Valamelyest romlott az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése az elmúlt évben Magyarországon a lakosság és a vállalati szféra körében is - derült ki az Európai Bizottság pénteken közzétett jelentéséből.
Az úgynevezett eredménytábla összehasonlító áttekintést ad az uniós tagországok igazságügyi rendszereinek hatékonyságáról, minőségéről és függetlenségéről. A jelentés számos táblázatot tartalmaz, különböző szempontok szerint veti össze az egyes államok bíróságainak hatékonyságát, az igazságszolgáltatási rendszer társadalmi beágyazottságát, megítélését.
Utóbbi szempontcsoportba tartozik a bírói függetlenség országon belüli megítélése, de itt lényeges különbség van a lakosság és a cégvezetők véleménye között - teszi hozzá a Magyar Távirati Iroda, ami leszögezi, hogy mivel a a függetlenség mértéke pontosan nem számszerűsíthető, ezért ezt a rangsort közvélemény-kutatások alapján állapították meg.
Eszerint az államok kétharmadában 2016-hoz képest javult a bírói függetlenség társadalmi megítélése, 2017-hez képest azonban nagyjából ugyanekkora arányban romlott. Összességében elmondható, hogy Észak- és Nyugat-Európában lényegesen jobbra értékelték a helyzetet, mint az ezredforduló után csatlakozott országokban.
Magyarországon a huszonnyolc EU-tag között az állampolgárok hátulról a tizedik helyre, míg
Ez egy, illetve négy hellyel rosszabb az egy évvel korábbi jelentésben szereplő helyezésnél. Ezúttal a lakosságnak mintegy 43 százaléka nevezte jónak vagy nagyon jónak a helyzetet, a vállalatok esetében ez 18 százalék.
Az elsőfokú ítélet meghozatalához szükséges idő tekintetében Magyarország a közigazgatási ügyekben a negyedik, a polgári és kereskedelmi ügyekben a tizenkettedik helyre került. A pénzmosással kapcsolatos eljárások, ugyan a korábbiakhoz képest javult a helyzet, még így is a vizsgált országok közül átlagosan Magyarországon húzódtak harmadik legtovább.
Magyarország egy főre vetítve körülbelül 53 eurót költött az igazságügyre, s ezzel hátulról hatodik a sorban, a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva azonban épp fordítva van, Magyarország fordítja a hatodik legtöbb pénzt a bíróságokra; ez a GDP mintegy 0,4 százalékát jelenti.