Klímavédelmi és egészségügyi tervet is bejelentett Orbán az év első kormányinfóján

Az év első kormányülése után hagyományteremtő szándékkal már másodjára tartotta Orbán Viktor az első kormányinfót, amit a sajtó el is keresztelt Orbáninfóra. Már csak azért is, mert a nem kormánybarát médiumoknak szinte csak az évnek ezen az egy napján van alkalmuk kérdéseket feltenni a miniszterelnöknek.

Orbán beszámolt az első kormányülésről, ahol meghallgatták a honvédelmi minisztert az Irakban állomásozó magyar katonák helyzetéről, foglalkoztak a bevándorlás, a gazdaság és egészségügy kérdésével, valamint megfogalmazták az ország klímastratégiáját.

Irak és határvédelem

A kormányfő az iraki konfliktussal kapcsolatban elmondta, hogy egy magas rangú katonai vezetőt vezényeltek a helyszínre és megállapították, hogy minden adva van ahhoz, hogy szükség esetén a magyar katonákat azonnal evakuálni tudják. A miniszterelnök tájékoztatott a magyar kormány és Irak közt életben lévő szerződésről, miszerint a közel-keleti ország területén magyar katonák állomásozhatnak. Amíg az iraki fél ezt fel nem mondja, addig a katonákat nem fogják evakuálni.

Migráció tekintetében a török bevándorlásügyi hatóság adataira hivatkozva a miniszterelnök elmondta, hogy a törökökhöz 450 ezer illegális határátlépő jutott be a tavalyi év során, ami 70 százalékos növekedést jelent a korábbi évhez képest. Eközben Görögországba és a balkáni útvonalon érkező migránsok száma is megnövekedett, ami azzal is együtt járt, hogy egyre többen érkeztek a magyar-szerb határhoz. A múlt héten a napi illegális határátlépők száma átlépte a százat.

Ezért úgy döntöttek, hogy megnövelik a szerb-magyar határon szolgáló katonák számát és beélesítik a V4-kel kötött egyezséget, Magyarország pedig Macedóniának nyújt azonnali segítséget egy rendőri kontingenssel.

Szegénységfelszámolás és keleti nyitás

A pénzügyminiszter meghallgatásáról azt emelte ki, hogy a foglalkoztatási arány meghaladta a 70 százalékot, amivel a miniszterelnök nem elégedett ugyanis célja, hogy hazánk foglalkoztatás tekintetében utolérje Csehországot. Beszélt még a bérnövekedésekről is, amihez hozzátette, hogy ahogy egy kereszténydemokrata kormányhoz illik, az elmúlt években a legnagyobb arányban a legkevesebbet keresők bérét növelték.

„Mi, a Fidesz-KDNP szeretnénk lenni az a kormány, ami a szegénységet felszámolja Magyarországon.”

Orbán szerint, hogy reálisan láthassunk, az EU számait kell figyelembe venni és eszerint 1,3 millióval kevesebb szegénységben élő ember van hazánkban.

A kormányfő emlékeztetett, hogy a külügyminiszter a napokban jelentette be, hogy 101, 1700 milliárd forintnyi beruházás érkezik hazánkba.

„Soha nem volt még olyan év, amikor ekkora beruházás érkezett volna az országba.”

-tette hozzá, ami szerinte a keleti nyitás sikerének is köszönhető, hiszen az új munkahelyek 38 százalékban ázsiai beruházásokhoz kötődnek.

„2020 egy különösen izgalmas év lesz kormányzati szempontból és intellektuálisan is.”

-mondta, ismét előre vetítve egy gazdasági válságot. 2020-ban az előrejelzések szerint az eurozóna országainak gazdasági növekedése meg fog állni és ekkor fogjuk meglátni, hogy ettől függetlenül sikeresen tud-e majd működni az a másfajta gazdasági modellt, amit a Fidesz Magyarországon felépített.

Egészségügy és klímavédelem

A kormány az egészségügyi kérdésben is hozott döntéseket.

Elsőként a szakdolgozók és nővérek számára ígérnek 72 százalékos béremelést, hogy megállítsák tömeges kivándorlásukat.

A miniszterelnök elmondása szerint a béremelést már megkezdték, november elsejétől pedig további 20 százalékos emeléssel folytatják.

Emellett mindent megelőzve előre vették a kórházi várók, kórtermek felújítását. Az ígéret szerint minden három évnél régebben felújított kórházban minden szociális teret fel fognak újítani.

„Az állami számvevőszék arra szólította fel a Parlamentet, hogy vessenek véget a kórházak eladósodásának”

-ezért úgy döntöttek, hogy 2020-ban egyetlen kórház sem halmozhat fel adósságot, a kormány pedig minden kért eszközt meg fog adni ahhoz, hogy a kórházak fel tudják számolni adósságaikat.

A kormány Palkovics minisztert is meghallgatta és megtárgyalták az ország energia- és klímastratégiáját.

Az éghajlatváltozási cselekvési tervet, az új Nemzeti Klíma- és Energiavédelmi Tervet az innovációs és technológiai miniszter fogja bemutatni.

Orbán szerint nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás bekövetkezzen a Kárpát-medencében. Ehhez szerinte az kell, hogy a klímaváltozáshoz fokozatosan alkalmazkodjunk. Elmondta, hogy a Kárpát-medence képes arra, hogy megtermelje a szükséges élelmiszert, megadja a tiszta ivóvizet és tiszta környezetet. Ismét kiemelte, hogy Magyarország klímavédelem szempontjából az EU első harmadában, élmezőnyében van

„Megelőzünk olyan országokat, mint Németország, Hollandia vagy Ausztria.”

A kormányfő elmondta, hogy a klímavédelmi stratégia értelmében 2030-ra a villamosenergiatermelés 90 százalékát karbonsemlegessé fogják tenni, Paks és a napenergia segítségével. Kiszámolták azt is, hogy ahhoz, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges ország legyen 50 ezer milliárd forintra lenne szükség.

Orbán szerint ezt elsőként a klímarongálókkal kell megfizettetni, a leginkább szennyező országokkal és nagyvállaltokkal, nem szabad, hogy a rezsik növekedésével vagy a kohéziós alapok megvágásával, azaz a szegényebb államoktól való pénzelvonással járjon. Továbbá ki kell mondani azt is, hogy atomenergia nélkül mindez nem megvalósítható.

Februárban bemutatnak majd egy klíma- és környezetvédelmi akciótervet, amiben biztosan szerepelni fog, hogy 2022-től minden városban csak elektromos buszokat állíthatnak szolgálatba, hogy fel kell számolni minden illegális szemétlerakóhelyet, megtisztítani a PET-palackoktól a folyóinkat és csökkenteni a műanyag csomagolóanyagok mértékét.

„A kampányidőszak véget ért, legközelebb majd 2022. január elseje után vesz részt a kormány kampányban, addig kormányozni fog.”