Sokan visszatértek a Jobbik táborába

Sokan visszatértek a Jobbik táborába

Vasárnap óta sokan sokféleképp elemzik az önkormányzati választások eredményét, igyekeznek magyarázni a bizonyítványt, eljelentékteleníteni a politikai ellenfél sikereit. (Ebben élen járt a metrókijáratoknál és egyéb forgalmas fővárosi helyeken osztogatott ingyenes fideszes propagandalap, ahol az új főpolgármester nevét szinte nagyítóval kellett keresni.)

Megkönnyítik a vágyvezérelt gondolkodást, ellenben megnehezítik a szikár számok alapján dolgozók munkáját a legkülönbözőbb ellenzéki formációk: mivel helyi ügyekben dönthettek a választók, így jelölő szervezetek (praktikusan pártok) szintjén országosan nehezen lehet összehasonlítható adatokat kinyerni az eredményekből.

Mi mégis megpróbáljuk, és minden fenntartásunk ellenére a megyei listás szavazatokból indulunk ki. Igen, ez már önmagában torzít, hiszen a megyei jogú városokban, valamint a fővárosban a választók nem szavaznak pártlistára, tehát a kimutatásból máris „kizártunk” néhány millió embert, akikről legfeljebb annyit tudunk, hogy vagy a legszélesebb körű ellenzéki összefogás, vagy a kormánykoalíció jelöltjét támogatta, netán valamely kisebb vagy mikropárt jelöltjére húzta az ikszet.

Módszertanunkban azt alkalmaztuk, amit egyébként közös listás szavazatok esetén a választási törvény is: a jelölő szervezetek számával osztottuk el a listán elért eredményt. Az MSZP-t és a Párbeszédet egynek tekintettük, a Márky-Zay Péter nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalmat (MMM) pedig nem számoltuk jelölő szervezetnek. Így

  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Jobbik, a Momentum és az MSZP–Párbeszéd szavazatait a listára leadott voksok harmadával,
  • Heves megyében a Jobbik, a DK, a Momentum és az MSZP–Párbeszéd szavazatait a listára leadott voksok negyedével,
  • Komárom-Esztergom megyében a Jobbik, a DK, a Momentum és az MSZP–Párbeszéd szavazatait a listára leadott voksok negyedével,
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Jobbik és a Momentum szavazatait a listára leadott voksok felével

vélelmeztük.

A négy nagy ellenzéki párt közül egyedül a Jobbik bukta el a listaállítást Fejér megyében, itt korrekciót nem alkalmaztunk.

Az így kapott számok szerint irtó szoros a verseny a Jobbik, a Momentum és a DK között. A fenti módszertannal számolva

a jobbközép ellenzéki párt 233 ezer voksot szerzett 18 megyében, Fekete-Győr Andrásék 256 ezer, Gyurcsányék pedig 258 ezer listás szavazatot tudhatnak magukénak 19-19 megyében.

Vagyis a Jobbik, a Momentum és a DK megyénként átlagosan egyformán 13-14 ezer szavazót szerzett vasárnap, az MSZP–P pedig csak 8400-at Ez utóbbi szám azért fontos, mert összehasonlítási alapot szolgáltat az EP-választási eredményekhez. Ugyanezen a bázison, vagyis a főváros és megyei jogú városok nélkül számított adatokhoz képest kijelenthető,

az akkor debütáló, az országos politikába berobbanó Momentum és az akkor mélyponton levő Jobbik ért el a májusihoz képest látványosan jobb eredményt:

előbbi 7,5 ezer szavazat/megyés átlagát emelte 13 ezerre, míg a Jobbik 8,1 ezer szavazat/megye átlagról jött vissza 13 ezerre. Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc pártja több mint 15 ezer szavazat/megyés átlagról esett vissza 13 ezerre. Az MSZP–P 5,7 ezerről javította 8,4 ezerre az átlagát, ám így is messze a másik három meghatározó ellenzéki párt mögött kullog.

Újak és újrázók

A polgármesteri székekről érdemes megemlíteni, hogy a Jobbik immár két megyei jogú városban is polgármestert ad. Igaz ugyan, hogy mindegyikük széles körű ellenzéki összefogással lett magyar nagyvárosi vezető, de mind Pintér Tamás, mind Mirkóczki Ádám a dunaújvárosi, illetve az egri választókörökben

már a 2018-as országgyűlési választásokon is több szavazatot kapott, mint a fideszes ellenfelük.

(Pintér Tamás pedig nemcsak a dunaújvárosi választókörökben, hanem a környező településeket is magába foglaló választókörzetben a legtöbb szavazatot szerezte, így nyert egyéni képviselői mandátumot.)

Emellett a Jobbik a többi, általa vezetett településen is megőrizte polgármesteri székét. A tízezer főnél nagyobb lélekszámú városokban újrázott Janiczak Dávid (Ózd), Dobó Zoltán (Tapolca) és Markót Imre (Törökszentmiklós). A kisebb települések közül újrázott Szente Béla (Monorierdő), Sinka Imre (Békésszentandrás), illetve Kovács József (Jéke).

A párt új polgármesteri posztokat is szerzett vasárnap, igaz, ezeket már az ellenzéki összefogás keretein belül. Tízezer léleknél népesebb települések közül Szabó Zoltán Szentes, Budai Lóránt pedig Jászberény első embere lett. Az úgynevezett kislistás települések közül a korábbi országgyűlési képviselő, Kepli Lajos Balatonalmádi polgármesteri címét nyerte el, míg Varga Zsolt Kisherenden, az ország legfiatalabb polgármestere, Mikola Gergely pedig Encsen lett településvezető.

Bár sosem volt a párt tagja, de számos korrupcióellenes munka során együttműködött az ellenzéki erővel az ugyancsak újraválasztott Lengyel Róbert, Siófok első embere.

Vagyis – ellentétben más orgánumok vágyvezérelt cikkeivel – májushoz képest a vidék Magyarországán a Momentum tovább erősödött, a Jobbikhoz számos szavazója visszatért, míg a DK voksokat veszített.