Elvennék véleményezés jogát az iskolaigazgatók kinevezésénél a kormányzat. Semjén Zsolt javaslata szerint teljesen zárttá tennék az oktatási intézmények vezetőinek megválasztását.
Mindeddig a döntés előtt ki kellett kérni az intézmény alkalmazotti közössége, az óvodaszék, az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A pénteken megvitatásra kerülő javaslat azonban ezt a jogot is elvenné a jövőben. Mint ismert, korábban több olyan eset is akadt, amikor a kormány a tanárok, a szülők és a diákok véleményét semmibe véve igyekezett, többnyire kormánypárti igazgatókat kinevezni.
A legismertebb "incidens" a debreceni volt, amikor is a közkedvelt, diákok, tanárok és szülők által is támogatott igazgatónak mennie kellett, mert a helyére a tankerület egy fideszes önkormányzati képviselőt nevezett ki. Rózsavölgyi Gábor pályázatát első körben indoklás nélkül utasította el a tankerület, miközben korábban minden szakmai fórum, továbbá a tantestület, a szülők és a diákönkormányzat is támogatta. Végül kiderült, hogy az oktatásért felelős államtitkár, Bódis József vétózta meg a pályázatát, cserébe pedig egy kormányhoz hű személyt nevezett ki.
Bevett gyakorlat: újabb sikeres iskolaigazgatót cserélt fideszes pártkáderre az EMMI | Alfahír
A 24.hu beszámolója szerint a mandátuma lejártával leköszönő Rózsavölgyi Gábort annak ellenére nem jelölte újra az intézmény élére a tankerület és a minisztérium, hogypályázatát a szülők, a tanárok és a diákönkormányzat is támogatta, 32 éve tanít az iskolában, ebből 16 évet igazgatóként vitt végig.
Rózsavölgyi akkor vált kegyvesztetté, amikor az ún. kockás inges tiltakozást nem tiltotta meg a pedagógusok körében.
Egy mondattal elintézte a kormány az indoklást
Semjén Zsolt törvényjavaslatában csupán annyi szerepel indoklásként, hogy
az intézményvezetői megbízáshoz kapcsolódó véleményezési jogok törlésére kerül sor.
Az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós új jogi eszközt is kapna a „renitens” igazgatók kirúgására: a törvényjavaslatban ugyanis az is szerepel, hogy
Ander Balázs az Alfahírnek úgy nyilatkozott, hogy korábban is már csak látszatdemokrácia volt az igazgatók kinevezése terén.
„Azonban most már a kormányzat úgy döntött, hogy a látszatra sem akar adni. Mindenkinek be kell fogni a száját, akinek véleménye van”
– tette hozzá a Jobbik képviselője.
A képviselő szerint a kormány számára problémás volt, hogy több tucat esetben is fellázadtak a tanárok, szülők és a diákok a Fidesz helyi embereinek kinevezése ellen. Erre akar most pontot tenni a kormányzat.
„Ha a legfontosabb kérdésekben nem nyilváníthatnak véleményt, akkor ott nincs értelme szabadságról beszélni”
– hangsúlyozta Ander.
Az LMP országgyűlési képviselője, Kanász-Nagy Máté hozzátette, hogy pártjának korábban volt javaslata arra, hogy miként kellene változtatni a törvényen. A képviselő szerint a tantestületeknek, illetve a diákoknak nem csupán véleményezési, de döntési jogkörrel is rendelkeznie kellene.
„Gyakorlatilag arról van szó, hogy a NER önmagát gerjeszti, és már egészen odáig elmennek, hogy minden területet centralizálni, illetve államosítani akarnak, mint ahogyan azt a szocializmusban tették.”
Az LMP képviselője szerint ez a javaslat is jól mutatja a kormány hozzáállását, nemcsak az oktatásban, de a kultúrában vagy az egészségügyben is. Kontroll nélkül akarnak mindent az irányításuk alá vonni.