Vona Gábor egyszerre motiválná, provokálná és támogatná a polgári, civil szférát

Vona Gábor, Második Reformkor
Dobos Zoltán / Alfahír

Rendszeres időközönként kis kampányokba fog egy-egy társadalmi kérdésben Vona Gábor. A Második Reformkor Alapítvány vezetője szeretné megteremteni a pártpolitikát és a kormányzatot ellenőrző polgári társadalmat, szeretné, ha a polgárok kilépnének a pártpolitika diktálta keretekből, és hangszórója is lenne a civil szervezeteknek. A pártpolitikától visszavonult Vona elsőként a pártmentes önkormányzatiság kérdésében indít társadalmi vitát.

Másfél-két havonta szeretne egy-egy ügyet a társadalom elé vinni, arról konstruktív társadalmi vitát kezdeményezni, majd kész törvényjavaslatot írni – erősítette meg a sajtóban korábban felröppent híreket Vona Gábor, aki hétfőn sajtótájékoztatót tartott a nevével fémjelzett Második Reformkor Alapítvány közreműködésével. A pártpolitikától visszavonult Vona kifejtette, ezek a kezdeményezések három fázisban jelennek majd meg:

  • először egy nyers javaslatot tesz,
  • ezt követi egy társadalmi vita annak minden lehetőségével: blogolás, vlogolás, online szavazás, kerekasztal-beszélgetések, fórumok, konferenciák, médiamegjelenések
  • ezen kis kampányok végén egy-egy konkrét, kodifikált törvényjavaslat készül, amit elküld a parlamenti frakcióknak és a független képviselőknek.

Vona leszögezte, nem kíván visszatérni a pártpolitikába, viszont a közéletben szerepet kíván vállalni, de a civil társadalom oldaláról. Kijelentette, ezeknek a kis kampányoknak hármas célja van:

motiválni, provokálni és támogatni a civil szférát.

A motivációval kapcsolatban kifejtette, az ország legsúlyosabb közéleti problémájának tartja, hogy nincs erős, érdekérvényesítésre képes civil hálózat, polgári társadalom, ezt a hiányosságot a pártpolitika pedig ki is használja, uralkodik felette, aki pedig ez ellen fellázad, azt eltapossa. Vona úgy véli, Orbán Viktor rendszere is erre épül, és ha a jelenlegi kormányfő kiesne ebből a rendszerből, akkor jönne egy új Orbán Viktor, ahogy

Orbán Viktor is egy új Kádár János.

Mindkettejük hatalma a polgári Magyarország hiányára vagy gyengeségére épül

– húzta alá. Hozzátette, általában az szokott történni, hogy aki a civil szférában sikeres, az egy idő után „átzsilipel” a politikába, ő pedig pont fordítva cselekszik: a politikában szerzett tapasztalatait használja ahhoz, hogy segítse, motiválja a civil társadalmat abban, hogyan lehet és kell a pártokra és a politikára nyomást gyakorolni.

A provokációval kapcsolatban azt hangsúlyozta, ezt pozitív értelemben kell venni, a civil szervezeteket és a társadalmat olyan kérdésekben kívánja megszólaltatni, ahol

a megszokott, pártos, törzsi komfortzónából ki kell lépniük.

Olyan felvetései lesznek – mondta Vona Gábor –, ahol nincs fideszes, jobbikos, LMP-s, MSZP-s, momentumos, DK-s válasz, csak válaszok vannak, melyek „túllőnek a törzsi komfortzónán”, a politikusoknak is ki kell lépniük saját pártkereteik közül.

A támogatásról szólva Vona arra helyezi a hangsúlyt, hogy korlátozott lehetőségeit felhasználva „hangszórója” kíván lenni a polgári társadalomnak, azoknak az ügyeknek, amiket felvetnek, amik megtalálják őt a jövőben, ezzel is bátorítva arra a civil szférát, hogy bátrabban hallassák a hangjukat.

A felvetendő témákról Vona azt mondta, azok olyan ügyek lesznek, amik

a magyar társadalom polgárosodását, a polgári öntudatot, a civil kurázsit erősítik.

Az ügyek mentén előremutató vitákat szeretne, ami mentén ki is fog rajzolódni, hogy ő maga mit is ért második reformkor alatt.

Hogyan is nézne ki egy olyan Magyarország, ahol talán lehetőséget kapunk arra, hogy a többször meggátolt vagy elgáncsolt polgárosodás újrainduljon?

– mondta.

