A kutatók szerint teljes politikai irányítást jelent az MTA kutatóintézeteinek államosítása

A Palkovics-terv ellehetetleníti a tudományos működést.

Kedden az Index információi alapján az Alfahíren is beszámoltunk arról, hogy a kormány lényegében a Palkovics-terv keretében államosítaná a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatait. Szerdán ezzel kapcsolatban állásfoglalást jelentetett meg az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa.

„A javasolt törvénymódosítások nem felelnek meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között lezajlott tárgyalásokon elfogadott megállapodásoknak és a sokszor hivatkozott német főhivatású kutatóhálózati modelleknek”

- írják az MTA honlapján megjelent közleményben.

A kutatók szerint a tervezett törvénymódosítások nyilvánvalóan sértik az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonhoz való jogot, mert kártalanítás és szerződés nélkül határozatlan időre vagyonának ingyenes használatba adására kötelezi az MTA-t mint magánjogi jogalanyt.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy

a javasolt törvénymódosítások nem biztosítják a kutatóhálózat jövőbeli alapfinanszírozását, alapfinanszírozás nélkül pedig a kutatóintézetek tudományos működése ellehetetlenül.

Továbbá felsorolják, hogy az előzetes konszenzusos megállapodástervezet mely pontjait vette semmibe a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM):

  • A módosítások szerint az intézményhálózatot felügyelő és irányító testület elnökén túl annak tagjait is a mindenkori miniszterelnök nevezi ki. Ez a megoldás nem biztosítja a valódi paritást, amely a tudomány művelésének egyik elengedhetetlen szakmai biztosítéka. Az irányító testületben nem biztosított a kutatóhálózat képviselőinek részvétele.
  • A javasolt módosítások – a korábbi megállapodásokkal ellentétben – nem tartalmaznak garanciát a kutatóhálózat meghatározott idejű egyben tartására, és bármilyen átszervezés lehetőségét az irányító testület egyszerű – nem minősített – többségének kezébe adják.
  • Aggályosnak tartjuk, hogy az előterjesztés nem rendelkezik arról, hogy a kutatóhálózat tagintézményeinek vezetői a jelenleg hatályos nyílt pályáztatási eljárással és az Irányító Testület minősített többségi döntésével kerüljenek pozíciójukba.
  • A kutatóhálózat tudományos működésének autonómiáját kérdésessé teszi, ha a kutatóhálózat titkárságának gazdasági vezetőjét a felelős miniszter nevezi ki.
  • A módosítások lényegében teljes kormányzati – politikai – irányítást biztosítanak a kutatóhálózat felett, szöges ellentétben a mintának tekintett német gyakorlattal. Ez a törekvés, valamint a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács felépítése és abban az illetékes miniszter megnövekedett szerepe potenciálisan veszélyezteti a kutatás és a tudomány Alaptörvényben is garantált szabadságát.

Az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa felhívja a kormány figyelmét, hogy a korábban mindkét fél által elfogadott konszenzusos tervezetet dolgozzák ki a Palkovics-terv helyett, „mert az jelenlegi formájában nem teremt fenntartható és működőképes intézményi keretet a minőségi tudományos kutatások számára.”