Irán kilép az atomalkuból

Irán kilép az atomalkuból

Irán nem korlátozza többé atomprogramját, nem teljesíti a továbbiakban a 2015-ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodásban vállalt ezen kötelezettségeit, de fenntartja együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel - közölte az iráni állami televízió a teheráni kormány közleményére hivatkozva vasárnap.

A televízió szerint Teherán a jövőben nem tartja magát többé a többhatalmi megállapodás azon rendelkezéseihez, amelyek az urándúsításra használt centrifugák számát, az urándúsítás mennyiségét, illetve fokát, valamint nukleáris kutatási-fejlesztési tevékenységét korlátozták.

"Irán korlátozás nélkül folytatni fogja az urándúsítást, amelyet technikai igényeitől tesz függővé" - derült ki a kormányzati közleményből.

A teheráni vezetés ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Irán visszavonja az intézkedéseket, amennyiben Washington feloldja az Irán-ellenes szankciókat. Az iráni kormány hozzátette: nyitott marad a tárgyalásokra európai partnereivel, jóllehet ők nem tudták biztosítani számára, hogy az amerikai büntetőintézkedések ellenére értékesíteni tudja olaját külföldre. Teherán nem vonta vissza azon korábbi ígéretét, hogy nem kezd atomfegyver fejlesztésébe.

Trump 2018-ban mondta fel

Teherán a hat nagyhatalommal (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Irán, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) 2015-ben megkötött megállapodásban vállalta, hogy korlátozza atomprogramját a gazdaságát súlyosan érintő szankciók fokozatos feloldásáért cserébe.

Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában felmondta az atomalkut, és újból bevezette a szankciókat. Ezt követően Irán közölte, hogy fokozatosan visszalép a szerződésben vállalt kötelezettségeitől. Miközben a megállapodás 3,67 százalékban állapította meg az urándúsítás felső küszöbét, Irán 4,5 százalékosra emelte a dúsítás fokát. Növelte a szerződésben 202,8 kilogrammban maximalizált dúsított uránkészlet mennyiségét, valamint meghaladta a nehézvízkészlet 300 tonnában meghatározott felső határát is.

A Reuters hírügynökség megjegyezte, hogy Irán eddig nem lépte át jelentősen az urándúsítás fokára vonatkozó korlátokat, hiszen az utóbbi hónapokban mintegy 4,5 százalékos uránt dúsított, ami jóval alatta van az atomalku előtti 20 százalékos szintnek, és messze elmarad az atomfegyver építéséhez szükséges 90 százalékos szinttől.

A lépés előzménye, hogy az amerikaiak likvidálták Kászim Szulejmánit, az iráni rezsim egyik legfontosabb emberét:

Háború lesz Amerika és Irán között?

Ahogy arról az alfahir.hu is beszámolt, az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre Bagdadban. Likvidálták Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, aki az ország egyik legbefolyásosabb politikai-katonai szereplője volt, a Forradalmi Gárda Kudsz-egységének parancsnoka. Végeztek Abu Mahdi al-Muhandisszal is, aki a Népi Mozgósítási Erők nevű, Irán támogatását élvező ernyőszervezet egyik vezetője volt.

(MTI)