Vona Gábor úgy véli, pontosan annyi esélye van arra, hogy az ő javaslatait elfogadják, mint amennyi az ellenzéki pártoknak van saját kezdeményezéseik elfogadására. „Ezt mindannyian tudjuk, hogy nem sok” – fűzte hozzá, ám mégsem érzi hiábavalónak, mert

  • egyrészt az adófizetőknek egy forintjába sem kerül,
  • másrészt így a polgárok lehetőséget kapnak, hogy egy-egy ügy mellé odaálljanak „vagy pro, vagy kontra”,
  • harmadrészt bátorítja a civil szférát, hogy vállalják fel azokat az ügyeiket, melyekkel eddig nem mertek előállni,
  • negyedrészt értelmes vitákra teremt fórumokat,
  • ötödrészt a polgárokat rákényszeríti, hogy ne pártszimpatizánsként, hanem állampolgárként gondolkodva kilépjenek a komfortzónából,
  • hatodrészt bebizonyosodik, hogy meg lehet vitatni és meg lehet oldani ügyeket, ha van rá akarat,
  • hetedrészt Vona „nem zárja ki annak esélyét”, hogy nyomást lehet gyakorolni a magyar pártpolitikára és a törvényhozásra is, de „legalább bogarat ültet a fülekbe”.

Az első ügy: a pártmentes önkormányzatiság

Vona úgy véli, szűkíteni kellene azt a kört, akik jelölteket állíthatnak önkormányzati posztokra. A Második Reformkor Alapítvány vezetőjének javaslata az, hogy ezt a pártok, egyesületek és magánszemélyek számára biztosított lehetőséget a pártok előtt zárják be, így

az országos és a helyi politikát bizonyos értelemben válasszák el egymástól.

Szerinte a pártok inkább ártanak az önkormányzatiságnak: beszűkítik a vitalehetőségeket; pártszínek alapján megkülönböztet településeket; illetve kontraszelektál, mert a pártok színeiben alkalmatlan „logóparaziták” kerülhetnek az önkormányzatokba, akik eltántorítják az indulástól a tehetségesebb, alkalmasabb, de a „pártdarálót” elkerülni szándékozó helyieket. Vona megemlítette, hogy korábban, még pártelnökként is ez volt a véleménye. Vona Gábor szerint felvetése ezeket a negatívumokat kiszűrné, valamint a helyi közösségeket is aktívabb részvételre sarkallná. Sőt, úgy gondolja, akár az országos politikára is jó hatással lehetne, mert a polgárok azt látnák, hogy mégis lehet az országban értelmes, konstruktív vitákat folytatni, ahol meg lehet ismerni az övéktől eltérő nézőpontokat is.

A volt pártelnök elismerte, javaslatának Achilles-sarka, hogy a rendszer kijátszható: a pártok helyi szinten létrehozhatják az ő kis egyesületüket, ennek színeiben indulnának. Ám úgy véli,

ha a helyi ügy a pártérdekkel ütközik, még mindig több a mozgástere annak a polgármesternek, akit pártok támogatásával választottak polgármesterré, mint annak, aki kimondottan pártszínekben lett településvezető.

Vona kérdésre válaszolva kifejtette, a mostani ellenzéki összefogások révén létrejött egyesületek célja csupán a Fidesz településvezetőinek leváltása. Szerinte ezek pártlogika alapján jöttek létre, és meggyőződése, hogy ez egy rossz logika. A cél ugyanis az lenne, hogy a lehető legjobb polgármestereket és helyi képviselőket válasszák. Ezért azt sem tartja kizártnak, hogy ha egy fideszes polgármester hiteles és jó, akkor vele álljon össze egy ellenzéki párt.

A jövőbeli felvetésekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta, nagyon sok részletkérdés fel fog merülni, melyekre ő maga nem kíván választ adni, arra várja a javaslatokat. A megalkotandó törvényjavaslat esetében viszont Vona már a saját felelősségének nevezte, hogy mi az, ami a társadalom felől érkező javaslatokból bekerül, és mi az, ami kimarad belőle.

Az Alfahír kérdésére Vona kifejtette, az adott javaslat iránt érdeklődő vagy abban már korábban is működő civil szervezeteket szeretne bevonni a munkába és a vitába, a döntésben rájuk fog hagyatkozni. Azt sem tartotta kizártnak, hogy ha egy-egy részletkérdésben még a szakma is megosztott, akkor azt a részletkérdést nyitva hagyja. A kodifikációt végző személyekre vonatkozó kérdésre azt mondta, igyekszik a kellő diszkrécióval élni,

nem azért, mert bármi titok lenne, egyszerűen azért, mert ilyen országban élünk.

sss
2019. Augusztus 19. | 09:53
páneurópai
sss
2019. Augusztus 19. | 08:53
Nap TV
sss
2019. Augusztus 19. | 09:53
páneurópai
sss
2019. Augusztus 19. | 08:53
Nap TV
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton

Friss

Már a NATO is foglalkozik az embargókat kijátszó szervezett bűnözői körökkel.
Van ugyanis mit megtéríteniük az országnak. Vélemény.
Olyan súlyos az utasok helyzete, hogy azonnal ki kellene kötniük.
Galbács Mihály kitálalt a gyulai városvezetés mutyijairól.