteket megtudniuk. „Március végén értesíti az Államtitkárság az első pályázókat az eredményről, ennél több konkrétum nem hangzott el” – válaszolta kérdésünkre. Ugyanakkor Feuer Yvette, a Bohócok a Láthatáron Csoport (2018 ősze óta Láthatáron Csoport) alapítója azt mondta, „sok minden kiderült” ezen a workshopon, melyet „hasznosnak” nevezett.

A Rózsavölgyi Szalon ügyvezető igazgatója, Szentpéteri András lapunk kérdéseire adott válaszában ismertette: a novemberi bizonytalanság miatt

arra kényszerültek, hogy 2019. január 1-jétől körülbelül 20 százalékkal megemeljék a  a jegyek árát, illetve le kellett mondaniuk a februárra tervezett bemutatójukat.

Nem építhettünk a bizonytalanságra, ígéretekre, jóslatokra – éppen a színházi közösségünk, a nézőink és a művészeink iránti morális és szakmai felelősség miatt sem. Fájdalmas döntések voltak, de a közönségünk megértette ezt. Köszönettel tartozunk nekik

– húzta alá.

Most bizakodnak – mondta Szentpéteri –, mert leadták igényüket a megszüntetett tao helyébe lépő támogatásra, hiszen e forrás nélkül nem igazán tudnak működni. Várják a harmincnapos elbírálási időszak végét, ahogy a többi előadó-művészeti szervezet is. „És nyilván a támogatás is befolyásolja majd a jövő évadunkat, műsortervünket” – tette hozzá.

A legfőbb szakmai szervezetet is kihagyták

Az Alfahír megkereste a színházi szakma ernyőszervezeteként is működő Magyar Színházi Társaságot is. A szakmai testület nevében Keszég László elnök arról tájékoztatott, hogy ők sem rendelkeznek semmilyen információval a pályázati rendszerrel kapcsolatban. A kérelmek elbírásáról Keszég lapunknak azt mondta, eddig mindig azt az információt kapták, hogy az elbírálás joga a kulturális államtitkárságé, amit nem kívánnak kiadni kezükből.

Hozzánk ez idáig semmilyen megkeresés nem érkezett, hogy bárkit is delegáljunk egy esetleges szakmai kuratóriumba

– válaszolta a testület elnöke arra a kérdésünkre, hogy ismerik-e a minisztériumi közleményben is említett, a pályázatokat elbíráló grémiumban helyet foglaló személyeket.

Semmibe véve

Nyílt levélben tiltakozott a Magyar Színházi Társaság az ellen, hogy az általuk felterjesztett személyek közül senki, de a kuratórium által javasolt 32 személy közül is csak hét kapta meg Kásler Miklós minisztertől a művészeti középdíjnak minősülő Jászai Mari-díjat. A bábművészeknek osztható Blattner Géza-díj esetében még rosszabb a helyzet, mert ott a négy felterjesztett művész közül egyikük sem kapta meg a díjat – írják.

A Magyar Színházi Társaság Elnöksége kellő szakmai garanciák híján megfontolja, hogy a jövőben részt vegyen-e egy ilyen általa szakmailag nem befolyásolható folyamatban, amíg a Jászai Mari-díj és az összes művészeti középdíj eredeti céljának megfelelően vissza nem kapja régi rangját – szögezi le a szakmai szervezet.

Három mondat 37,4 milliárdról

A művészeti intézmények vezetői által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból sem derül ki, hogyan is történik a pályázat elbírálása. Az egyik ilyen tájékoztató teljes mértékben technikai jellegű, csupán az EPER rendszer használatát (regisztráció, adatbevitel stb.) mutatja be. A másik, mely a Kitöltési segédlet címet viseli, már valamivel „bőbeszédűbb” lett. Itt már fel is sorolják azt a tíz támogatási kategóriát, melybe a pályázóknak be kell sorolniuk magukat. Nevezetesen:

  1. Nemzetstratégiai előadó-művészeti intézmények kategória
  2. Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott színházak kategória
  3. Nemzeti és kiemelt minősítésű színházak kategória
  4. Szabadtéri színházak kategória
  5. Fesztiválszervező előadó-művészeti szervezetek kategória
  6. Kísérletező független színházak kategória
  7. Populáris-szórakoztató színházak kategória
  8. Befogadó színházak kategória
  9. Nemzetiségi színházak kategória
  10. Táncművészeti szervezetek kategória
  11. Zeneművészeti szervezetek kategória

Az útmutató kiemeli, egy szervezet kizárólag egy kategóriában, és legfeljebb egy igénybejelentést nyújthat be. A támogatás igényléséhez saját forrás igazolása nem szükséges.

Nem nyújthat be egyedi támogatási igényt:

  • természetes személy;
  • az a szervezet, amely a Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási és Kulturális Osztálya által vezetett hatósági nyilvántartásban a egyedi támogatási igény benyújtása napján nem szerepel előadó-művészeti szervezetként;
  • külföldi fenntartású vagy tulajdonú előadó-művészeti szervezet;
  • az igény bejelentésének feltételeiként rögzített kritériumoknak nem felel meg (például nem regisztrált az EPER-ben, köztartozása van, vagy korábban nem részesült gazdasági társaság által felajánlott taóból.

A legizgalmasabb kérdésre a választ persze az elbírálás módszertanából vártuk, ám csalódnunk kellett. A 37,4 milliárd forint elosztásának menetét 3, azaz három mondatban intézik el:

Az egyedi igénybejelentő adatlapok szakmai elbírálásáért a kultúráért felelős államtitkár felel, amely alapján egyedi elbírálással, mérlegelési jogkörben eljárva javaslatot tesz az emberi erőforrások miniszterének az előadó-művészeti többlettámogatás forrásfelosztására.

