Ujkéry: Handó kinevezési gyakorlata nagyban megegyezik a hivatali visszaélés büntető törvénykönyvi tényállásával

A Handó-botrányban keményen megszólaló Ujkéry Csabával beszélgettünk, aki a Gyurcsány-kormány alatt is aktívan kiállt a bírák jogai és érdekei mellett. A Kaposvári Törvényszék korábbi elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács volt tagja a Handó-ügy hátteréről, a Nemzetközi Bírói Egyesület vizsgálatáról és az ellene folytatott lejárató hadjáratról is beszélt portálunknak.

A Handó-botrányban keményen megszólaló Ujkéry Csabával beszélgettünk, aki a Gyurcsány-kormány alatt is aktívan kiállt a bírák jogai és érdekei mellett. A Kaposvári Törvényszék korábbi elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács volt tagja a Handó-ügy hátteréről, a Nemzetközi Bírói Egyesület vizsgálatáról és az ellene folytatott lejárató hadjáratról is beszélt portálunknak.

Bár az Országos Bírói Tanács (OBT) azt kérte, hívják vissza Szájer József feleségét, Handó Tündét az Országos Bírósági Hivatal (OBH) éléről, a Parlament Igazságügyi Bizottsága mégis azt terjesztette az Országgyűlés plénuma elé, hogy maradhasson a helyén. Ezt a kétharmados többség meg is szavazta. Mi a véleménye erről a lépésről?

A lépés nem lepett meg, ugyanis Handó Tündének a feltűnésétől kezdve teljesen egyértelmű a motivációja és a küldetése. A 2011-es törvénymódosításoknak köszönhetően az OBH elnöke olyan, szinte kontroll nélküli jogosítványokkal rendelkezik, ami korábban nem volt. Ez feltételezne egy olyan funkcionáriust, aki szívvel-lélekkel, tisztességesen, egyenesen és elfogulatlanul végzi a dolgát.

Handó Tünde nem ilyen?

Nem vagyunk egyformák, és ő feltehetőleg nem ezek közé tartozik, hogy finoman fogalmazzak. Ő egy munkaügyi bíró volt, nem volt semmilyen olyan tevékenysége, ami miatt a közfigyelem rá irányult volna. Már az is önmagában meglepő volt, hogy őt nevezték ki erre a felelős posztra. Az ellenzék tüntető kivonulása mellett szavazta meg őt a fideszes kétharmad. Az első pillanattól látszott, hogy az ő feladata a bírósági rendszerben egy új vezető réteg kialakítása volt. Ennek következménye volt a bírák kényszernyugdíjazása is, utána pedig kényére-kedvére nevezett ki olyanokat, akik neki megfeleltek. Így akarták befolyásolni az igazságszolgáltatást, csakhogy ez nem jött össze.

Az ítélkező bírót abszolút nem érdekli, hogy mit akar Handó Tünde!

Tehát az a terv, hogy olyan személyeket nevez ki, akiktől majd a kinevezendő bírák előmenetele, jövedelme, munkakörülményei fognak függeni, és akkor azzal megfelelő hatást fognak gyakorolni, az nem jött be.

Akkor mi értelme van ezt fenntartani?

Handó Tünde teszi a dolgát háborúság közepette. Haragban van, háborúzik az OBT-vel, a Magyar Bírói Egyesülettel.

Említette, az OBH elnöke szinte kontroll nélküli jogosítványokkal rendelkezik. Ez mire terjed ki?

Nem az ítélkezésre, hanem az igazgatásra! Handó Tünde azt nem tudja befolyásolni, hogy adott járásbíróságon melyik ügyben milyen ítéletet hozzanak. Nem is feltételezem róla, hogy direkt közbe akarna avatkozni. Engem még a kádári időkben bírósági tanácselnökként sem próbált meg befolyásolni politikus. Azt már régen elintézték a rendőrségen, az ügyészségen. Ez át is öröklődött, mi még hordozzuk a mi principális generációnknak a tisztességét, ami a szakmai tudás, szakmai etika. Amikor ebbe megpróbál valaki beleavatkozni önfejűen, a hagyományok figyelembe vétele nélkül, anélkül, hogy kikérné a mellé- vagy fölérendelt szervek véleményét – mert az OBT az elöljárója az OBH elnökének –, akkor megpróbálja ellehetetleníteni ezt a testületet.

Azért fordultam megint a külföldi bírói ernyőszervezethez, mert úgy láttam, az itthoni bírósági szervezeten belül nincs olyan szerv, akihez eredményesen apellálni lehetne. Handó Tünde kinevezési gyakorlata ugyanis nagyban megegyezik a hivatali visszaélés büntető törvénykönyvi tényállásával.

