Vészesen öregszik a szakma, kritikus tanárhiány jöhet

Az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) legfrissebb tanulmánya szerint egyre jobban érinti az elöregedés a tanári pályát. 

közoktatás indikátorrendszere címmel kiadott tanulmány alapján országosan megfigyelhető a tanári pálya elöregedése. Az adatok szerint az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra.

A 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya viszont szignifikánsan csökkent, 9-ről 6 százalékra. Ugyanígy csökkent a 30-39 éves korcsoport aránya is a tanárok körében, 27 százalékról 18-ra. Az állami intézményeket tekintve dolgoznak a legkisebb arányban fiatal, 20-29 éves és 30-39 éves pedagógusok. 

Tavaly októberben az Európai Bizottság tette közé legfrissebb felmérését, ahol szintén megvizsgálták a magyarországi pedagógusok átlagéletkorát. A Eurdyce jelentése is megerősítette a tanári pálya magas átlagéletkorát. 2017-ben 41% volt az 50 év feletti tanárok aránya, míg a 30 év alattiaké csak 6%. A tanárképzésre jelentkezők száma nőtt az elmúlt években, de magas a lemorzsolódók aránya és a diplomát szerzőknek kevesebb mint fele helyezkedik el a szakmájában. A hiány jelenleg a szegényebb, hátrányos helyzetű térségekben, a természettudományos tárgyakban és az idegen nyelvek területén, valamint a szakképzésben a legégetőbb.

Alacsony bérek

Egyre kevesebben választják a pályát, aminek egyik legfőbb oka az évek óta rendezetlen bérhelyzet. A legfőbb gondot az okozza, hogy a bérek számítási képletéből 2015-től kivették a minimálbér emelkedésének hatását, helyette továbbra is a 2014. évi 101.500 forintos minimálbér szerepel szorzóként "vetítési alap" néven. Így például ebben az évben kizárólag azon tanárok fizetése emelkedik, akik a szakmában töltött idejüknek köszönhetően magasabb pedagógus bérkategóriába lépnek át. A minimálbér 2014 óta közel 50 százalékkal nőtt, és mára a szakmunkás minimálbér is elérte a kezdő diplomás pedagógusfizetést.

Ennek köszönhetően egy általános iskolás kezdő tanár havi 120-130 ezer forintból kéne, hogy megéljen. 

"Magyarországon kezdő tanári fizetésből esélytelen megélni"

A pedagógusképzésre bekerülő fiataloknak kevesebb mint fele jut el addig, hogy valóban tanári pályán folytassa - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának adataiból. A pályaelhagyás egyik legnagyobb oka az, hogy az elmúlt években a pedagógusbérek szinte alig növekedtek, szemben a versenyszférában dolgozók fizetésénél.

A kormány korábban maga is elismerte, hogy komoly probléma a pedagógusok alacsony bére, de legkorábban is csak 2021-re ígérték meg, hogy rendezik a helyzetet. 

Az Európai Bizottság felmérése szerint

a kezdő pedagógusok garantált bérminimuma vásárlóerő-egységben az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.

Túlterhelt tanárok

Nem segít a helyzeten az sem, hogy a legfrissebb kutatás szerint is rendkívül túlterheltek a tanárok. 

A Pedagógusok Szakszervezetének november végi országos felméréséből kiderült, hogy egy magyar pedagógus átlagban

heti 56 órát dolgozik.

Ráadásul a szakmában dolgozók 90%-a többet dolgozik az elvárt 40 óránál. A felmérés rávilágít arra, hogy akik régebben dolgoznak a pályán, nagyobb arányban végeznek többletmunkát, mint fiatalabb kollégáik.  A 4281 pedagógus által kitöltött mérés szerint 2616 fő úgy nyilatkozott, hogy a munkahelyi túlterheltség miatt kellett orvoshoz fordulnia az elmúlt egy évben. 

pedagógushiány

Pedagógustüntetés 2019. november 30-án. Fotó: Béli Balázs

Tanárhiány

A pedagógushiány egyik következménye, hogy az állam által finanszírozott heti órakeretet nem tudják kitölteni az intézmények. Ez persze helyettesítésekkel, csoportösszevonásokkal és túlórákkal megoldják, ez viszont az oktatás színvonalának eséséhez, illetve a tanári pálya kontraszelekciójához vezet.

A PDSZ elnöke, Szűcs Tamás a 2019-es tanév előtt még úgy nyilatkozott, hogy

kb. 4-5 ezres tanárhiányról beszélhetünk országosan. 

Állandósult pályaelhagyás

A 2018/2019-es tanévben 12 634-en kezdtek meg valamilyen pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és szakképzettséget biztosító képzést. Diplomát azonban csak 8026-an szereztek abban az évben. A pedagógus hivatást választók száma pedig alig haladta meg a 6 ezret. A legnagyobb különbség a képzésbe belépők és a pályakezdők számában 2014/2015-ben volt: több mint 15 ezren kezdték meg tanulmányaikat, a végzettek közül pedig mindössze 5 ezren kezdtek tanítani.

Nőtt a szegregáció

Az MTA megvizsgálta a szegregációs indexet is, amely alapján kiderült: 2008-2018 között több mint tíz százalékkal nőtt a hátrányos helyzetű (hh) és a halmozottan hátrányos helyzetű (hhh), többségében roma gyerekek elkülönített iskolai oktatásának mértéke. A hh-s gyerekek esetében 27,7-ről 40-re, a hhh-s gyerekek esetében 26,6-ról 37,1-re emelkedett. Minél magasabb az index értéke, annál nagyobb iskolai elkülönítést jelez.