Mérget adjatok nekem, rögtön ölő mérget! - hörögte a török szultán, mikor megtudta, hogy legyőzték Nándorfehérvárnál

Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása
Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt - a mai Belgrádot - védő magyar hadak megsemmisítő, legendás vereséget mértek II. Mehmed török szultán seregeire. A keresztény győzelem kis híján öngyilkosságba kergette a fiatal török uralkodót.

II. Mehmed
II. Mehmed szultán

A korabeli források szerint meglehetősen ambiciózus, művelt, ugyanakkor kegyetlenségéről hírhedt II. Mehmed török szultán már 1453-ban, mindössze 21 éves korában elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, uralmát kiterjeszti az európai keresztény világra is. Május 29-én seregeivel elfoglalta a haláltusáját vívó Bizánci Birodalom fővárosát, Konstantinápolyt, ettől kezdve pedig a nyugati királyságok biztosak lehettek benne, hogy csak idő kérdése, mikor vezeti hadait az ő birodalmaik ellen.

Az oszmán uralkodó joggal bízhatott abban, hogy hosszútávú terve sikerrel jár: az európai kontinens vezetői ugyanis - dacára III. Kallixtusz pápa minden igyekezetének - képtelenek voltak felismerni a veszélyt, és a Róma által meghirdetett, megelőző csapásnak szánt kereszteshadjárat helyett az egymás közti csatározásokkal voltak elfoglalva.

III. Kallixtusz pápa
III. Kallixtusz pápa

Pedig a hódító sereg már nagyon is készülődött Európa ellen. A szultán 1455 és 1456 telét teljes egészében a hadi előkészületeknek szentelte.

De nem csak a kontinens nem volt egységes, illetve mozdult nehezen a nyilvánvaló fenyegetés hatására: Magyarországon a különböző nemesi érdekcsoportok torzsalkodása és mesterkedése ülte diadalát, az egység helyett pedig az ország katonai vezetőjének, Hunyadi János főkapitánynak a politikai gyengítése lett a fő cél. Akár egy fontos végvár elvesztése árán is.

"Magyarország kulcsa": Nándorfehérvár

A déli végvár stratégiai fontossága megkérdőjelezhetetlen volt bárki számára, aki kicsit is tisztában volt a korabeli hadviselés jellemzőivel. Nándorfehérvár nem csak lényeges katonai erődítés volt, de komoly logisztikai központ is, amitől a törökök ivóvíz-utánpótlást és biztos szállítási útvonalat remélhettek.

Nándorfehérvár
Nándorfehérvár

A védők a hódító had méreteitől és összetételétől sem érezhették magukat nagyobb biztonságban. II. Mehmed 1456. május elején indult meg Európa, és elsősorban Magyarország ellen, a korabeli becslések szerint négyszázezres, valójában inkább 40 ezres seregével, amelyet nagyjából 30 ezres irreguláris erő kísért.

Nándorfehérvár vára
Nándorfehérvár vára

Az akkori török sereg legveszedelmesebb fegyverneme, ami már Konstantinápoly bevételében is komoly szerephez jutott, a tüzérség volt. Nándorfehérvár magas, ám vékony falai ellen kifejezetten halálosnak ígérkeztek a modern török ágyúk, melyeket érdekes módon a keresztény világ legjelesebb tűzmesterei kezeltek és irányítottak, akik jó pénzért álltak oszmán zsoldba.

Szilágyi Mihály várkapitány
Szilágyi Mihály várkapitány

A védők ehhez képest jócskán hátrányban voltak:

  • a Szilágyi Mihály alatt szolgáló várvédők ereje mindössze 5–7000 emberre rúgott,
  • Hunyadi János 10 ezer emberrel érkezett Szegedre, ahol még nagyjából kétezren csatlakoztak hozzá,
  • Kapisztrán Szent János itáliai teológus, hitszónok, inkvizítor pedig 30–35 ezres keresztes sereget toborzott a szultán megállítására.
Déli harangszó: a diadal vagy a rettegés szimbóluma?

III. Kallixtusz pápa 1456 tavaszán már tudta, hogy a nyugati uralkodóktól semmit sem remélhet, ugyanakkor Magyarországról valótlan rémhírek érkeztek a török hadsereg méreteiről, és arról, hogy Hunyadi János hajlandó békét kötni és ezt a sereget Itália felé továbbengedni.
A pápa végső elkeseredésében égi segítségért fohászkodva adta ki 1456. június 29-én Bulla orationum imabulláját, amelyben elrendelte, hogy a kereszténység valamennyi templomában a reggeli és esti harangszó között "déltájban" háromszor kongassák meg a harangokat, "jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak".
A déli harangszó hivatalosan majd csak keresztény diadal hírül vételének első évfordulóján 1457. augusztus 6-án tette meg a pápa a győzelmet hirdető gesztussá.