Ez miben nyilvánul meg?

Több ilyen esetről is tudunk. Handó Tünde egyik gyakorlata az volt, hogy a kinevezési jogkörébe tartozó bírói vezetői pályázatokat eredménytelenné nyilvánította, amit a véleményező szervnek írásban nem indokolt meg. Egy másik gyakorlata szerint törvényszéki bírót az ítélőtáblára nem az ügyelosztás biztosítására vagy szakmai fejlődés érdekében, hanem vezetői feladatok ellátására rendelt ki. Megint máskor az eredménytelen pályázatot követően nem a lehető leghamarabb, hanem jóval később nevezett ki bírósági vezetőt. Ugyancsak Handó gyakorlata volt, hogy a személyzeti ügyekben hozott döntéseket nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően indokolta meg. Tájékoztatási kötelezettségét sem megfelelően teljesítette. Az egyik legfelháborítóbb eset pedig az volt, hogy a legmagasabb pontszámot kapott pályázó bírói álláshelyére kiírt pályázatot érvénytelenné nyilvánította, majd a másik, ugyanilyen posztra kiírt pályázatot szintén, mert ugyanaz a pályázó bíró végzett a pontrendszer élén. Ennek kapcsán a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megállapította:

Az, hogy az eredménytelenné nyilvánítás után egy hónapon belül egy új pályázatot írtak ki, egyértelműen alátámasztja a joggal való visszaélést.

Handó Tünde gyakorlatilag felügyelet nélkül bármit megtehet a magyar bíróságokkal

Kedden 13 órakor vette kezdetét az országgyűlés plenáris ülése, ahol újabb ponthoz érkezhet Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és az Országos Bírói Tanács (OBT) között elmérgesedő konfliktus.

Az OBT mint az OBH elnökének felügyeleti szerve ezekre hivatkozva hozta meg a Handót elmarasztaló jelentést?

Négy OBT-tag, illetve egy póttag lemondott a testületi tagságáról, mert

Handó közölte velük: vagy a bíróságon betöltött elnöki, illetve egyéb pozíciójukat tartják meg, vagy az OBT-tagságot.

Ők természetesen a munkahelyüket tartották meg. Handó ezzel akarta elérni, hogy határozatképtelen legyen a tanács, így meg akarta akadályozni, hogy az OBT megtárgyalja és közzétegye az őt elmarasztaló jelentést. Darák Péter, a Kúria elnöke az OBT egyhangú támogatásával viszont megakadályozta ezt a fajta obstrukciót, és póttagok behívásával határozatképessé tette az OBT-t.

A Büntető törvénykönyv 305. §-a szerint az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen hivatali kötelességét megszegi, hivatali hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Handó lépése és gyakorlata ennek a gyanúját veti fel.

Csak akkor oldhatók fel az ellentétek, ha Handó Tünde elkezd együttműködni az OBT-vel | Alfahír

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, több mint egy éve húzódik a vita az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde és az őt ellenőrző szervezet az Országos Bírói Tanács (OBT) között, ami a keddi parlamenti ülésen csúcsosodott ki, amikor a képviselőknek kellett szavazniuk arról, hogy az OBT előterjesztésének eleget téve felfüggesztik-e Handót, vagy továbbra is megtartják az OBH vezetői tisztségében.

Mint említette, a Nemzetközi Bírói Egyesülethez fordult, ennek európai szekciója Magyarországon járt, és egy jelentést is készített.

Handó Tünde egy nyilatkozatában lehazaárulózta azokat a bírákat, akik egy nemzetközi szervezet tagjaként egy konferencián a magyar helyzetet felvetették. Ekkor mondtam, hogy eddig és ne tovább! Ekkor fordultam ehhez a szervezethez, ugyanis korábban aktív tagja voltam.

Handó feladata a bírói kar megtörése lenne, ennek érdekében nemcsak engem, hanem más törvényszéki és táblaelnököket is megpróbált lejáratni.

Engem például be is perelt, azt állította, hogy a vitorlásom bérleti díját a bírósággal fizettettem. Ezzel tele volt a média is, öt évig ügyészségi segédlettel meghurcoltak, míg végül minden bírói fórum, még a Kúria is bűncselekmény hiányában mentett fel.

Amikor engem jogerősen felmentettek, azt azonnal jelentették Orbán Viktor miniszterelnöknek. Pedig nem egy súlyos ügy volt, mégis jelenteni kellett. Vajon miért? Valószínűleg azért, mert Orbán Viktor adta meg a kilövési engedélyt.

