Csernobil 33: nukleáris teszt előtt a magyar parlament

Paksi vezérlőterem
Paksi vezérlőterem
Alfahír

Már 33 esztendeje, hogy 1986. április 26-án felrobbant a csernobili atomerőmű, ráébresztve a világot, hogy az atomenergia nem biztonságos. Az évforduló kapcsán az LMP egy parlamenti határozatot nyújtott be, amelynek a legfontosabb célja, hogy a kormány felmondja az oroszokkal kötött államközi szerződést, azaz állítsa le a Paks 2 projektet.

Az ökopárt társelnökei ezzel kapcsolatban sajtótájékoztatót is tartottak. Keresztes László Lóránt ezen például hangsúlyozta, a beruházás leállításának szükségességéről nem csak a kormányoldalt kívánják meggyőzni, hiszen tíz évvel ezelőtt az akkor kormányzó szocialisták indították el a bővítést Molnár Csaba energiaügyi miniszter, későbbi DK-s európai parlamenti (EP) képviselő kezdeményezésére. Az akkori Országgyűlés 98 százaléka támogatta az előterjesztést, köztük Ujhelyi István szocialista képviselő, aki jelenleg szintén az EP tagja.

Emlékezetes, bár Orbán Viktor fideszes miniszterelnök írta alá Moszkvában az atompaktumot Vlagyimir Putyin árnyékában, a sztori jóval korábban kezdődött el. A bővítésről szóló tanulmányok 2007-re datálhatók, igaz, azokat az akkori Gyurcsány-kormány igyekezett eltitkolni. A Gyurcsány párt alapítója csak 2009. február 16-án tájékoztatta a nyilvánosságot a projektről, amikor miniszterelnöki beszédében a parlamentben úgy fogalmazott:

"Szeretném tájékoztatni a parlamentet, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy arra kérje az Országgyűlést, hogy még az idei év első félévében hozzon döntést arról, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitását egy átfogó fejlesztéssel megkétszerezzük".

Igaz, a közbeszédben már megjelent a paksi bővítés. Az igazmondásáról elhíresült Gyurcsány 2006 februárjában például arról beszélt, hogy bár időnként felmerül az ötlet, egyelőre egyáltalán nincs napirenden az új blokkok építése. Ha pedig idővel komolyan felmerül a kérdés, akkor

"az a helyes, hogy Magyarországon erről a kérdésről népszavazás döntsön majd".

Persze nem lett népszavazás.

Viszont 2009. március 30-án a parlament 330 igen, 6 nem és 10 tartózkodás mellett megadta a felhatalmazást a paksi projekt megkezdésére.

A biankócsekk-szerű javaslatot többek között olyan most is meghatározó szocialista politikusok támogatták, mint Arató Gergely (most DK), Botka László, Bárándy Gergely, Burány Sándor (most Párbeszéd), Hiller István, Horváth Csaba, Korózs Lajos, Lendvai Ildikó, Mesterházy Attila, Molnár Csaba (most DK), Puch László, Szanyi Tibor, Tóbiás József, Ujhelyi István, valamint Vadai Ágnes és Varju László (most mindkettő DK). A Fidesz egyébként ugyanúgy megszavazta a törvényt, mint az SZDSZ, pedig nem lett volna kötelező: Ángyán József, Cser-Palkovics András és Deutsch Tamás(!) például nemet mondott a bővítésre.

Visszatérve 2019-re. Demeter Márta, az LMP másik társelnöke a mai sajtótájékoztatón Paks 2 nemzetbiztonsági kockázatát hangsúlyozta, amelyet Putyin befolyásának növelésével magyarázott. A politikus egyébként már több alkalommal is rákérdezett arra, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter miről tárgyalt idén február 21-én Moszkvában. Ugyanis továbbra is titkolja az Orbán-kormány, hogy történt-e új pénzügyi megállapodás az oroszokkal. Tállai András államtitkár az eddigi érdeklődésekre pusztán csak annyival válaszolt, hogy időben tájékoztatják majd a nyilvánosságot arról, mit mondtak az oroszok a 3000 milliárdos szerződésről.

Az LMP mostani parlamenti határozata egyébként arra szólítaná fel a kormányt, hogy

  • haladéktalanul vizsgálja felül Magyarország energiapolitikáját a nukleáris energiahasznosítás fokozatos, de mielőbbi kivezetése érdekében;
  • terjesszen be az Országgyűlés elő egy olyan javaslatot, amelyik az energiatakarékosság- és hatékonyság javításával és a megújuló energiaforrások fenntartható hasznosításával elősegíti hazánkban a külső forrásoktól való energiafüggőség és kiszolgáltatottság csökkentését és a lakosság jelentős részét érintő energiaszegénység felszámolását;
  • a magyar társadalom tájékoztatása és tisztánlátása érdekében hozzon nyilvánosságra minden, a paksi bővítésről szóló dokumentumot, beleértve a gazdasági, pénzügyi megállapodásokat is; 
  • bontsa fel az orosz féllel kötött, az új paksi blokkok létesítéséről szóló szerződést;
  • gondoskodjon a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjainak működésével, esetleges üzemzavaraival kapcsolatos haladéktalan tájékoztatásról;
  • kezdeményező külkapcsolati tevékenysége révén szorgalmazza a határainkon kívüli, de országunkra nukleáris kockázatot jelentő atomerőművek bezárását, a főként hadászati célú, atommeghajtásos tengeralattjárók és más eszközök használatának korlátozását.