Balczó: A nemrég elfogadott uniós jogszabályok a munkavállalói jogokat erősíthetik

Európai Parlament, Strasbourg

Az EU egy rendelettel létrehozta az Európai Munkaügyi Hatóságot, egy irányelvben pedig lefektette az átlátható és kiszámítható munkafeltételek szabályait. Balczó Zoltán közölte, a Jobbik az Európai Parlamentben ennek a szociális pillérnek a továbbépítésében kíván aktívan közreműködni.

Gazdasági, társadalmi fordulat előtt az Európai Unió? – ezzel a címmel tartott sajtótájékoztatót Balczó Zoltán európai parlamenti (EP) képviselő, aki a Jobbik EP-listájának második helyét foglalja el. Az ellenzéki politikus a címadást azzal indokolta, hogy az EP a ciklus utolsó ülésén két olyan jogszabályt fogadott el, mely alapjaiban változtathatja meg a közösség szociális berendezkedését.

Balczó ismertette, a plénum által elfogadott rendelet létrehozza az Európai Munkaügyi Hatóságot. Az indoklásból a jobbikos képviselő idézett is: „abszurd, hogy a banki normák ellenőrzésére van Bankfelügyelet, de az egységes piac tisztességének az ellenőrzésére mindeddig nem létezett munkaügyi hatóság”.

A másik elfogadott európai jogszabály egy irányelv – tehát a tagállami jogba később átültetendő jogi norma –, mely az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szól. Ennek indoklásából Balczó azt idézte, mely szerint „miközben az egységes piac minden szempontból létrejött és körbe van bástyázva jogokkal, addig a piac tisztességes működése nincs biztosítva, nem engedhetjük meg, hogy a verseny aláássa a munkavállalók számara fontos jogokat”. A politikus külön kiemelte, hogy a változó munkaidő-beosztású személyekkel kapcsolatban az indoklás így szól: „Európa egyértelműen szeretné megakadályozni a munkavállalók kizsákmányolását vagy a védelem hiányát az új, rugalmasabb foglalkoztatási formák esetében is, mivel az ellentétes lenne az európai szociális modellel”. Ez Balczó szerint azt jelenti, hogy

Orbán Viktor kormányának ennek tükrében kell áttekintenie a nagy tiltakozást kiváltott rabszolgatörvényt is.

Mindkét uniós jogszabály indoklásában szerepel, hogy a 2017 novemberében Göteborgban elfogadott, szociális jogok európai pillérének megvalósításáról van szó. Balczó pozitívumként értékelte, hogy ennek egyes elemeit az EU jogszabály formájában elkezdte megvalósítani. Ebben a dokumentumban a munkabérekkel kapcsolatban is szerepelnek kitételek. Balczó idézte:

a munkavállalóknak joga van a tisztességes megélhetést nyújtó, méltányos bérezésben részesülni,

és ezt a szociális pillérről szóló irat a minimálbérre is érti, azaz lehetővé kell tenni a minimálbérből a család megélhetését.

A jobbikos EP-képviselő hangsúlyozta, eddig az volt a gyakorlat, hogy a döntésekre a befolyást a nagy multinacionális vállalatok gyakorolják. Balczó úgy véli, ez most sem fog megszűnni, de a két új rendelkezés nyomán új irányként a munkavállalók érdekei is megjelennek. Példaként hozta fel a Monsanto esetét, akik olyan mértékben kívánták befolyásolni a döntéshozatalt, hogy az EP kitiltotta az épületeiből a cég lobbistáit.

Balczó emlékeztetett arra, hogy a LuxLeaks botrány olyan súlyos erkölcsi problémát okozott, hogy az EP-ben 2014 novemberében bizalmi szavazást kellett elrendelni az új bizottsági elnök ellen, ahol az

európai néppárti (köztük a Fidesz képviselői) és szocialista képviselők nagykoalíciós együttszavazása mentette meg Jean-Claude Junckert az akkori bukástól.

Mint ismert, Juncker luxemburgi pénzügyminisztersége és miniszterelnöksége idején a nagyhercegség adóparadicsom volt, így több mint háromszáz multinacionális nagyvállalat esetében elvonták az adóbevételeket azoktól az országoktól, ahol ezek a cégek ténylegesen működtek.

A Jobbik célja, hogy a most elindult szociális pillér továbbvitelében közreműködjön

– közölte Balczó. Mindenekelőtt a bérek kiegyenlítését tartják fontosnak – utalt a párt béruniós kezdeményezésére. Fontosnak nevezte, a kis- és közepes vállalatok (kkv) támogatását, ugyanis az EU-ban a munkahelyek kétharmadát ez a szektor adja – tette hozzá. Balczó aláhúzta, hiába az új gazdaságpolitika, a kkv-k támogatása, a kohéziós pénzek bérnövekedést ösztönző felhasználása, ha ezek a források „szétfolynak a korrupció csatornáin, akkor megint nem lesz eredmény”. Ezért ismét szorgalmazta, hogy

Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészség intézményéhez, ugyanis annak a veszélye áll fenn, hogy a normák nem teljesítése miatt hazánk elesik a kohéziós pénzektől.

Zárásként pozitív példaként említette a bolgár mezőgazdasági miniszter esetét: az Európai Ügyészséghez csatlakozott ország agrártárcájának vezetője azért mondott le posztjáról, mert felmerült a gyanúja, hogy a pénzek elosztása nem a szabályoknak megfelelően történt. „Úgy látom, mi nem követjük a bolgár példát, és ennek a következő hétéves költségvetésre vonatkozóan komoly következményei lehetnek” – zárta sajtótájékoztatóját a Jobbik EP-képviselője.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Nagy Béla Ádám
1
1
sss
2019. június 17. | 17:45
Stummer János szerint ellenőrízhető adatbázisba kell rendezni az állatkínzók adatait.
1
1
sss
2019. június 17. | 17:45
Stummer János szerint ellenőrízhető adatbázisba kell rendezni az állatkínzók adatait.
1
sss
2019. június 17. | 10:08
Két éve a kormánypárti sajtó még mindenféle nácinak elhordta az észt politikust, csak mert beállt a Jobbik béruniós kezdeményezése mellé.
sss
2019. június 17. | 17:45
Stummer János szerint ellenőrízhető adatbázisba kell rendezni az állatkínzók adatait.
sss
2019. június 17. | 10:08
Két éve a kormánypárti sajtó még mindenféle nácinak elhordta az észt politikust, csak mert beállt a Jobbik béruniós kezdeményezése mellé.