Munkában az ostromgépek

A hosszadalmas ostrom július 4-én vette kezdetét. Huszonhét ostromágyú, hét mozsár és több száz kisebb ágyú okádta szakadatlanul a halált vár elszánt védőire. Thuróczi János krónikájában így emlékezett meg a tüzérség véres munkájáról:

"Éjjel-nappal dörögtek a hadigépek, rettenetes mennydörgésük egészen Szegedig elhallatszott. Úgy okádták a füstöt, hogy a napfényes, tiszta eget sűrű ködfelhő borította el, és a lengedezőszellő kénbűzzel keveredett. Sem a forró nyári nap, sem a hűvös éjszaka sötétje nem nyújtott pihenést az ostromlottaknak, mert az ostromlók sem pihentek."

A törökök a földdel akarták egyenlővé tenni a falakat, hogy a végső roham során a védőknek már semmiféle fedezéke ne legyen. A szakadatlan ágyúzásnak 10 napon belül meg is lett az eredménye:

"Egymás után omlottak le a vár magas tornyai, ledőltek a védőfalak és a bástyák,amelyek addig az embereket oltalmazták. Most már a hatalmas kövek az embereket pusztították"

- áll a feljegyzésekben.

mozsár
A "nagy császárnak" nevezett kővető mozsár

A védők veszteségei bár csekélyek voltak, ekkorra a pszichikai nyomás és a készletek apadása a váron belüli morált is alaposan megcsappantotta. Az elkeseredést csak tovább fokozta, hogy a törökök 200, egymáshoz láncolt hajójukkal teljesen elzárták a Dunát, így a védők a folyón sem számíthattak utánpótlásra vagy erősítésre.

Véres hullámokon jön a megváltás

Hunyadinak így először ezt az akadályt kellett felszámolnia, amihez úgy tűnt, hogy még a környékbeli szerb hajósoktól szerzett száznál is több dereglye és sajka, illetve néhány magyar hajó is kevés lesz. A hajózárnál július 14-én kibontakozó, több mint öt órás ütközetről a török Szeád-ed Din a következőket jegyezte föl:

"A Száva és a Duna vérfolyammá vált, a zöld mező tulipánszínt öltött. A hajókon tomboló vérözönben küzdő bátrak a folyó vizén átúszva jutottak szárazra a várnál."

Hunyadi János
Hunyadi János

Fordulatot a Nándorfehérvár alatt állomásozó negyven naszád megjelenése hozott, melyekkel a vár szerb katonaságának hajózásban járatos része hátba támadta a szárazföldi csapatok által nem biztosított török erőket.

Krisztus megszolgálja a bizalmat

A hajózár felszámolásával megnyílt az út a felmentő sereg előtt, és míg Kapisztrán a Száva bal partján vert tábort, addig Hunyadi seregével az éj leple alatt csatlakozott a védőkhöz, akikhez a krónika szerint a következő szavakat intézte:

"Ugyan mitől féltek? Vagy talán most láttok először törököt? Ezek azok, akiket olyan sokszor megszalasztottunk! Annyiszor láttátok már őket, miért éppen most zavar ez a látvány titeket? Bízzatok Krisztusban, akinek nevéért annyiszor öntöttük vérünket, és ismét győzni fogunk!"

A nándorfehérvári csata lefolyása
A nándorfehérvári csata lefolyása

Az elhúzódó ostrom miatt egyre rosszabb utánpótlási helyzetbe kerülő török sereg vezére végül július 21-én adta ki a parancsot a mindent eldöntő utolsó rohamra.

Kapisztrán Szent János
Kapisztrán Szent János

A szultán pasaságot és nagy jutalmat ígért azoknak a harcosoknak, akik kitűzik a lófarkas lobogót Nándorfehérvár bástyáira. Az estébe nyúló küzdelem során öt török zászló is lobogott már a vár fölött, amikor Dugovics Titusz, Hunyadi János kipróbált katonája állítólag egy török vitézt magával rántva megakadályozta az újabb hadi jelvény kitűzését (a történészek úgy valószínűsítik, hogy a források több magyar bajvívó alakját ötvözték az önfeláldozó fiktív hősben).

A karnyújtásnyira lévő diadal elmaradása megroppantotta a hódítók harci szellemét, a védőket viszont további kitartásra sarkallta.

Hunyadi már előzőleg friss erőket kért Kapisztrántól, és amikor a törökök hátában megjelentek a keresztesek felmentő csapatai, lovasságával rácsapott a vár belső udvarán harcoló janicsárokra.

Az ütközet végül magyar győzelemmel végződött, július 22-én reggelre az utolsó törököt is kiszorították a városból. A nap folyamán a végletekig fanatizált keresztesek, bár harcértékük meg sem közelítette a még nagyon is erős ellenségét, spontán rohamot intéztek a szultáni tábor ellen, melyet Kapisztrán először megpróbált megakadályozni, majd az eseményekkel sodródva később saját maga vezetett.

A nem várt fordulat alkalmat adott Hunyadinak a török ágyúk elfoglalására és az egyre jobban pánikba eső török sereg teljes szétzilálására.

A nándorfehérvári csata
A nándorfehérvári csata

A szultán maga igyekezett az ellentámadás élére állni ötezer janicsárból álló testőrségével, ám miután párviadalban legyőzött egy magyar lovast, nyílvessző fúródott a combjába, amitől elveszítette az eszméletét.