Az elbírálás során előnyt jelent a nemzeti kultúrpolitikai célok megvalósítása.

A kultúráért felelős államtitkár javaslata alapján a döntést az emberi erőforrások minisztere hozza meg.

Az útmutatóból nem derül ki, de vélelmezhető, hogy a fogalommagyarázatban szereplő 37 féle mutatószám (melyeket azután az irat több oldalon keresztül részletesen ismertet is) valamiféle bírálati szempontot jelenthet az elbírálás során. Ám hogy azok milyen súllyal esnek latba, nem tudni. A mutatószámok a következők:

  • Saját bemutatók száma
  • Fizető nézők számára biztosított előadások száma
  • Nem-fizető nézők számára elérhető előadások száma
  • Saját játszóhelyen kívül bemutatott előadások száma
  • Megtartott előadások száma
  • Nemzeti ünnepeken és társadalmi eseményeken történő részvételek száma
  • A magyar és világirodalom klasszikus műveiből készült produkciók száma
  • Kortárs magyar szerzők műveinek bemutatása
  • Oktatási és nevelési feladatokhoz kapcsolódó gyermek és ifjúsági előadások, foglalkozások száma
  • Oktatási és nevelési feladatokhoz kapcsolódó gyermek és ifjúsági előadások, foglalkozások nézőszáma
  • Akadálymentesített és fogyatékossággal élők számára működtetett programok száma
  • Szociálisan hátrányos helyzetűek számára működtetett programok száma
  • A Kárpát-medence magyarlakta területein megvalósult előadások, programok száma
  • Művészeti felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló foglalkoztatottak/gyakornokok száma
  • Hazai és külföldi fesztiválokon bemutatott produkciók száma
  • Szakmai képzéseken/továbbképzéseken részt vevő munkatársak száma
  • Saját szervezésű fesztiválok száma
  • Saját szervezésű fesztivál játszónapjainak száma
  • Saját szervezésű fesztivál színházi programokat tartalmazó napjainak száma
  • Saját szervezésű fesztivál táncművészeti (kiegészítő) programjainak száma
  • Saját szervezésű fesztivál zeneművészeti (kiegészítő) programjainak száma
  • Nemzeti identitást erősítő produkciók száma
  • Aktuális társadalmi és közéleti kérdéseket elemző/feldolgozó produkciók száma
  • Innovatív, a színházművészet eszköztárát újragondoló produkciók száma
  • Társművészetek bevonásával létrehozott produkciók száma
  • Alternatív, nem-színházi közegben bemutatott előadások száma
  • Független előadó-művészeti szervezetek befogadott produkcióinak száma
  • Köztereken bemutatott produkciók/koncertek száma
  • Szakrális terekben, templomokban bemutatott produkciók/koncertek száma
  • Hazai koncerttermekben bemutatott produkciók/koncertek száma
  • Külföldi koncerttermekben bemutatott produkciók/koncertek száma
  • Hazai fesztiválokon bemutatott produkciók/koncertek száma
  • Külföldi fesztiválokon bemutatott produkciók/koncertek száma
  • Az országimázs szempontjából kiemelkedő presztízsű külföldi koncertek száma
  • Nemzeti ünnepeken és társadalmi eseményeken történő részvételek száma
  • A Kárpát-medence magyarlakta területein megvalósult produkciók, programok száma
  • Művészeti koncepció és küldetés-nyilatkozat

Vagyis ez alapján úgy tűnik, egy olyan testület, melynek tagjait még az előadó-művészeti szakma előtt is titokban tartják, készít egy dokumentumot az előbb felsorolt mutatószámok előre nem ismert súlyozásával az adott színház kérelméről, melyről Fekete Péter államtitkár eldönti, támogatásra javasolja-e. Ez a javaslat utána Kásler Miklós miniszter asztalára kerül, aki kimondja a végső szót.

A gond az, hogy a közvélemény számára, aki szeretné átlátni a közpénzek elköltését, ebben az egész mechanizmusban konkrétumként mindössze két politikus személye látható, így joggal vetődik fel a kérdés: nem politikai alapon, ne adj’ Isten politikai szimpátiától függ-e a pénzügyi döntés?

És bár – mint már említettük – a szaktárca egy sornyi válaszra sem méltatta lapunkat, mi azért naivan azt reméljük, a kultúra egységesítő szelleme legyőzi a politika megosztó erejét.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton
1
sss
2019. április 25. | 17:07
A Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője interjút adott az Alfahírnek.
1
sss
2019. április 25. | 17:00
Két pártnak nem volt meg a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlása.
1
sss
2019. április 25. | 15:25
Ebben a házasságban az egyik fél hajt és dolgozik, a másik meg közben iszik, és lop.
1
sss
2019. április 25. | 12:15
1
sss
2019. április 25. | 07:00
A Yale Egyetem kutatói levezették, amit a legtöbben már eddig is tudtunk.
sss
2019. április 25. | 17:00
Két pártnak nem volt meg a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlása.
sss
2019. április 25. | 15:25
Ebben a házasságban az egyik fél hajt és dolgozik, a másik meg közben iszik, és lop.
sss
2019. április 25. | 12:15
A magyar külügyminisztérium eddig nem reagált.
sss
2019. április 25. | 07:00
A Yale Egyetem kutatói levezették, amit a legtöbben már eddig is tudtunk.
sss
2019. április 24. | 14:25
A párt az elképesztő nyugdíjas-szegénységre hívta föl a figyelmet.