Orbán szerint becsületsértés számon kérni a jogállamiságot

Orbán és Antti Juhani Rinne
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Budapestre látogató finn kormányfő régóta kritikus szemmel figyeli a Magyarországi eseményeket, ráadásul az EU Tanácsának év végéig tartó finn soros elnöksége programjának egyik fő elemévé tette a jogállamiság feletti őrködést. A magyar külüggyel folytatott korábbi, diplomáciai csatározások előre jelezték, hogy Antti Juhani Rinne finn miniszterelnök (2014 óta a Szociáldemokrata Párt vezetője) nem a „finnugor testvériség” jegyében érkezik majd az illiberális Magyarországra.

A jogász végzettségű Orbán Viktortól új definíciót kaptunk a 'jogállam' fogalmára is, ami tulajdonképpen ki is jelölte az e témáról folytatott párbeszéd kereteit:

„a finnek talán nem értik, hogy a jogállamiság Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés.Ilyenkor belelépnek a becsületünkbe, és javaslom, ezt jól fontolják meg.”

Egy alig feloldható ellentét feszül abban a kérdésben, hogy az európai uniós forrásokat a jogállami kritériumok érvényesüléséhez kellene-e kötni (amelyek elvileg a Közösség közös értékeit jelenítik meg, ekképpen a tagság feltételrendszerét képezik). A finn kormányfő szerint igen, míg a magyar miniszterelnök ebben kettős mércét, politikai zsarolást lát, s ennek megfelelően elutasítja azt.

A kormányszereplők és a kormánymédia egy ideje azzal védekezik, hogy Finnország az alkotmányos garanciáit, közjogi intézményeit tekintve nem rendelkezik annyi biztosítékkal a jogállami működésre, mint Magyarország. Ez persze aligha komolyan vehető összehasonlítás, és politikatudományi szempontból nem is állja meg a helyét.

A rosszhiszeműséget jól mutatja az is, hogy közvetlenül a találkozó előtt számolt be arról a nemrég elindított, Habony Árpád „befolyási övezetébe” tartozó V4NA nemzetközi hírügynökség, hogy „Egymást érik az antiszemita botrányok Finnországban”.

A soros finn elnökség a jogállamiság mellett a környezetvédelem kérdését is előtérbe helyezte agendájában, így nem meglepő, hogy magyar kollégája is fontosabbnak tartotta ezúttal a témát annál, mintsem lerendezze annyival, hogy „a környezetvédelem baloldali issue”. Ehelyett kijelentette: Magyarország célja, hogy 2030-ra a hazai energiaellátás 90 százaléka karbonsemleges legyen.

Az udvariassági formulák („kapcsolódási pontok megtalálása”, „kapcsolatok javítása”, „arra kell összpontosítani, amiben egyetértés van”) mellett is érezhető volt a két kormányfő közötti szemléletbeli, értékrendbeli eltérés.

A finn miniszterelnök mondandójában visszatérő elem volt a jogállamiság kérdése, amivel láthatóan Orbán Viktor nem tudott mit kezdeni.

Antti Rinne ráadásul a kvótakérdésben is más állásponton van: ha az EU 20 országa is részt vesz a menekültkérelmek elbírálásának kvóták szerinti megosztásában, akkor Finnország sem marad ki belőle -tudatta.

A vejével kapcsolatos kérdésre érzékenyebben reagált a magyar miniszterelnök. Bár a kérdést, hogy Tiborcz Istvánhoz hogyan juthattak EU-s támogatások, és miként lehetne elejét venni a források korrupciós csatornákon keresztüli lecsapolásának, nem Orbán, hanem finn kollégája kapta, mégis magához ragadta a szót, hogy a felmerült (egyébként korábban az OLAF által is kellően alátámasztott vádakat) ennyivel elintézze: „bár a kérdés nem hozzám szólt, de Ön nem mond igazat, ez egy fake news”.

Trócsányi László biztosjelölti bukására reagálva Orbán Viktor megerősítette Várhelyi Olivér jelölését, s az egyértelmű presztízsveszteség ellenére igyekezett kompromisszumos megoldásnak beállítani az egyértelmű politikai kényszert:

„az EP nem válogathat a magyar politikusok között, így egy technokratát jelöltem [...] kértem, ezzel akkor éljen együtt.”

Orbán Viktor uniós kollégái közül egyik leghangosabb bírálójával találkozott tegnap, és a közös sajtótájékoztatóból (meg annak kormánymédia általi tálalásából) is könnyen ki lehetett hallani: nem közeledtek az álláspontok. Az egyelőre a jövő zenéje, hogy a novemberben hivatalba lépő, új Európai Bizottság milyen irányba kívánja elvinni az EU-t megosztó, konfliktusos, ám megoldásra váró ügyeket.

A szerző politológus.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

Nehezen tudják megemészteni a vasárnapi eredményeket a kormánypártban.
A felmérések nem tudták előre jelezni Borkai Zsolt győri polgármester szex- és korrupciós videójának negatív hatásait.
Az Index online választási műsorban kérdezte a frissen megválasztott ellenzéki főpolgármestert, aki többek között arról beszélt, hogy minek tulajdonítja a győzelmét, miben hibázott a Fidesz, és az eredmény mennyiben köszönhető a Borkai-ügynek.
Hetekbe telhet, amíg Ausztriának új kormánya lesz.