A nándorfehérvári csata
A nándorfehérvári csata

Ez végleg megtörte a számbelileg még ekkor is fölényben lévő oszmán had harci szellemét, és a török sereg az éjszakába nyúló öldöklés elől - szinte teljes felszerelését hátrahagyva - sietősen elmenekült. Thuróczi így írja le, hogy reagált II. Mehmed miután magához tért:

"Mérget adjatok nekem, rögtön ölő mérget! Haljak meg inkább, semhogy ilyen gyalázattal térjek vissza országomba! De a szolgáknak volt eszük: nem adtak mérget a török császárnak. Ezért aztán a császár elgondolkozhatott azon, hogy elbizakodott elmével az egész földkerekségen uralkodni akart, s íme, paraszti kezek győzték le, amelyek eddig kapát és nem fegyvert forgattak. És aki sok trombita és dob hangja mellett, vidáman érkezett a vár alá, most az éjszaka csendjében, gyalázattal futott el."

"Ország koronája, lehulltál"

A jelentős diadalt azonban nem sikerült kiaknázni: Hunyadi nem vette üldözőbe a török sereget, és hiába kezdett egy Konstantinápolyt felszabadító kereszteshadjárat szervezésébe, augusztus 11-én pestisjárványban elhunyt.

Hunyadi János sírja a gyulafehérvári érseki székesegyházban
Hunyadi János sírja a gyulafehérvári érseki székesegyházban

Mikor Kapisztrán Szent János értesült harcostársa haláláról - akivel bár katonai téren sok mindenben nem értettek egyet, de mélyen tisztelték, illetve harcmodorukkal szerencsésen kiegészítették egymást -, a következőket mondta:

"Üdv, mennyei csillag, ország koronája, lehulltál."

Végül október 23-án, a fekete halálnak köszönhetően, ő is követte a sírba Hunyadit. Ezzel a nagyszabású törökellenes katonai akció lehetősége jó időre semmivé foszlott.

Kapisztrán szobra a Budai Várban
Kapisztrán szobra a Budai Várban

Ugyan a déli harangszó a mai napig emlékeztet a világraszóló diadalra, és a páratlan haditett megmutatta, hogy a keresztény világban van erő és elszántság, hogy megvédje magát a külső fenyegetésekkel szemben, ám az európai politikai helyzet arra is rávilágított, hogy a belső széttagoltság, a pillanatnyi birodalmi érdekek sokkal erősebbek a tenni akarásnál.

Az pedig már a jelenre nézve szomorú tanulság, hogy egy olyan történelmi eseményt, amelynek emléke közelebb hozhatná Közép-Európa népeit, nem csak nem kezel méltó helyén az utókor, de a szerb állam például egyenesen meggyaláz azzal, hogy

Hunyadi János készülő szobrát a nándorfehérvári diadal helyszínétől nyolc kilométerre, egy félreeső sétány parkolója mögé dugja el.

Ezzel pitiáner a lépéssel a szomszédos állam nem csak a magyarságot és a mi történelmi erőfeszítéseinket veszi semmibe, hanem azokét a szerb vitézekét is, akik a magyar katonákkal vállvetve harcoltak, szenvedtek és diadalmaskodtak Hunyadi, Szilágyi és Kapisztrán zászlaja alatt.

A török pasa emlékhelyének jutott hely a belgrádi várban, Hunyadi János szobrának nem | Alfahír

Július 22-én Áder János magyar köztársasági elnök, Aleksandar Vučićcsal közösen avatja majd fel Belgrád zimonyi városnegyedében Hunyadi János szobrát. A hír eddig akár örömteli is lehetne. Csakhogy az alkotást a korábbi ígéretekkel ellentétben egy félreeső helyre dugják el - írja a DélHír.

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
1
sss
2019. december 11. | 16:51
Az ellenzéki magyar EP-képviselők közül a momentumos Cseh Katalin és a jobbikos Gyöngyösi Márton is hozzászólt az Európai Bizottság klímatervéhez.
1
sss
2019. december 11. | 11:43
Az Országgyűlés döntése értelmében mostantól a Jobbik alelnöke vezeti az egyik legfontosabb bizottságot.
Az ellenzéki magyar EP-képviselők közül a momentumos Cseh Katalin és a jobbikos Gyöngyösi Márton is hozzászólt az Európai Bizottság klímatervéhez.
Az Országgyűlés döntése értelmében mostantól a Jobbik alelnöke vezeti az egyik legfontosabb bizottságot.

Egy olasz, mások által művésznek mondott furfangos furkó a művészet jegyében egy banánt ragasztott egy falra, amit egy másik, mások által művésznek mondott úr leszedett és megevett, magától értődő módon: a művészet jegyében.

Természetesen egyik sem számít művészetnek, műalkotásnak, csak egy banánnak és evésnek.

Amivel ugyanakkor jó kis üzletet lehet csinálni: a művészetnek hívott banánnal a kitaláló eddig csaknem 400 ezer dollárt keresett, vagyis vannak olyan idióták a világban, akik értik a "globális kereskedelem szimbólumának" szánt banánt.

Aki kíváncsi az érdemtelen emberek nevére és érdemtelen tettükre, ide kattintson.