Pedig az én konzervativizmusom közismert. Ismerem őt is személyesen, amikor ellenzékben voltak, nem egyszer találkoztunk és beszélgettünk bírósági, igazságszolgáltatási ügyekről. Aztán amikor hatalomra kerültek, jött Handó Tünde, én meg kikerültem a pixisből. Valószínűleg nem fértem bele a koncepciójukba, és ki akartak nyírni. Csakhogy én nem hagytam magam! Ennek elment a híre külföldre, a Nemzetközi Bírói Egyesület pedig tartja velem a kapcsolatot.

Ennek a testületnek a vizsgálata hogy áll?

Az IAJ bizottságát Stefan Gass, a svájci Basel Területi Büntető Bíróságbíró elnökhelyettese vezette, míg tagjai Gerhard Reissner, a Bécsi Kerületi Bíróság elnöke, valamint Günter Woratsch a Bécsi Területi Büntetőbíróság nyugalmazott elnöke voltak. Handó egy „zárka nagyságú” irodát biztosított az OBT számára irodaként olyan berendezéssel, aminél egy kezdő adminisztrátor is jobbat érdemelne. Itt lehetett lebonyolítani a delegáció találkozóját. Először velem beszéltek mint kezdeményezővel, majd az igazságügyi miniszterrel szerettek volna tárgyalni, aki nem ért rá, ezért egy államtitkára képviselte őt. Ezután Darák Péterrel, a Kúria elnökével beszéltek, végül magával Handó Tündével is. Utóbbi egy nagyon érdekes beszélgetés volt: egy órát tartott, ami alatt Handó Tünde egy prezentációt tartott a saját nagyságáról,

majd amikor kérdezni akarták őt, akkor arra hivatkozva távozott, hogy más programja kezdődik.

A sajtóban viszont már azt nyilatkozta, hogy velük is tárgyalt.

A nemzetközi vizsgálóbizottság tagja állítja: Handó Tünde nem válaszolt a kérdéseikre | Alfahír

A hvg.hu azt írja, hogy Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke nem válaszolt az Európai Bírói Egyesület vizsgálóbizottságának kérdéseire.

Mi lett a bizottság megállapítása?

Stefan Gass és a delegáció gyakorlatilag megerősítettnek látta a kezdeményezésemben elmondottakat. Sőt, Günther Woratsch, aki Magyarországon él, kapcsolatot tart a többi bíróval, és így maga is jól ismeri a hazai igazságszolgáltatási helyzetet.

Kedd volt Handó Tünde nagy napja, a kétharmad nemcsak megerősítette pozíciójában, de Polt Pétertől még egy kitüntetést is átvehetett.

A zsák megtalálta a foltját. Sem én, sem más komoly ember nem emlékszik arra, hogy ügyészség kitüntessen bírósági vezetőt. Ilyen nem volt sem a rendszerváltás után, sem előtte, az átkosban! Most pedig Handó Pro Cooperatione Emlékérmet kapott Polt Péter legfőbb ügyésztől.

Ez összeférhetetlen és etikátlan, valamint megint csak azt igazolja, hogy ők ketten nagyon tartoznak valahova, holott ez nem lenne szabad.

Nem tart attól, hogy kiállása miatt „gyurcsányistának” bélyegzik?

Én Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt ugyanúgy felemeltem a hangomat a bírák érdekében, mint most. Akkor a Somogy Megyei Bíróság (ma Kaposvári Törvényszék) elnökeként és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjaként több alkalommal nyilatkoztam a bírák méltatlanul alacsony jövedelme és nyugdíja kérdésében. Akkoriban a Magyar Bírói Egyesület elég passzív tagja volt a Nemzetközi Bírói Egyesületnek. Én magam munka-, majd baráti kapcsolatban álltam Günter Woratschcsal, aki akkor a Nemzetközi Bírói Egyesület elnöke is volt. Neki elmondtam az itthoni problémákat, így kerültem nemzetközi fórumhoz, én vettem részt az IAJ ülésein magyar részről és szólaltam fel a fenti kérdésekben. Lehet, hogy ez az aktív nemzetközi szereplés is baj volt egyesek szemében. De velem már nem tudnak mit kezdeni. Amit lehetett, megpróbálták, a bírói múltamat akarták befeketíteni. De ez engem erősít, és tudom, hogy ennek vége lesz.

Tudom, hogy el fog jönni az elszámolás időszaka. S én azt még nagyon szeretném megérni!