A Fidesz és a Mi Hazánk is lyukra futott a szegregációs per kapcsán

cigány

Még január 4-én kapta föl a sajtó a hírt, miszerint Horváth László, a Fidesz Heves megyei országgyűlési képviselője a közösségi médiában nagy dérrel-dúrral megüzente:

"Gyöngyöspata nem kér a Soros-hálózat pénzszerző akcióiból!"

A kormánypárti politikus arra reagált, hogy a Debreceni Ítélőtábla - miután egy másik perben jogerős ítélet mondta ki az etnikai alapú szegregáció megtörténtét - szeptemberben jogerősen úgy döntött, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában az elkülönített oktatás gyakorlata sértette a felperes cigány diákok jogait, akiket ezért összesen csaknem 100 millió forint kártérítés illet meg.

Horváth posztjában arról írt, hogy az ítéletet a Kúria is jóváhagyta, és az egész ügy tulajdonképpen csak a "Soros György által fenntartott és eltartott, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány" öncélú pénzszerzési akciója volt.

A nemzetközi cigány háttérhatalmat nagy elánnal leleplező, "roma családok közé dobott milliókról" és "bajba sodort önkormányzatról" író képviselő melldöngetve tette közhírré, hogy Gyöngyöspata "megmentéséért Magyarország Kormányához fordult".

A mentőakcióval mindössze egyetlen probléma van:

a Kúria ma közleményben tudatta, hogy ők még semmiféle döntést nem hoztak az ügyben, sőt még tárgyalást sem tűztek ki ezzel kapcsolatban.

Az Index szerint a fideszes politikust az zavarhatta meg, hogy a Kúria december közepén nem tartotta szükségesnek felfüggeszteni a jogerős ítélet végrehajtását.

Külön ciki, hogy Horváth László 2011-2014 között a területileg illetékes Heves Megyei Kormányhivatal vezetője volt, így az ügyben részben ő is érintett volt, hiszen

2012-ben a szegregált gyerekek szülei Balog Zoltán miniszter és az ombudsman mellett az ő hivatalát is hiába ostromolták petícióikkal.

Horváthnak tehát hivatalból tudnia kellett, hogy a szegregációs perben az azóta megszűnt Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF, melyet ő a Soros-hálózat részének titulált) az önkormányzatot mint az iskola fenntartóját perelte, ám amikor az iskolát államosították,

a perbe alperesként bevonták az új fenntartót, a Klebelsberg Központot is.

Ezzel kapcsolatban a portál idézte Farkas Lillát, a CFCF ügyvédjét, aki kifejtette:

"A romák a kártérítést nem az önkormányzaton akarják behajtani, hanem a tőkeerős alpereseken. És erre jogilag is megvan a lehetőség, a perben kimondott felelősség ugyanis egyetemleges."

A fideszes képviselő tehát eléggé mellélőtt, amikor a településvezetés érdekében akart intézkedni.

Akár csak a Mi Hazánk politikusa, Dúró Dóra, aki készpénznek vette Horváth légből kapott rágalmait, és pártja nevében a Facebookon nyilvánult meg az ügyben, többek között az alábbi kijelentéssel:

"De a liberálisok tiltakoznak, a Fidesz hallgat. Csak a Mi Hazánk szegregálna."

Első lépésként mindjárt a párt politikusait és az alapos tájékozódást...

FRISSÍTÉS:

Dúró Dóra jelezte szerkesztőségünknek, hogy hivatkozott bejegyzése nem a kártérítési perről szól, hanem arról az eljárásról, ami a szegregáció tényét állapította meg.

A cikkben hivatkozott mondata nem a gyöngyöspatai ügyhöz kapcsolódik, hanem a cigánysággal kapcsolatos, oktatásban is jelentkező problémákról szól, így szerinte igaztalan azt erre vonatkoztatni.